Petőfi Népe, 2009. augusztus (64. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-18 / 193. szám
5 PETŐFI NÉPE - 2009. AUGUSZTUS 18., KEDD OKTATÁS Uj laborok, megújuló oktatási háttér kertészeti főiskolai kar Uj MSc szakok beindításával bővítenék a képzési ajánlatukat A Környezettudományi Intézet laborjában nyáron is folyamatosan zajlanak a vizsgálatok Oktatás- és infrastrukturális fejlesztések terén sikeres időszakot könyvelhet el a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kara. Prof. Dr. Lévai Péter dékán a napokban személyesen mutatta be: milyen fejlesztések valósultak meg a karon pályázati pénzből és önerőből. Képzési újdonságok A kar a közelmúltban kapta meg a Környezetgazdálkodási agrár- mérnöki BSc szak akkreditá- cióját, mellyel hosszú távon biztosított a képzés nappali és levelező tagozaton. Hamarosan újabb szakkal bővülhet a kar oktatási kínálata. - Júniusban adtuk be a kérelmet a Kertészmérnöki MSc szak indítására. Az egyetemi diplomát adó kétéves képzés elsősorban a nálunk végzett kertész- mérnökök számára lehet vonzó, melynek államilag finanszírozott és költségtérítéses formájára is lehetne majd jelentkezni. Bízunk a kedvező elbírálásban, melynek eredménye késő őszre várható - mondta Lévai Péter. Egy másik MSc szak beindítása is tervben van. - A Szolnoki Főiskolával közösen már dolgozunk a Vidékfejlesztési agrármérnöki MSc szak indítási kérelmén. Mindkét új képzéssel a továbbtanulás biztos folytatásának lehetőségét szeretnénk megteremteni. Újabb laborok A főiskolai kar - korábbi infrastrukturális fejlesztései során - még 2002-ben alakította ki a Környezettudományi Intézetet, melynek keretében akkreditált talaj- és növényvizsgáló laboratórium működik. - Az általunk nyújtott szolgáltatás jól bevált a gazdák körében, eddig 8000 talajminta érkezett vizsgálati célra - meséli büszkén a dékán, miközben körbevezet a laboron, ahol még késő délután is folyik a munka. Egy sikeres - TIOP - európai uniós pályázatnak köszönhetően hamarosan környezetvédelmi és élelmiszer-alapanyag vizsgálatára alkalmas laborral bővül az intézmény. A mintegy nyolcvanmillió forintos beruházás keretében az épület harmadik emeletén alakítják ki a labort, mely várhatóan jövő év második felében kezdheti meg működését.- A labor - többek között - alkalmas lesz a hazai és import gyümölcsök, zöldségek és egyéb élelmiszer alapanyagok növényvédő szer maradványainak vizsgálatára. A termelők mellett a kereskedők számára is hasznos lesz a laborvizsgálat, hiszen rövid időn belül megkapják az eredményt helyben. Az ilyen típusú vizsgálatokra évek óta egyre magasabb az igény. Hosz- szú távon pedig együttműködési megállapodás keretében mikrobiológiai laboratórium kialakítása a célunk - részletezte Lévai Péter. A kar hosszú évek óta Területi Szaktanácsadási Központként is működik: több mint 300 gazdálkodóval állnak kapcsolatban, akik rendszeresen igénybe is veszik a labor szolgáltatásait. Korszerű háttér A sikeres TIOP európai uniós pályázatnak köszönhetően négy multimédiás tantermet alakítanak ki, melyek a nyelvoktatást és az informatikai képzést szolgálják majd. Főiskolai önerőből valósul meg a földszinti Nagyelőadó felújítása, melynek építési munkálatai jelenleg még tartanak, de szeptemberben rá sem lehet majd ismerni. - Bár a férőhelyek számát 300-ról 240-re csökkentettük, ugyanakkor vadonatúj bútorokkal szereltük fel, és technikai felszereltsége is a ma elvárt igényeknek mindenben megfelelő lesz. Nyáron az elvégzendő felújítások között szerepel a Kertészeti Szakkönyvtár korszerűsítése. Növelik az alapterületét, infrastrukturálisan fejlesztik, melyek együttesen lehetővé teszik majd a gyorsabb, hatékonyabb munkát, tanulást. Várhatóan októberre fejeződnek be a munkálatok. A következő nagy fejlesztési lépés jövőre várható a karon. - Szeretnénk a kollégiumot korszerűsíteni, kétágyas, vizesblokkal és konyhával ellátott szobákat alakítanánk ki - avatott be a részletekbe Lévai Péter. Országos kutatási munka Két nagyértékű NKTH Jedlik Ányos pályázaton is részt vesz jelenleg a kar, mely a gyümölcs- termesztés versenyképességének növelését, a laskagomba-ter- mesztés technológia fejlesztését, biokontroll készítmények kifejlesztését szolgálja a zöldség- és gombatermesztésben előforduló patogén mikroorganizmusok ellen. A pályázatban mint konzorciumi tag vesznek részt, ezzel pedig bekapcsolódnak az országos kutatási munkába, mely jelentős fejlesztéseket eredményez a kari oktatás vonatkozásában is. Tangazdaság Kecskemét határában, Kisfáiban 271 hektáron folyik a munka a főiskolai kar tangazdaságában. Jelenleg termékváltás zajlik: felszámolják azokat a növényeket, melyek veszteségesek, és helyette intenzív vetőmag termesztését kezdték meg. Emellett napraforgót és csemegekukoricát termesztenek, és megkezdődött az évekkel korábban környezetvédelmi erdőtelepítés keretében ültetett cellulóz nyárfák ritkítása, értékesítése. Termékfeldolgozás Szintén helyi fejlesztésként valósulna meg - a szakképzési hozzájárulásokból - ősszel a kertészeti termékfeldolgozó műhely a karon. - Az engedélyeztetési eljárások után ennek köszönhetően már mi magunk is vállalhatnánk szolgáltatási tevékenységként termények feldolgozását, például ivóié, befőtt és dzsem készítését - tette hozzá végezetül a dékán. a KECSKEMÉTI FŐISKOLA KECSKEMÉTI FŐISKOLA KERTÉSZETI FŐISKOLAI KAR Kecskemét, Erdei Ferenc tér 1-3. Tel.: 76/517-612, www.kfk.hu tanulmanyMkfk. kefo. hu A tanárok és a számítógép oktatás A felkészülésnél és az órán is használják A számítógép és az internet iskolai használatáról készült egy átfogó felmérés az ország 264, érettségit adó középiskolájának mintegy 2200 pedagógusa megkérdezésével. A Microsoft Magyarország megbízásából a Felvételi Információs Szolgálat szervezésében készült a kutatás. Fontos kiemelni, hogy a megkérdezettek mindössze 12 százaléka oktat informatikát vagy számítástechnikai szaktárgyat, tehát a vizsgálat jól szemlélteti az általános pedagógusok témához való hozzáállását. Az egyik kulcskérdés az volt: mire és milyen gyakran használ számítógépet a tanár a munkájában? Az internethasználat viszi a prímet: az órákra történő felkészüléshez tíz pedagógusból kilenc több-kevesebb rendszerességgel az internetet veszi igénybe információgyűjtés céljából; közel kétharmaduk a felkészülés 20-40 százalékában vagy annál is gyakrabban. Háromnegyedük prezentációk, képek, filmek bemutatására is használja a számítógépet az órán, és alig több mint felük keres információt az óra alatt. Az online tesztek kitöltetése kullog a sor végén: az oktatók alig negyede él még csak ezzel a lehetőséggel. Érdemes megjegyezni: az informatikatanárok átlagosan ugyanúgy, sőt esetenként kevesebbszer használják az említett célokra a számítógépet, az internetet, mint más tárgyakat tanító kollégáik. A tanítással eltöltött évek száma szerinti összehasonlítás érdekes eredményeket mutat. A legfeljebb 10 éve és a több mint 30 éve tanítók internethasználatában például nincs olyan jelentős eltérés, mint sokan feltételeznék (33, illetve 21 százalékuk tanórái közel felénél használja), és a más jellegű számítógép- és internethasználat terén sem kiugróan nagy a különbség. A fiatalabbak gyakrabban veszik igénybe e lehetőségeket, de idősebb kollégáiknak sincs szégyenkeznivalójuk. A felmérés szerint nincs releváns eltérés a férfi és női tanárok aktivitása terén. Kissé árnyaltabb a kép, amikor a fővárosi és a vidéki intézmények pedagógusait hasonlítjuk össze. Érdekes, hogy míg a vidéken élők már csak 8 százaléka nem használ egyáltalán internetet, a budapestiek esetében ez az arány kétszer ekkora. Hasonló a helyzet az órai vetítések, multimédiás bemutatók használatában, és a prezentációk, képek, animációk, filmek készítésében is: a budapesti tanárok vannak alapos hátrányban. Lényegében csak az online teszteknél „vezetnek” a fővárosi pedagógusok, de láthattuk fentebb, hogy e téren még gyerekcipőben jár az egész magyar oktatás. Roppant figyelemreméltó a számítógép, internet és e-mail használatának 2005 és 2009 közötti összehasonlítása. A pedagógusok közül például négy éve 63, ma 84 százalék használ rendszeresen számítógépet; 51, illetve 78 százalékuk használja az internetet, és 52 százalékról 73-ra növekedett azok száma, akik rendszeresen kommunikálnak elektronikus levélben. Átlagban tehát mintegy har- madával-felével több magyar tanár él a számítástechnika és a világháló adta lehetőségekkel, mint négy évvel ezelőtt, és a számítógépet döntő többségben a tanítás során is használják. ■ Sok pedagógus az órán Is használja a számítógépet illusztráció HIRDETÉS kerti bútorok, grlllek ■ medencék, strandcikkek ■ kenntioglelszerelések A fenti termékkörből a már akciós termékeink árai is még tnvábbi 20%-kal csökkennek fizetésknr a pénztáraknál! _______________________________ Az akció részleteiről érdeklődjön a 06 40 624 624-es infovonalon, vagy áruházainkban! I
