Petőfi Népe, 2009. augusztus (64. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-19 / 194. szám

PETŐFI NEPE - 2009. AUGUSZTUS 19., SZERDA

AUGUSZTUS 20

7

Szent István sokaknak adott reményt

államalapítás Kecskeméten is fellelhetők első, államalapító királyunk* emlékei

Székelyné Körösi Ilona az arborétumban lévő Szent István-szobor előtt

Államalapítónk ünnepén egy kis történelmi áttekintésre kértük Székelyné Körösi Ilonát, az ismert kecskeméti történészt, aki ennek eleget téve a középkori eseményektől napjainkig kalauzolt el, miközben beavatott Szent István legendás kecskeméti kalandjába is.

Sebestyén Hajnalka- A magyar történelmet tekintve mikortól tulajdonítottak nagy jelentőséget Szent István alakjának?- Miután szentté avatták. László király 1083. augusztus 15-ére, István halálának napjára országos gyűlést hívott össze, majd augusztus 20-án felnyittatta István sírját. Személyének tisztelete és kultusza folyamatosan jelen volt a következő évszázadok során.- Helynevek és templomok is kötődnek első királyunkhoz?- Igen. Szent István a középkori Magyarország egyik legnépszerűbb szentje volt, a középkorban mintegy 300 templom és kápolna viselte a nevét Az újkori Magyar- országon közel 350 templom pat- rónusa, melyek mind augusztus 20-án tartották a templombúcsút. Ezek közé tartozott a Kecskeméthez közeli Kerekegyháza is. Hozzátenném: az állam- és egyházszervező István király tiszteletét az egyházi ünnepek és a néphagyományok egyaránt őrizték évszázadokon át. A hagyományos paraszti társadalomban augusztus 20. jeles nap,-fontos viszonyítási pont az esztendő során, ekkortájt fejeződtek be a legnagyobb nyári munkák.- A XX. századot tekintve mely időszakban volt jelentős államalapítónk kultusza?- Az előzmények között még megemlíteném, hogy augusztus 20-át I. Ferenc császár nyilvánította hivatalos ünnepnappá. Az államalapító Szent István király hivatalos kultuszának legjelentősebb 20. századi eseménysorozata 1938-ban zajlott. Országszerte egyházi és világi rendezvények sora kapcsolódott a megemlékezésekhez. A témához kapcsolódó tudományos eredmények maradandó értékű összefoglalása az ekkor kiadott Szent István-emlék- könyv, és valamennyi településen elkészült a Szent Istvánhoz köthető emlékek és elnevezések jegyzéke. Az év leglátványosabb prog- K ramja a Szent lobb országjárása | volt.Akirályépenmaradtjobbját | díszes ereklyetartóban, különvo- | naton indították országos körút- J ra. Az Aranyvonat e célra készült I fehér színű, aranyozott díszítésű, üvegfalú szalonkocsija 1938. június 27-én tartózkodott Kecskeméten. A Trianon utáni Magyarországon sokaknak adott reményt Szent István kultusza, személye az ország integritását jelképezte. Abban az időben a közterületek mellett sok mindent neveztek el

az államalapítóról. Volt Szent István Társulat, tankönyvkiadó, játék-, cikóriagyár, kakaó, sőt még sör is; amit akkoriban többen bíráltak, mint az üzleti szellem elburjánzását és Szent István nevének méltatlan felhasználását.- Mi történt a II. világháborút követően?- 1949-től hivatalosan a szocialista alkotmány ünnepe lett belőle. Szent István ünnepét megszüntetni nem lehetett, így hát felülről irányították a kultuszt, s

az eredeti tartalom elködösítésé- re népi, kitalált ünnepeket, új hagyományokat kapcsoltak, például aratóversenyeket. Az 1990-es évektől kezdte visszanyerni régi jelentőségét.- Kecskeméten milyen emlékei vannak a Szent István- kultusznak?- Kultuszának emlékei itt is megtalálhatók. A Nagytemplom mögött elhelyezett Szent István- szobor mellett az államalapító ábrázolásai láthatók a Piarista templom, illetve a Nagytemplom homlokzatán, a Szentháromságszoborcsoportban. Talán az egyik legismertebb az arborétum szoborsétányán lévő Szent István-szobor, mely egykoron öt másik szenttél a mai lordok háza helyén állt katolikus bérház homlokzatát díszítette. A Nagytemplomban Roskovics Ignác freskóján a Máriának hódoló szentek között István is látható. Nem utolsósorban István király nevéhez kötődött az Árpád-korban épült, 1794-ben leégett, úgynevezett Homoki-kápolna.- Ezek szerint István maga is járt Kecskeméten?- Erről csak egy legenda közismert. A mai Gyenes tér helyén egykor nádas, mocsaras tó terült el. A Déllő tó az állatok itatásáról, deleltetéséről kapta a nevét. A hagyomány szerint István itt szállt meg seregével, amikor a pogány Ajtony ellen vonult. A harcosok és lovaik

nyugalmát tömérdek mérges szúnyog zavarta meg. A király szabad ég alatt elmondott imáját követően a szúnyogok lehullottak a mocsárba, és az elgyötört emberek békésen pihenhettek. István király rendeletére, a csodás meghallgatás emlékére épült az egykor Kisboldog- asszony tiszteletére szentelt Homoki-kápolna, melynek pontos helyét a XIX. század óta már sajnos senki sem ismeri.- Mit jelent az ön számára augusztus 20.?- Tiszteletben tartott, fontos ünnepnap. Részt veszek a Szent István-szobornál megtartott városi ünnepségen, illetve vendégként elmegyek Becsey Zsolt, volt európai parlamenti képviselő Brüsszelben is bemutatott kiállítására, mely a Bácska és Bánát évszázadait tárja a látogatók elé. És természetesen ott leszek a most zajló Hírős Hét több rendezvényén is.

Települések sora

az ezeréves Kalocsa-kecske- méti Főegyházmegye Szent Ist- ván-titulusú templomai napjainkban a következő településeken találhatók: Kalocsa, Alsómégy, Bajaszentistván, Bugac, Csátalja, Csikéría, Dunafalva, Fájsz, Harta, Kerekegyháza, Kéleshalom, Kiskunfélegyháza, Kunadacs, Szentkirály, Tiszaalpár-Tiszaújfalu.

Kálváriával gyógyuló sebek

kiskunmajsa Fontos, hogy egy közösség építkezzen

Kosik Sándor esperes-plébános, érseki tanácsos

MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT

Mit jelent Önnek augusztus 20.?

Szent István munkáját folytatják Kiskunmajsán, ahol civil kezdeményezésre, egyházi támogatással épülhet fel az egykoron politikai akaratból lebontott Kálvária kápolna. Kosik Sándor majsai esperes-plébánossal az értékteremtő templomépítésről, a város és az egyház kapcsolatáról és a misszió jelentőségéről is beszélgettünk.- Bábel Balázs érseki jubileuma alkalmából egyházmegyei missziót hirdetett. A majsai espereskerület milyen programokkal kapcsolódik a felhí- - váshoz? |- Az egyház állandó feladata | a misszió, elindulni és megszó- | lítani azokat, akik esetleg még " távol vannak az egyháztól, akik nem ismerik meg az evangélium tanítását. Nekünk, hívő katolikusoknak is fontos az állandó megújulás. Mindezek jegyében indultak el a missziós programok az egyházmegyében, melynek rendezvényeihez szeptember végén csatlakozik Kiskunmajsa és környéke. Szentkútról érkező pálos atyák igehirdetéseikkel frissítik majd az emberek lelki életét, s a négy-öt nap során szeretnénk különböző rétegeket megszólítani a fiataloktól az idősebbekig. A Konecsni-múzeummal közösen egy kiállítást is szervezünk, ami a város és az egyház közös történetét mutatja be.- Manapság milyen a város és az egyház kapcsolata?- Kiskunmajsán alapvetően csak pozitív kapcsolatról beszélhetünk. Külön öröm, hogy vannak olyan értékes helyi emberek és intézmények, melyekkel nagyon jó az együttműködés a közös értékek mentén. Több olyan program is van, amit a város és az egyházközség közösen szervez. Ilyen az adventi gyertya- gyújtás az új szökőkútnál, a lovas kocsis határjárás, amikor megszenteljük a termőföldeket imádkozva a városért és a jó termésért, vagy augusztus 20-án, a mise utáni kenyérszentelés a millenniumi emlékműnél.- Elődje, dr. Pongrácz Elemér esperes élete legnagyobb kálváriájának nevezte a majsai

kápolna lebontását. Mára pedig már elkészült az új kápolna makettje, melyet a hívek is láthattak a templomban.- Régi seb Majsa történetében a kálvária ügye. A Majsa Alapítvány kezdeményezésére indult el a kápolnaépítés, amely mostanra látható fázisába került. A tervek elkészültek, sokan álltak az ügy mellé, s remélhetőleg hamarosan begyógyulhat az a történelmi seb, melyet a kálvária lebontása okozott. A mostani ösz- szefogás láttán óhatatlanul eszembe jut az egyházszervező és templomépítő Szent István király, mert manapság is nagyon fontos, hogy egy közösség építsen és értékeket teremtsen.

■ Tapodi Kálmán

KIÜTI Zsuzsa, a halasi Csipkeház igazgatója: - Munkát. Hőgyé- szen, a Gróf Apponyi Kastély- szállóban vendégeskedik holnap a halasi csipke. Kora reggeltől estig ott leszünk. Nagyon ritkán van alkalmam valamilyen más rendezvényen ünnepelni, mert többnyire meghívásoknak teszünk eleget augusztus 20-án.

gácsér Zsolt, Hajós társadalmi megbízatású alpolgármestere: - Most éppen munkanapot, mert én leszek szolgálatban a töltőállomáson. Egyébként természetesen az államalapítást, melynek fontosságáról legalább ilyenkor elgondolkodik az ember. Nálunk egyébként korábban mindig programokkal telt ez a nap, ám a Faluvégi Fesztivál története a tavalyi várossá nyilvánítással lezárult. Idén már a múlt hétvégén ültük a város napját, és terveink szerint a jövőben is a Szent István-nap előtti hétvégén ünnepiünk majd. (K. T.)

pintér József, a keceli Pintér Művek tulajdonosa: - Augusztus 20. az egyik legfontosabb magyar ünnep. Idén ezt a jeles napot munkával fogom tölteni, nem tudok részt venni az ünnepségen. A Paksi Atomerőművel kötött szerződésnek köszönhetően éjjel-nappal akad elfoglaltság. Azt a kevés szabad időmet, ami van, szeretném a családommal tölteni a következő napokban.

borsos Béla, rendőr alezredes: - A magyarok egyik legnagyobb ünnepét korábban megpróbálták elvonatkoztatni Szent Istvántól, de a rendszerváltás után ismét visszakapta megérdemelt fényét. Ez a nap elsősorban az államalapításra emlékeztet, de természetesen nem feledkezhetünk meg az alkotmányunkról és az új kenyér ünnepéről sem.

dr. faragó EDE alezredes, tűzoltó parancsnok: - Szent István nemzetünk meghatározó személyisége. Neki köszönhetjük, hogy most Európához tartozunk. Az Alföldön sokan élnek a mező- gazdaságból. Nálam az új kenyértől indul az év, az állam is augusztus 20-ához kötődik.

'Gulyás zoltán színművész: - A legmagyarabb magyar ünnep, semmilyen más ünneppel nem hasonlítható össze. Ezt csak az érti meg, aki egyszer, a világ másik felén ránéz a naptárra és látja: augusztus 20. van, a környezetében lévők közül pedig senki nem tudja, milyen nap ez. Az államalapítás ünnepe távolról is összetartja a magyarokat.

kecskeméti Krisztián mester- szakács: - Ez a legősibb magyar ünnep. Holnap dolgozni fogok, de maghallgatom majd Szöré- nyi-Bródy: István, a király című rockoperát. Ezt minden évben megteszem. Úgy érzem, hogy augusztus 20. sajnos egyre inkább a látványosság, az üzlet irányába tolódik el, mintha kezdené elveszíteni igazi ünnepélyes jellegét.

szappanos István festőművész. - Legyünk büszkék a magyarságunkra, államalapítónkra! Augusztus 20. kapcsán Tóth István fotóművész nagyszerű fotója jut az eszembe, a Nehéz út volt. Az a parasztember, aki ve- rejtékes arccal műveli a földet, hogy kenyér legyen az asztalon. A lelkemben élem meg hovatartozásomat, a néphez, a nemzethez kötődésemet.

városi Ferenc lelkipásztor, Kecel: - A magyarság és a keresztény hitvilág találkozását és összefonódását ünnepeljük 20- án. Az idei államalapítás ünnepe rendhagyó lesz családunknál. A hosszú hétvégét unokáimmal fogom eltölteni. Ebben a zsúfolt és pörgős életben most egy kicsit elbújunk a tömeg elől. Beszélgetünk, kirándulunk; a lényeg, hogy együtt legyen a család. Attól függetlenül, hogy nem veszünk részt az ünnepségen, augusztus 20. államalapító királyunk ránk hagyott gondolatai jegyében fog zajlani.

DR. MAGÓNÉ TÓTH GYÖNGYI, a

kalocsai közművelődési intézmények igazgatója: - Augusztus 20. államalapító királyunk, Szent István ünnepét jelenti. Számomra a nemzet összefogását legteljesebben kifejező két ünnep augusztus 20. és március 15., az 1848-as forradalom ünnepe. Ilyenkor fontos, hogy részt vegyünk az ünnep szellemiségét méltóképpen megjelenítő megemlékezésen, ez erősíti összetartozásunkat.