Petőfi Népe, 2009. augusztus (64. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-11 / 187. szám

4 PETŐFI NÉPE - 2009. AUGUSZTUS 11, KEDD MEGYEI KÖRKÉP Elmaradt tavasszal az eső, gyengén fizetett idén a gabona Fa nő a síron, kukorica a járdán köztemető Szűkén mérik a parcellákat, bosszankodnak a sírgondozók Nem fizet túl jól az Idén a gabo­na. Részben azért nem, mert a szárazság miatt kevesebb ter­mett a megyében a szokásosnál. Részben pedig azért, mert Euró­pa más tájain a gazdák viszony­lag jó termést arathatnak ezek­ben a hetekben. A hétvégén befejeződött a ka­lászosok betakarítása a megyé­ben. Farkas Zoltán, a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium Bács-Kiskun Megyei Földművelésügyi Hivatalának az igazgatója azt mondja, hogy azért húzódtak el bizonyos nyá­ri munkák, mert az elmúlt he­tekben az esőzések több esetben is hátráltatták a kombájnok munkáját. A csapadék, bár a 24. órában jött, egyes növényeknek igen jót tett. Ennek ellenére az őszi árpa hektáronként 33, az őszi búza pedig 37,8 mázsás ter­mést hozott az idén. Ez pedig a megyei átlagnál közel 20 száza­lékkal kevesebb. Emellett az is gond, hogy jelenleg úgy 30 ezer forint körül alakul a kenyérnek- való tonnája, ez pedig kevesebb mint a fele a két évvel ezelőtti áraknak. Az igazgató szerint, maga a termelés ugyan vesztesé­ges lehet a termelők többségé­nél, de ha a földalapú támoga­tást figyelembe veszik a gazdák, akkor talán nullára ki lehet hoz­ni az idei évet. Persze, ehhez az is kell, hogy a gabonaárak ne csökkenjenek. A témáról bővebben a holnap megjelenő Agrárhíradóban ol­vashatnak. ■ Barta Zsolt Koszovói, szeit és afgán határsértők Hőkamera segítségével három szerb és két koszovói állampol­gárt fogtak el a Kelebiai Határ- rendészeti Kirendeltség járőrei a hétvégén. A határsértőkről kiderült, hogy okmányok nélkül, illegáli­san léptek országunk területére a zöldhatáron. A Bácsalmási Határrendészeti Kirendeltség munkatársai vasárnap délután Mélykúton 4 afgán férfit igazol­tattak, majd fogtak el, ők szin­tén illegálisan tartózkodtak or­szágunk területén. ■ H. I. Keskeny a járda, nő a gaz és hiányzik az árnyék a kecskeméti Köztemető új­osztású parcelláiban. A sír­köz szabványos, a gazirtást nem mindig győzik - mondja az illetékes. Popovics Zsuzsanna- Az új osztásban szűkén mérik a parcellákat, szorosan egymás mellé kerülnek a sírhantok - ad hangot bosszúságának egy hölgy, akinek két rokona is nyugszik a temető ezen részén. - Kapa nél­kül pedig ne is jöjjünk a temető­be. Heti háromszor körbekapál- juk a sírokat, különben felverné a gaz. Hozunk virágfóldet - mivel az itteni talajban nem marad meg semmi -, virágot ültetünk, kapálunk, locsolunk. Sokszor hi­ába, mert a nap mindent kiéget. Miért nem lehet néhány fát előre idetelepíteni? Csak az út mellett vannak facsemeték, a sírok kö­zött egy sincs. Mi ültettünk sze­rettünk sírja mellé, de a szom­széd kiszedette, mondván: nincs elég hely, nem tud síremléket építtetni. Inkább kerüljön többe, de gyomtalanítsák a sírközöket, hogy ne szenvedjen vele az em­ber. Ahol zúzalékkővel felszórták a járdát, ott is nő a gaz. A szóban forgó két új parcellá­nál tábla hívja fel a figyelmet ar­ra, hogy a sírhelyek mérete 90x210, illetve 160x210 cm lehet, plusz a járda. A sír területén kí­vül eső ülőhely, pad és egyéb mű­tárgyak, valamint fák, cserjék, g növények telepítése csak a teme- | tő üzemeltetőjének engedélyével | végezhető. Az engedély nélkül te- 1 lepített műtárgyak tulajdonosát í szabálysértési bírság megfizeté­sére kötelezhetik.- Helyi rendelet szabályozza a sírhelyek méretét és a kitűzés módját, eszerint két sírhant kö­zött 60 centiméteres hely marad szabadon, így a két tulajdonos­nak 30-30 centiméteren kell osz­toznia - magyarázza Herczeg Anikó, a Városgazdasági Kft. te­metkezési részlegének vezetője.- A sírköves szakembereknek a munkavégzés helyét és jellegét illetően bejelentési kötelezettsé­gük van, a felállítandó emlék mé­retének egyeztetése miatt. Akkor fordul elő konfliktus, amikor nem tartják be az előírást és túl­méretezik az emléket. Azért Árnyék az nincs, így a hantra ültetett fa gondoskodik majd az alatta nyíló virágok védelméről jőparcellabao: 90 X 2l0crn + ]a iMi«íWi«toriiesíiiiííliel|i, fiai «egyéb műtárgyak, valamint fák, cserjék, ■ tiwmiMtfHisusúi temető üzemeltetőjének engedélyével végezhetők. *«N«riÉWtiJípíieii műtárgyak tulajdonosát szabálysértési toj mej/izeiésé/e kötelezhetjük. Tisztelettel; szükséges bejelenteni a műtár­gyak kihelyezését, fák ültetését, mert előfordul, hogy egy már megváltott sírhelyen építenek pa­dot, oda ültetnek fát, amit aztán el kell távolítani. Tény, hogy az új kiosztásokban szűkebb a sí­rok közötti hely, mint a temető régebbi részeiben. A sírhelyek a vonatkozó jogszabályok maximá­lis figyelembevételével kerülnek kitűzésre, más kérdés, hogy a ko­rábbi gyakorlat során nagyobb helyet hagytak szabadon. Tör­vény szerint előírás a temető élő sövénnyel való lehatárolása, vala­mint vízvételi lehetőség, illem­hely és úthálózat biztosítása.- Ezen felül a temető kertjelle­gét is igyekszünk biztosítani út­menti fák, sövény ültetésével - folytatja a részlegvezető. - Nincs lehetőségünk az üres területein­ket előre fásítani és művelni, a temető több mint 40 hektáros te­rülete elegendő munkát ad a hat­hétfős fenntartói csoportnak. A gyomtalanítás tekintetében ek­kora létszámmal nem tudunk naprakészek lenni. A meglévő sírhelyek 20 százaléka úgyneve­zett előre megváltott, melyet a tu­lajdonos kötelessége rendben tar­tani. Sokan nem teszik. Ezért harmincezer forintos büntetést is ki lehetne szabni. Nem tesszük. Vannak napok, amikor kiemel­ten e sírhelyeket gyomtalanítják munkatársaim, emiatt szorulnak háttérbe a sírok közötti területek. Ütemezetten folyik a fűvágás: ki­emelt fontosságú a napi temeté­sek környezete, ezután következ­het a többi parcella. Amennyiben bárkinek észrevétele merül fel ezzel kapcsolatban, jelezze ügy­félszolgálati irodánkon, és igyek­szünk rövid időn belül elvégezni a fű levágását. Kőlap helyett inkább a murva a hozzátartozók a síremlé­kek kiépítésében az egyedi­ségre törekszenek. A koráb­bi emlékek járdái nagymé­retű kőlapokból készültek. Ma viszont már egyre töb­ben választják a murvát vagy a térkövet, ám, ha nincs megfelelően aládol­gozva, ezt is felnövi a fű, több munkát adva tulajdo­nosának. Huszonötezer köbméter víz egyetlen nap alatt Eladnák a meleg vizes termálkutat jászszentlászló Olvasónk susmus dolgokat feltételez, a polgármester cáfol Ha tombol a kánikula, másfélsze­resére is megnő a napi vízfo­gyasztás Kecskeméten. Júliusban volt olyan nap, amikor közel 26 ezer köbméter vizet használt el a város, míg egy csapadékos, vagy téli időszakban a maximum napi fo­gyasztás 16 ezer köb­méter körüli alakul. Eléggé rapszodi- kus a vízfelhasználás alakulása a megyeszékhelyen. Júliusban pél­dául 15-én fogyott a legtöbb víz, majd négy nap múlva, 19-én, amikor megérkezett a vihar, a legkevesebb. A Bácsvíz Zrt. a me­gyeszékhelynek napi 50 ezer köbméter vizet tud szolgáltatni, a júliusi 26 ezer köbméteres csúcs- fogyasztás dupláját. Az tehát nem fordulhat elő, hogy a szolgál­tató ne tudjon elegendő vizet biz­tosítani a városnak. Érdekes adat, hogy 1990-ben Kecske­méten egy nap alatt akár 75 ezer köb­méter vizet is el­használtak. Az ak­kor még itt állomá­sozó orosz katonák napi fogyasz­tása 6-7 ezer köbméter volt, to­vábbá számos, azóta megszűnt nagyvállalatnak is nagy volt a vízszükséglete. Az azóta végbe­ment fejlesztések is hozzájárul­tak a vízfogyasztás csökkenésé­hez. ■ P. Zs. A jászszentlászlói képviselő-tes­tület eladta a termálkutat több tízmillió forintért egy olyan vál­lalkozónak, aki majd csak egy év múlva fizet, ha fizet - írta egy ol­vasónk. Az ügynek utánajár­tunk. - Az unió hetven százalék­kal támogatja az alternatív ener­gia hasznosítását. Miért nem kez­deményezte a polgármester a he­lyi hasznosítást? Miért nem le­het a közintézmények, lakások fűtésére, kertészkedésre felhasz­nálni? Ha egy vállalkozónak egy éve van arra, hogy befektetőket keressen a kútra, és jóval a vétel­ár fölött továbbadja, akkor ezt az önkormányzat, élén a polgármes­terrel - akinek ez volna a dolga - hosszú évek óta miért nem te­szi meg? Megmondom én: mert ezzel munka van, és esetleg még a falu is profitálhatna belőle, nem csak egyesek. Miért van az az ér­zése az embernek, hogy itt már megint valami susmus van a hát­térben, amiről nekünk megint nem kell tudni? - teszi fel a kér­dést olvasónk a Petőfi Népének sms-ben.- Aztán még hozzáteszi, ha ki­fogyott a “közért” való tenni- akarás a polgármester úrból, ta­lán végleg visszavonulhatna. Az üggyel kapcsolatban meg­kerestük Papp József polgármes­tert, aki a következőket mondta: - Ha olyan ember lennék, mint amit a levél írója állít, akkor már régen nem lennék polgármester. Harmincegy éve állok a falu élén. Nem hiszem, hogy megválasztot­tak volna akkor többször is, ha kétes ügyeim lennének. A kutat 1968-ban fúrták, 2108 méter mélységből jön fel az 59,5 fokos víz, gyakorlatilag olyan, mint amilyen Kiskunmajsán is van. A termelőszövetkezet idejében a hajtatóházat fűtötték vele, ké­sőbb azonban lefojtották. 2000- ben vettük át a szövetkezettől. A kút jelenlegi hasznosítása nem olyan egyszerű, mint ahogyan azt a levél írója gondolja. Egy pél­dát mondok. Amikor az 5,2 kilo­méter hosszú gázvezetéket meg­építettük, összesen öten kötöttek rá. Öt évet kellett várni arra, hogy a falu hetven százaléka rákössön. A kutat négy éve hirdetjük, de komoly jelentkező még nem volt. Most van egy érdeklődőnk, 78 millió forintot adna érte, de a szerződést még nem kötöttük meg. Természetesen nem én, ha­nem a képviselő-testület döntött arról, hogy eladjuk a kutat. Az az ember próbál sandaságokat felté­telezni másokról, aki önmaga is úgy él. Kis falu a miénk ahhoz, hogy ne derüljön ki, ha történik valami. Felelőtlen dolgokba nem szoktunk belemenni. Természe­tesen kapok vádló leveleket más­kor is, mert aki közszolgálatot vállal, annak tudomásul kell ven­nie, hogy támadások is érik. Az én lelkiismeretem azonban tisz­ta - mondta Papp József. ■ Sz. T. ■ A szolgáltató a jelenlegi legma­gasabb fogyasz­tás dupláját is biztosítani tudja, ha szükséges.

Next

/
Oldalképek
Tartalom