Petőfi Népe, 2009. augusztus (64. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-10 / 186. szám

2009. AUGUSZTUS 10., HÉTFŐ 7 GAZDASÁG Nem finanszírozzák a pincéket borászatok A szűkössé váló hitelek miatt eleshetnek az uniós fejlesztési pénzektől A pincészetek többsége nem mer belekezdeni a tervezett beruházásokba, a bankok ugyanis nem nyújtanak hitelt számuk­ra. A jó feltételekkel adott kölcsönre pedig nagy szükség lenne. A tőkesze­gény borászatok fejleszté­seiket a pályázati forrá­sok mellett főleg ebből fi­nanszíroznák. Déri Gábor A hazai borpiaci helyzet súlyos­ságát jelzi, hogy a VG által meg­kérdezett hét borászatból mind­össze egy kapott banki kölcsönt termelésbővítésre. Pedig a pin­cészetek jól szerepeltek az el­múlt év vidékfejlesztési pályáza­tain, vagyis a beruházásokhoz szükséges tőke másik fele ren­delkezésre állna. Jelzi ezt, hogy az Európai Mezőgazdasági és Vi­dékfejlesztési Alapból (EMVA) támogatott fejlesztésekre tavaly összesen 167 borászat kapott tá­mogatást 15,3 milliárd forint ösz- szegben. A kiíró Mezőgazdasági és Vi­dékfejlesztési Hivatal (MVH) közlése szerint ez a nyertesek ál­tal biztosított önrésszel együtt összesen 32,3 milliárd forint ér­tékű beruházás megvalósításá­ra adna lehetőséget. A fejleszté­sekre nagy szükség volna, hi­szen a pénzeket elsősorban olyan technológiai beruházások­ra igényelték, amelyek a magyar borászati ágazat nemzetközi ver­senyképességét növelnék. Ha ezek jövő decemberig nem jön­nek létre, a pályázók elesnek a támogatástól. A Royal-Tokaji Borászati Zrt., annak ellenére, hogy bevételei a válság idején is stabilak marad­tak, három és fél hónapon ke­resztül hiába kért hitelt a bank­jától 940 milliós fejlesztési terve­ihez. Végül a magas kamatok és az elfogadhatatlan feltételek mi­att külföldi tulajdonosa segítette hozzá a szükséges önrészhez, így építhették meg még a szüret megkezdése előtt új, 2000 négy­zetméteres pincéjüket, amely­hez 383 millió forint támogatást kaptak. A pincészeteket az is ag­gasztja, hogy a válság miatt nem tudják majd teljesíteni a pályá­zatban vállalt kötelezettségeiket. Szureteredmenyek ■I termes (ezer tonna) 2003 hbhhikiíei 2004 2005 I 2006 2007 ^■■^■■09 2008 * A hegyközségekhez tartozó területeken terület (hektár) 63 752 707 I 71 819 75 050 72 448 72 366 54 730 Az Egri Borvár Tóth Ferenc pincészet több tízmilliós értékű új feldolgozót tervezett tavaly jú­niusban, amely 800 négyzetmé­teres pince- és tárolókapacitás­bővítést is magában foglalt. A be­ruházáshoz decemberben 50 százalékos támogatást ítélt meg számukra az MVH. A pályázat elkészítésekor még úgy^tervez ték, a pénz másik felét saját ma­guk teszik hozzá, de ezt a recesz- szió miatt jelenleg nehezen tud­nák előteremteni. Mivel a pályá­zati feltételek - köztük a határ­idők és a beruházás értéke - utó­lagosan nem módosíthatók, és a banki hitellehetőségek is dráma­ian beszűkültek, a nagy múltú „Piactisztító hatása lehet a szől&ültetvénykivágási támo­gatásoknak” - véli Horváth Csaba, a Hegyközségek Nem­zeti Tanácsának főtitkára. A 2005 óta biztosított pénzbeli juttatások elegáns kilépési le­hetőséget jelentenek azoknak a gazdáknak, akik koruknál fogva nem kívánnak tovább Bortermelés Magyarországon Ev mennyiség ezer hektoliter br. termelési érték* 2005 3103 64857 2006 3144 63 573 2007 3222 78110 * J*OOÓ ÁRON, MILLIÓ FORINT^ FORRÁS: KSH családi gazdaság az építkezés át­gondolására kényszerült. A pin­cészet pályázati felelőse egyelő­re tanácstalan a jövőt illetően: „Nagyon szeretnénk, ha nem így történne, de ha a feltételek válto­zatlanok maradnak, elképzelhe­tő hogy a terveink egyáltalán szőlőműveléssel foglalkozni. A támogatás hatására évente 2500-3000 hektár szőlőterület szűnik meg, főként a túlter­meléssel küszködő vidékeken, ráadásul ez a minőségi bor­termelés irányába mozdítja a piacot. Az igényeket ebben az évben is augusztus folyamán lehet benyújtani az MVH-hoz. nem valósulnak meg.” - mond­ta lapunknak Tóth Katalin. „A vállalások számonkérése­kor az illetékesek reményeink szerint figyelembe fogják venni a kedvezőtlen gazdasági körül­ményeket” - véli Varga Péter, a Varga Pincészet tulajdonosa. A badacsonyi borászat 50 százalé­kos támogatást nyert egy 530 milliós projektre, amelynek megvalósítását saját forrásból kezdték meg. A vezető szerint még azok a pincészetek sem tudják majd teljes egészében tel­jesíteni a bevételnövekedésre és létszámbővítésre tett kötelezett­ségeiket, akik a mostani helyzet­ben egyáltalán képesek belefog­ni a fejlesztésekbe. A konjunktu­rális változások ugyanis súlyo­san érintették az ágazatot, amelynek hatásait az uniós pén­zekkel csak enyhíteni lehet. „Félő, hogy akik eddig nem in­dították el beruházásaikat, azok a szüreti munkák miatt nagyobb eséllyel csúsznak le a lehetőség­ről, és lemaradnak a technológi­ai versenyben.” - mondta Hor­váth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. Ezért azok, akik már eddig élni tudtak a pályázati pénzek és az előlegigénylés adta lehetőségek­kel, derűlátóbban kezdhetnek hozzá az idei termés betakarítá­sához. A szekszárdi Takler-pin- cét is a pályázathoz lehívható 20 százalékos előleg segítette át a válságon. A borászat egy 600 négyzetméteres raktár és egy 400 négyzetméteres termelőpin­ce építésére nyújtott be pályáza­tot az MVH-hoz. A beruházás összértéke 280 millió forint, amelyből 56 millió előleget má­jusban átutaltak számukra, így fejezhették be a projekt első fe­lét július végén. A szekszárdi bo­rász az iparág egyik problémájá­nak nevezte, hogy a kereslet csökkenése miatt nagy borkész­letek halmozódtak fel, és emiatt sokaknak a termelésüket is visz- sza kell fogniuk. Ennek köszön­hetően az előző évek mennyiség­szemléletű termelése helyett várhatóan a minőség irányába tolódik el a hangsúly. A raktár- kapacitás növelése is azért szük­séges, hogy az arra alkalmas bo­rok érését biztosíthassák, és így még inkább a korosabb, fejlet­tebb borokkal lehessenek jelen a piacon. Az exportra szánt italok esetében ez már ma is elsődle­ges követelmény. Tisztulhat a piac a szőlőkivágásoktól A románok kialkudták a még magasabb hiányt az IMF az idén már másod­szor egyezett bele a román államháztartási hiány növe­lésébe. Igaz, ezért másfél százalékkal csökkentenie kell Bukarestnek az állami kiadásokat. A nemzeti össz­termék tervezett 2 százalé­kos hiánya helyett már több mint 7-nél tartanak az elő­rejelzések. A valutaalap 20 milliárd euróval segíti Bukarestet. Némi reménysugár a németektől SORRA módosítják fölfelé a német gazdaság növekedé­sére szóló előrejelzésüket vezető elemzők. A friss ked­vező adatokból arra követ­keztetnek, hogy az EU leg­nagyobb nemzetgazdasága a mostani - harmadik - ne­gyedévben már növekedés­nek indulhat. Ez az oda irá­nyuló exportunk révén a magyar gazdaságra is jóté­kony hatással lehet. Kevesebb turista az Adriánál öt százalékkal csökkent az idén a vendégek és 3 százalékkal a vendégéj­szakák száma Horvátor­szágban. A magyar és az orosz turisták azonban ötödével kevesebben voltak a tavalyai adatokhoz képest - közölte az idegenforgalmi miniszter. Damir Bajs be­számolója szerint július vé­géig 5,3 millió turista* érke­zett az Adriára. A turisták 29,7 millió éjszakát töltöt­tek el, ami 3 százalékkal marad el a múlt évi adattól. Azért erős a forgalom az Adrián Pannonra Gyenge búzaár, lanyha még a kereslet agrárkamara Tonnánként 30 ezret adnak az étkezési búzáért a szabadpiacon Nyomoznak a vérlázító lelépési pénzek miatt Az agrárkamara adatai szerint a búzaárak jelenleg gyengék, kivárás jellemzi a piacot. Az ét­kezési búza ára 30 ezer fo- rint/tonna körül van a szabad­piacon. Az őszi árpa ára a leg­alacsonyabb, általában 25 ezer forint/tonna alatti. A kereslet még lanyha, kivárás a jellemző. A szomszédos országokból is még minimális a kereslet a kalászosokra, kevés az üzletkö­tés - olvasható a kamara közle­ményében. A betakarított őszi árpa minő­sége közepes, az eddig betakarí­tott búza minősége pedig terüle­tenként változó, általában köze­pesnek mondható. A malmi mi­nőségű búzák aránya 65 száza­lék körül várható, a többi takar­mány minőségű, elsősorban az alacsony esésszám miatt - a ka­mara értékelése szerint. Őszi búzából 1,138 millió hek­tárról 4,35 millió tonnát takarí­tottak be 3,82 tonnás hektáron­Aratási mérleg A mezőgazdasági Szakigaz- gatási Hivatal adatai szerint az idén 5,95 millió tonna kalászos gabonát takarítot­tak be, mintegy 20-25 száza­lékkal kevesebbet a tavalyi­nál, de többet a várt 5,5 mil­liónál. A vártnál több lett a gabonatermés kénti termésátlag mellett, őszi árpából a 196 ezer hektárról 705 ezer tonnát 3,6 tonnás termésát­laggal. Rozsból 41 ezer hektáron 76 ezer tonna, tritikáléból 128 ezer hektáron 379 ezer tonna ter­mett. Tavaszi árpából 126 ezer hektárról 321 ezer tonna a ho­zam. Zabból 55 ezer hektárról összesen 119 ezer tonna ke­rülhet a magtárakba. Repcéből 262 ezer hektárról 561 ezer tonna került a tárolók­ba. Magborsóból összesen csak 28 ezer tonnát takarítottak be a 17,7 ezer hektár területről - de­rül ki a Mezőgazdasági Szak- igazgatási Hivatal a hétvégén közzétett adataiból. ■ Hűtlen kezelés megalapozott gya­núja miatt vasárnap kezdett nyo­mozást a sok tízmilliós BKV-s végkielégítések ügyében BRFK. Egyes fővárosi politikusok az igazgatóság és a felügyelőbizott­ság tagjainak a le­mondását is követel­ték. De a hét végén már arról jött hír. az MSZP országos el­nöksége nem adott Budapestnek „kilövési enge­délyt” a BKV vezérére, akinek ál­lítása szerint nem is volt tudomá­sa az előde által jóváhagyott ma­gas végkielégitési ügyekről. Ezt erősítette meg Szabó Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő, aki azt mondta: nem felelős Ko­csis István a végkielégítési ügyek­ben, mert a horribilis összegeket tartalmazó szerződéseket elődje kötötte. De „jogos a Fidesz felhábo­rodása”. Az MSZP-s honatya sze­rint az ilyen rendkívül magas vég- kielégítések „vérlá- zítóak”. Koszorús László, a Fidesz országgyű­lési képviselője azt mondta: az MSZP jobban tenné a jövőben, hogy ha „szépen viszaszerezné” az állami vezetők több százmillió forintos végkielégítését, és ha azonnali hatállyal befagyasztaná az ilyen címen történő kifizetéseket, és vonják le a megfelelő személyi konzekvenciákat is. ■ ■ A BKV vezére is vizsgáltatja a munkaszerződé­sek jogszerűségét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom