Petőfi Népe, 2009. augusztus (64. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-12 / 188. szám

14 PETŐFI NÉPE - 2009. AUGUSZTUS 12., SZERDA AGRÁRHÍRADÓ Felhasználatlanul 50 milliárd, az agrárium szenved a pénztelenségtől Az európai uniós támogatások felhasználását, az őszi vetést, a fejlesztéseket és a beruházáso­kat is veszélyezteti a mezőgazda­ságban a hitelhiány. Pedig nagy­jából 50 milliárd forint felhasz­nálatlan forrás áll rendelkezés­re, melyet a bankok különféle okok miatt nem közvetítenek a termelőknek. Szeptemberre megoldást kell találni - foglalha­tó össze a Magyar Agrárkamara kezdeményezésére a Magyar Bankszövetségben napokban összehívott tanácskozás lényege. Második felvonásához ért a Magyar Bankszövetség (MB), az agrártárca, a nagy hazai bankok és a Magyar Agrárkamara között folyatott egyeztetés, mely az élel­miszer-gazdaság - mezőgazda­ság és élelmiszeripar - finanszí­rozási lehetőségeinek javítását hivatott segíteni. A Magyar Ag­rárkamara összeállította elem­zésből kiderül, hogy az ágazat­nak sürgősen 100 milliárd forint hitelre van szüksége. Veszélybe került több tízmilliárd forint uni­ós támogatás felhasználása, fej­lesztési programokról kell le­mondani, a mezőgazdasági ter­melés vált sok helyen bizonyta­lanná a pénzhiány miatt. Nehezí­ti az ágazat helyzetét az is, hogy minden termék nyomott áron kel el a piacon, ha egyáltalán találni rá vevőt. A kereskedelmi bankok nem hiteleznek, körülbelül 50 milliárd forinthitel áll a pénzinté­zeteknél. Az agrárkamara a hitelek megnyitását sürgeti. ■ Levelet várnak a gazdák agrárfejlesztések Az ország ötödét bevonnák a célprogramokba Nagy érdeklődés övezi a gazdálkodók körében az agrár-környezetgazdálko­dás programot. Miklay Jenő Július végéig országosan mint­egy 25 ezer támogatási kérelem futott be a Mezőgazdasági és Vi­dékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). A gazdálkodók 2 millió 260 ezer hektár területet kíván­nak bevonni a programba. Leg­nagyobb érdeklődés az integrált szántóföldi növénytermesztés célprogram iránt volt, több mint 16 ezer kérelmező 1 millió 600 ezer hektáron akarja ezt megva­lósítani. Szintén nagy az érdek­lődés az integrált szőlő- és gyü­mölcstermesztés célprogramra, amelybe 6800 kérelmező több mint 71 ezer hektár ültetvényfe­lületet vonna be. Az ökológiai gazdálkodás területe jelentősen, mintegy 10 ezer hektárral nőtt az elmúlt 5 évhez képest. A most beadott kérelmek alapján össze­sen több mint 85 ezer hektáron valósulhat meg az öko-előírások­nak megfelelő gazdálkodás - tá­jékoztatott Karner Melitta, az MVH szakreferense. A programba belépők önként vállalták a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet előírásait a bevont terü­leteken. Az előírások betartása miatt fellépő többletköltségeket, illetve elmaradt hasznot ellenté­telezi a támogatás, melyre a ked­I 8 í cn < Nagy István törteti gazda már sok éve megvalósította az ökogazdaságot, amire mások még most pályáznak vezményezett 5 évig jogosult, és amelynek összege évenként, hektáronként 40 és 900 euró kö­zött változik. A kérelmek feldol­gozását megkezdte az MVH és azután, hogy a támogatási kére­lemben szereplő adatokról hatá­rozatban döntött, a jóváhagyott területek GPS-es felmérését kell a gazdálkodóknak elvégezni, és a felmért területek adatait az MVH-hoz benyújtani. A jóváha­gyott felmért területek képezik az 5 évig tartó kötelezettségvál­lalás alapját, ezeken kell szep­tember 1-től a feltételeket betar­tani, és ezen területek után igé­nyelhető a támogatás. A szántóföldek nagyobb részén búza termett és kukorica nő Május végén az ország területé­nek 48 százaléka szántó (4,5 mil­lió hektár) volt. Ennek kétharma­dán (2 millió 905 ezer hektáron) gabonaféléket vetettek az idén. Összesített területük közel 3 szá­zalékkal marad el 2001 -2005 át­lagához képest, s lényegében megegyezik a tavalyival. A búza vetésterülete (1 millió 156 ezer hektár) a 2008. évinél 30 ezer hektárral volt nagyobb. Tavaly­hoz képest 4 százalékkal csök­kent a tavaszi árpa vetésterülete. Őszi árpát 198 ezer hektáron ve­tettek, ez 1 százalékkal kevesebb az előző évinél. A tritikálé vetésterülete 127 ezer hektár volt. 2008-hoz ké­pest 4 százalékkal csökkent. A kukorica vetésterülete 1,2 millió hektár, csaknem azonos az elő­ző évivel. ■ B. Zs. Iskolapadokba ülhetnek ősztől a gazdálkodók Ősztől mintegy százhatvan, OKJ- s szakképzést adó oktatásban vehetnek részt a gazdálkodók, egyebek közt aranykalászos gaz­da, mezőgazdasági erő- és mun­kagépkezelő, növényvédelmi gépkezelő, fakitermelő, bionö- vény-termesztő és állattenyész­tési gépüzemeltető OKJ-s bizo­nyítványt is kaphatnak. ■ A Duna-Tisza köze családi napilapja Petőü Népet, gmgaüa» aw»«»*1". HATÉKONY HIRDETÉS a lehető legkisebb költséggel! Hirdetését a Petőfi Népében naponta közel 130 ezren olvassák!* Hirdetési információ: 76/518*236 Forrás: Szonda Ipsos/GFK Hungária, Nemzeti MédiaAnalízis 2008)2-3. negyedév exkSuz iv (iutyarufia és felszeretés üzlet “Kfestemét, (Bocstál udvar Jrang epén sétány 76/320-295 \ Asrárühíradó Tervezett megjelenés havonta. További információ: 76/518-236. Hirdetési tarifaárak: Az árak az áfát tartalmazzák Agrárhíradó A Petőfi Népe tematikus összeállítása - Az összeállítást szerkeszti: Miklay Jenő Bővebb információkért keresse fel ügyfélszolgálati irodáinkat, illetve a Petőfi Népe médiapartnereit: KECSKEMÉT, Széchenyi kit 29. Tel.: 76/518-200. KECSKEMÉT, Szabadság tér 6. Tel: 76/506-818 KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE: Czakóné Futó Edit 30/972-13-67; Csorba Csilla 30/685-22-65; dr. Markó Józsefné 20/928-93-49; Earkasné Szigeti Valéria 30/266-07-17; Földi János 70/574-00-71; Károlyi Júlia 30/967-9146; Méhesi Éva 20/928-9040; Rajtmámé Boncz Gyöngyi 30/998-68-68; Szőnyi Zoltán 30/355-27-95 VIDÉKI TANÁCSADÓK: Juhász Jenő 79/343-761; Bengő Bt 78/413-339; Fábemé Nagy Erzsébet 77/523-852 Koronczainé Tóth Ilona 76/441-578; Kopasz Attila 76/463-274; Farkas Pál 30/985-95-75; Fonyódi Éva 70/215-29-87 A magyar környezetet védik agrogeo kft. Külföldön kelendőbbek a szabadalmak A komposzt készítését hidraulikus őrlőkanál segíti Hogyan javítható a városi sze­méttelepek helykihasználása a biogáztermelés fokozása mel­lett? Mikként lehet leggyorsab­ban komposztot baktérium oltó­anyag alkalmazásával előállíta­ni? A kecskeméti Agrogeo Kft. szabadalmai sok más mellett ezekre a kérdésekre is választ adnak. A Magyar Állami Földtani In­tézet kezdeményezésére alakult meg 1988-ban az AGROGEO Kft. 9 taggal. A cég 20 éve foglalko­zik agrár-környezetgazdálkodá­si kutatásokkal. Célja, hogy az alapkutatásból, valamint az al­kalmazott kutatási eredmények­re alapozottan a gyakorlatban hasznosuló eljárásokat dolgoz­zon ki a hulladékkezelés és a hulladékhasznosítás területén. A folyamat végén pedig környe­zetbarát, talajjavító termékekkel lépjen a piacra. A fenntartható mezőgazdasági gyakorlat ugyan­is egyre inkább kívánja a költsé­ges és környezet- szennyező műtrágyák biotrágyákkal történő kiváltását, a komposzt pedig alternatívát kí­nál az egyre kevesebb szervestrágya helyet­tesítésére. Az AGROGEO Kft. eredmé­nyes kutatási tevékenységének köszönhetően 11 találmányát Is szabadalmi oltalom védi. így az eljárást szennyvíziszapok kom­posztálására, hígtrágyák bioló­giai tisztítására, települési hulla­déklerakók környezetszennyező hatásának mérséklésére, hús­ipari hulladékok kezelésére, istállótrágyák komposztálására, növényolajipari hulladékok és borászati melléktermékek keze­lésére, valamint ásványolajjal szennyezett talajok baktérium oltóanyaggal történő elbontása és mederiszapok hasznosításá­ra. Az AGROGEO Kft. jelenleg Kiskunhalason folytat kísérleteket a városi kommunális hulladé­kok kezelésére, amit már sikerrel mutatott be Martfűn. Baromfi- telepeken keletkező szervestrágya gyors lebontásá­val Kerekegyházán állít elő ki­váló minőségű komposztot. Szennyvíziszap komposztálási eljárása után pedig Újvidék ér­deklődik, valamint hőerőművek hamujának hasznosítására ás­ványolajjal szennyezett talajok baktérium oltóanyag elbontásai iránt szintén érdeklődnek. A kommunális hulladéklerakók baktérium oltóanyagai történi: kezelése, húsipari hulladékok el­bontása és a növényolajipari hűl ladékok komposztálása és takar mányozási célú hasznosítást iránt osztrákok és németek érdeklődnek. A cég ügyvezetc igazgatója, Dr. Szolnoky Győzi elmondta, hogy kezdeményező sükre a közelmúltban alakul meg a Kiskun Környezettechno lógiai Klaszter Egyesület, mely nek célja, hogy elősegítse < biohulladékok és más környezet szennyező anyagok minél telje sebb körű mezőgazdasági, ipar és energetikai, valamint környe zetvédelmi célú hasznosítását elsősorban a dél-alföldi régió ban. A klaszter hosszú távi együttműködési megállapodás kötött a Kecskeméti Főiskolával tervezik, hogy az új környezetve delmi eljárások bemutatásán közösen hoznak létre az Európa Unió országai részére környezel védelmi bemutatóközpontot. . ■ A eég tizen- egy találmá­nyát védi szabadalmi oltalom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom