Petőfi Népe, 2009. augusztus (64. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-24 / 197. szám

4 PETŐFI NÉPE - 2009. AUGUSZTUS 24., HÉTFŐ KISKUNFÉLEGYHÁZA Méltó emlékezés Szent Istvánra ünnep Összefogott az önkormányzat a civilszervezetekkel és intézményeivel Ficsór József polgármester és dr. Garai István Levente országgyűlési képviselő közösen vágta fel Haleszben az új kenyeret Lovasok és mezőgazdasági gépek együtt vonultak fel a Kossuth utcán Kiskunfélegyháza min­den évben látványos mó­don ünnepli meg augusz­tus 20-át, Szent István ki­rály napját. A program- sorozatokon nem csak he­lyi és környékbeli fellé­pők vettek részt, de a ha­táron túlról is érkeztek előadók.- Mit jelent önnek és a város­nak ez a nap? - kérdeztük Ficsór József polgármestert.- Keresztény magyar álla­munk születésének évfordulója bensőnket melengető, magyar­ságtudatunkat erősítő nemzeti ünnepünk. A hagyományainkra való emlékezés, amely különö­sen fontos a mai, az információs forradalom sodrában, különbö­ző tömegkultúrák kereszttüzé­ben élő magyar ember számára. Augusztus 20-án szeretettel gon­dolunk Szent István királyunk­ra, aki idegen népek gyűrűjé­ben, a keleti és nyugati világ ta­lálkozásánál alapított országot, hazát. Nem években, hanem nemzedékekben, évszázadok­ban gondolkodott. Hatalmas al­kotását, a keresztény magyar ál­lamot kemény munkával, nem­zetünk közösségeinek összeko­vácsolásával, erős törvényekkel valósította meg. Államalapítónk érdeme, hogy felismerte azt a mindmáig érvényes alaptör­vényt, hogy a magyarságot, kelet népét csakis a kereszténység­ben,; az európaiságban lehet megtartani. Három pillérre épí­tette országa jövőjét: keresztény­ség, európaiság, magyarság,. Szellemisége ezer esztendő táv­latából is gazdag örökségként él tovább.- Augusztus 20. nemcsak ál­lamalapításunk ünnepe, ha­nem az új kenyéré is.- Azé az illatos finom kenyé­ré, mely a magyarság életével elválaszthatatlanul fonódik ösz- sze. A kenyér történelmünk so­rán a megélhetést, a boldogu­lást, szóhasználatunkban ma­gát az „életet” jelentette. A szán­tó-vető, arató ember szívében mindig ott a hála: munkája so­hasem hiábavaló. Kenyere van. És akinek kenyere van, annak Istene is van, aki megőrzi a ma­gyart az életre a századok viha­rában. Szent István király a ha­za földjét adta a búzánk bölcső­jének.- A mostani Félegyházi Napo­kon számos program közül vá­laszthattak az érdeklődők.- Nemzeti ünnepeinken, köz­tük a mostani augusztus 20-ain nemcsak az önkormányzat tö­rekszik méltón emlékezni Szent Istvánra és az új kenyér ünnepé­re, hanem intézményeink is, a városi könyvtár és a Móra Fe­renc Művelődési Központ. Amit nagyon fontosnak tartok: nem városi önkormányzati fenntartá­sú intézmények is szerveznek programot. Például a megyei ön- kormányzat fenntartásában mű­ködő Kiskun Múzeum, ahol egy nagyszabású, egész délutánt és estét betöltő programmal vár­ták az érdeklődőket. A 2009. évi Félegyházi Napoknak nagy ér­téke, hogy a civilszervezetek is készültek a nemzeti ünnepre. A Félegyházi Táncszínház a Kálváriában mutatott be egy fantasztikus előadást Napba öl­tözött leány címmel. A rock­opera létrehozását példaértékű összefogással tudták megvaló­sítani. A felvidéki, Bátorkeszi- ről érkező Rockszínház társula­ta, a Vajdaságból, Nagykikin- dáról az Egység Művelődési Egyesület kereteiben működő Sisülő Táncegyüttes, a Kécske Táncegyüttes és a bugaci Árva­lányhaj Táncegyüttes közös produkciója iránt hatalmas volt az érdeklődés. Ez az előadás is azt bizonyította, hogy közös ösz- szefogással nagyon szép dolgo­kat lehet megvalósítani. Örö­mömre szolgált az is, hogy több ezren nézték meg az előadást. A civilszervezetek között meg kell említenem a gazdakörök mun­káját is. A Nagyszőlő úti Gazda­kör és a Haleszi Gazdakör ezút­tal is közreműködött nemzeti ünnepünk méltó megünneplé­sében. Hagyomány az, hogy Haleszban a haranglábnál is megszentelik az új kenyeret, mi pedig felszeleteljük. A külterü­leti lakók közül oda is nagyon sokan eljöttek, és nem csak halesziak. A két gazdakör ösz- szefogásával valósulhatott meg a Kossuth utcai aratófelvonulás. A Béke téren felállított színpa­don különböző kulturális, ze­nés programok zajlottak. A szervező Móra Ferenc Művelő­dési Központ minden évben, úgy próbálja összeállítani a programot, hogy minden kor­osztály megtalálja magának a legkedvesebb látnivalót.- A rendezvényeket a város fi­nanszírozza?- Nagyobb részt igen. Éves szinten elfogadunk egy keretet. Ezt az összeget a képviselő-testü­let átruházott hatáskörben a Mű­velődési, Oktatási és Vallásügyi Bizottságnak adja át, akik eloszt­ják a pénzt a különböző rendez­vényekre. Természetesen pá­lyázni is szoktunk. A megyei ön- kormányzatnak is van olyan ke­rete, amellyel települési rendez­vényeket támogat. Ebből is szok­tunk pár százezer forintot kapni. A különböző programokat szponzorok is támogatják. A táncszínházi előadást például gazdasági társaság, kft. magán­cég és magánszemély is támo­gatta.- Kiskunfélegyházán nem kü­lön, hanem együtt ünnepeltek a pártok.- Azt gondolom, hogy olyan szép és magyar ünnepről van szó, hogy a városban eddig nem különültek el az esetlges politi­kai különbségek. Pártállástól függetlenül mindig együtt men­tünk, és remélem megyünk ez­után is a különböző programok­ra. Együtt veszünk részt a szent­misén, a felvonuláson, és a ke­nyér szentelésen is. A fiatalok magyaros ruhába öltözve hozták az új lisztből készült, friss-ropogós kenyeret Az orosz Terpsihoria&Raduga tánccsoport látványos bemutatót tartott A kultúra játszotta a főszerepet a városban három napon át „István király jőve, a bölcs, a nagy, Kinek nevére büszke Hun­nia, És hallatán - egy ezredév után Magyar szívnek fel kell do­bognia...” Földváry István Szent István című versének egy részle­te volt a mostani Félegyházi Na­pok mottója. A háromnapos ren­dezvénysorozatban számos prog­ram közül választhattak nem csak a helybéliek, de azok is, akik a városba látogattak. Az első napon a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban XX. századi festők grafikáiból és festményei­ből nyílt kiállítás. A tárlatot szep­tember 19-éig tekinthetik meg az érdeklődők. Hattyúkerti zenés esték címmel Dóczi Zsolt klasszi- kusgitár-játékát lehetett meghall­gatni ugyancsak a könyvtárban. A Kálvárián a Napba öltözött le­ány című rockoperát adta elő a Félegyházi Táncszínház és a Fel­vidéki Rockszínház. A második napon a Kiskun Múzeum biztosította a változatos programot. Először a francia Choeur Renoissance kórus nép­szerű dalokat és népdalokat éne­kelt. A negyventagú kórus utolsó két száma magyar népdal volt, amit a közönség kíséretével ad­tak elő. Málik Béla LXXVII című kiállítását Balogh György nyitot­ta meg. A Pálmonostora határá­ban lévő malomról filmet készí­tettek, amit ezen az estén vetítet­Novák Ferenc nemzetőr tábornok 56-os lyukas zászlót adott át a városnak tek le. Vas László szerzői estjén, a kiállításhoz kapcsolódóan, a Vándorcirkusz című zenés dara­bot adta elő Nagyapáti Anita, Pázmándi Judit, Sövény Tibor és Zoltán Zoltán. Az est hátralévő részében az Ethnofil zenekar adott koncertet. Augusztus 20-án a hagyomá­nyokhoz híven a Szent István té­ren felállított színpadon dr. Garai István Levente országgyűlési képviselő, alpolgármester mon­dott ünnepi beszédet. Az ünnep­ségen jelen volt Németh László nagyberecskei katolikus püspök, verbita szerzetes. Az ünnepség résztvevői a szentmise előtt el­helyezték Szent István szobrá­nál, a megemlékézés virágait. A délutáni program a fiatalok táncával kezdődött. A helyi tán­cosokon kívül a lengyelországi Cepelia Poznan gyermek-néj> táncegyüttes és az oroszországi Terpsihoria&Raduga ifjúsági és gyermek-néptáncegyüttes látvá­nyos produkcióit élvezhette a nagyszámú közönség. AZ OLDAL A KISKUNFÉLEGYHÁZI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT. SZERKESZTETTE: SZENTIRMAY TAMÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom