Petőfi Népe, 2009. július (64. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-04 / 155. szám

PETŐFI NÉPE - 2009. JÚLIUS 4., SZOMBAT 3 MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Az egyesület nyílt napra vár mindenkit baja A makettezők egyesü­lete bemutatót és nyílt na­pokat tart ma 10-18 és hol­nap 10 -15 óra között a Pe- tőfi-szigeten, a Szabadidő Házban. (G. Zs.) Olvasóliget: ki fogja ki majd az aranyhalat? baja 2009 a magyar nyelv éve is. Ebből az alkalom­ból a könyvtár csatlakozik a halfőző fesztivál prog­ramjaihoz. Érdekes halas játékokkal várják a gyere­keket, míg a felnőttek ki­próbálhatják, mennyit tudnak a város történel­méből. Július 11-én, szom­baton, 10 órától várják az érdeklődőket a Petőfi-szi- geten, a Szabadidő Ház előtt. (G. Zs.) Tizenhétmilliót ért az elkötött kishajó Duna Ismeretlen tettes a Duna bal partján, a Vajas csatorna kifolyójánál mo­torhiba miatt kikötött INTER nevezetű lezárt kis­hajót ellopta. A kár 17 mil­lió forint. (M. Gy.) Pisztolyt, lőszert és tokaji bort is lopott dunaegyháza Őrizetbe vet­tek a rendőrök egy 24 éves dunafóldvári férfit. A gya­nú szerint áprilisban ő tört be egy dunaegyházi házba, és onnan pénzérméket, ezüst étkészletet, 28 üveg tokaji bort, 15 szál kol­bászt, 1 gázpisztolyt és 11 darab 7,65-ös pisztolylő­szert lopott el. Továbbá egy társával februárban és márciusban egy élelmiszer- boltba is betört, ahonnan dohányt és italt vittek el. (M. Gy.) Negyven évig szolgált pedagógusként nagykörös Elköszönt a vezetése alatt álló iskolá­tól Bencsik Rozália. A 40 éve szolgáló pedagógus 1988. óta igazgatta a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolát. (M. J.) További hírek a 8A0N.hu hírportálon A társadalmi zsűri gyakorló borászai is értékelték a cserszegi mintákat a soltvadkerti versenyen Cserszegi, az Alföld aranya soltvadkert Országos borversenynek adott otthont a város A három legjobbnak mi­nősített cserszegi fűszeres kiskunsági termelő bora. Barta-tZsolt - Bódi Renáta- A Dunántúlon született meg, mert oda szántam, aztán kide­rült, hogy az Alföldön kedvelték meg a cserszegi fűszerest a ter­melők. A síkvidéki gazdák sok­kal vállalkozóbb szelleműek, mint a dunántúli társaik, óriási területeken ültették el a növényt. Ezt tegnap dr. Bakonyi Károly, az ismert szőlőnemesítő mondta a soltvadkerti művelődési házban, egy hazai borverseny megnyitó­ján. A 86 éves szakember a kunsá­gi kisvárosban megtartott XIV. cserszegi fűszeres országos bor­verseny díszvendége volt. Az egyetemi tanár elmondta: jövőre fél évszázada annak, hogy az Irsai Olivér és a Tramini házasí- tásából egy jó termő, egyre nép­szerűbb különleges ízű szőlőt si­került nemesítenie. Népszerű. Mert idehaza több mint 3300 hektáron termesztik a gazdák. Sőt, úgy tűnik, hogy megszületé­se után csaknem ötven évvel kül­földön is ismertté válik a nem magyaroknak szinte kimondha­tatlan nevű borunk. A vendég el­árulta, hogy Kaliforniában, sőt a Fokföldön is próbálkoznak a sző­lészek az illatos, jó hozamú nö­vény megtelepítésével. Soltvadkert környékén mint­társadalmi és szakmai zsűri értékelésével született meg a döntés. A szakmai bizottság egyetlen soltwdkerti tagja, Schwalm Magdolna elmondta, hogy 24 mintát vizsgált, és eb­ből 5 magasan kiemelkedett a többi közül. Annak ellenére, hogy véleménye szerint az ő bi­zottságában kicsivel gyengébb minőségű borok szerepeltek. Arany minősítés összesen 5- 10%-ban adható. 100 pontos egy 500 hektáron terem a szőlő. Joggal lehetne a települést a cser­szegi fűszeres fővárosának ne­vezni. Lehoczki Ferenc polgár- mester azt mondja, hogy az ada­tok szerint az ország talán leg­nagyobb hegyközségében terem a legtöbb cserszegi, illetve a vá­ros zászlósborát adó ezerjó. (A város környékén Tázlárral együtt 3000 ezer hektáron szüretelnek idén ősszel a gazdák.) bírálati rendszerben zajlott az értékelés, születtek rendkívül magas pontszámok is. A sor­rend: 1. Kévés József termesz­tő. 2. Birkás Borászat. 3. Frittmann Testvérek Kft. A tár­sadalmi zsűri Frittmannék cserszegijét találta legjobbnak. Díjat kaptak még a ceglédiek, neszményiek, pannonhalmiak is. A vadkeri Font Pincészet Irsai Olivér bora is aranyat ka­pott. Őt erősítette meg Horvát Csa­ba a Hegyközségek Nemzeti Ta­nácsának a főtitkára is, aki csakúgy, mint Bakonyi Károly, néhány hónapja támogatta azt a kezdeményezést, hogy a fővá­rosból Soltvadkertre vigyék le a verseny megrendezésének a jo­gát. A tanács elöljárója hangsú­lyozta, hogy ez a megmérettetés különbözik a kétévenként meg­rendezendő országos borver­senytől. Ott ugyanis sok fajtával, míg itt a cserszegivel indulnak a versenyzők. Frittmann János, a Soltvadker­ti Hegyközség elnöke heteken ke­resztül amiatt izgult, vajon lesz- e elegendő nevező, s az ismert borvidékek jó nevű szakemberei vajon elküldik-e a mintáikat a vá­rosukba. Nem csalódott, 11 bor­vidék 50 borát minősítette az a két bizottság, mely a szakmai zsűri tagjaiból állt össze. Mellet­tük ismert alföldi borászok egy másik helyiségben illatolták, íz­lelgették a mintákat. S ők is fel­állítottak egy sorrendet. Taroltak a kunsági borászatok a versenyen Kinek biznisz a Homokhátság? senki ne vegye szájára az égieket, amikor a Kiskunság kiszáradását okolja. Muto­gasson a lába elé és számol­jon: csak Kecskemét 20-80 ezer köbméter vizet bocsát el magától havonta. Zöldségmo­sóból, fürdőszobából, meg amit elképzelünk. Ez a város víztartalékának deficitje, hi­szen kimegy a csapadék is. A víz dolga elfolyni a kaná­lisba, de az baj, ha onnan is távozik. A Csukáson át a Ti­szába. ezt fájlalják a Tisza-Kunsági Vízgazdálkodási Társulat em­berei, és ábrándoznak a vá­ros körüli víztározókról, ame­lyek jók lennének a talajvíz visszapótlására meg öntözés­hez. Ha kifognának elsőre néhány tízmilliós pályázati forrást, hozzáláthatnának az első vízgyűjtőhöz. Igaz, a Kis­kunságból pályázni nagy fel­adatokhoz, nem a legjobb ajánlás. Utoljára a második világháború alatt gondolták komolyan a térség vízellátá­sát. .Akkor a Dunától kiástak egy tíz kilométeres csatorna- szakaszt. Ennyi. Az utóbbi húsz évben akadémikus ko­ponyák krumplicsipsz teríté­kű konferenciák tucatjain magasztalták a kiskunsági csatorna tervét, noha szerin­tem pontosan tudják: e nagy­szabású és költséges ökológi­ai építkezés tervét lehetetlen programmá emelni olyan or­szágban, ahol a társadalomra ható döntéseket jobbára ma­gán és szűk csoportérdekek szerint hozzák. kinek biznisz a nyomorúsá- gos Homokhátság? A térsé­get átszelő kanális fikcióját öröklik az eljövendő korok, ökológiai program helyett a bölcselkedők szava lesz az irányadó: hagyjuk a termé­szetre azt, ami rá tartozik. Ez is lehet álláspont, nagyon hosszú távra, de a létezőt va­lahogy mégiscsak menteni kéne. Nyolcvanezer köbmé­ter víz havonta. A vízgazdál­kodó, ki tározót váj ezen a vi­déken, nem él hiába. A Csukás-ér vize miért folyik a Tiszába? környezetgazdálkodás Uniós pénzből építenének legalább MEGÁLL AZ ESZ Szegény ruca nem tudja még azt sem, hogy Gézának hívják ► Folytatás az 1. oldalról Ezért már jövőre újabb pályáza­tokkal próbálunk forráshoz jut­ni, amiből viszont a Csukás-ér vizének tározását is szeretnénk megoldani.- A társulás irányításának szakmai megerősödését jelzi az, hogy a Kecskemét környékén keletke­zett tisztított szennyvizek hasz­nosítása komolyan napirendre került. Jelenleg ha­vonta a csapadéktól függően 20-80 ezer köbméter folyik el a Csukás-éren. Ezt a vizet vétek el­engedni, öntözésre alkalmas, hi­szen a halak is megélnek benne. Olyan csatornarendszerünk van, amely alkalmas a víz visz- szavezetésére is, tehát használ­nunk kell ezt a műszaki adottsá­got. Most az a feladat, hogy fel­mérjük a nagyobb vízkibocsátá­sú településeken, milyen ráfordí­tásokkal, milyen hatásfokú táro­zást lehetne megvalósítani. Nyil­vánvalóan az egész Homokhátság gond­ját nem lehet ezen a módon megoldani, de legalább néhány település környékén minden­képpen lehetne enyhíteni a víz­hiányt a száraz hónapokban - tette hozzá Pullai Béla, a társulat elnöke.- Kecskeméttől Petőfiszállásig 132 ezer hektáron összesen 447 kilométeres csatornahálózat tar­tozik hozzánk. A karbantartási feladatokat fele részben a hektá­ronkénti 270 forint érdekeltségi Kádár Attila két tározót hozzájárulásból - jövőre ez 300 forint lesz -, valamint külső szol­gáltatásokból finanszírozzuk. Résen kell lenni, hogy a hétéves uniós pályázati ciklus hátralévő idején komolyabb fejlesztési for­rásokat szerezhessünk. Társulá­sunk működéséhez lényegében már csak ez a külső segítség ma­radt, az állam 2000 óta fokozato­san elvonta az éves támogatáso­kat. Az utóbbi három évben 103 millió forintot használtunk fel, zömmel karbantartásokra. Foly­tatjuk, jövőre főleg a Kecskemét, Gátér, Tiszakécske és Félegyhá­za környéki csatornaszakaszok­ra kerítünk sort - összegezte ter­veiket Kádár Attila. NÉZŐPONT Nem csak a partot mossa el az ár. A Súgóban akár a kényelmes padokon hátra dőlve áztathatják a zsinórt a horgozók. így viszont hirtelen nehéz megkülönböztet­ni a pecást az egyszeri pihenő­től. Később azért felismerhető, például a horgászbotokra tekint­ve. Fia nincs bot, nagy valószínű­séggel nem halra les. Sokkal in­kább a part felé tartó, lassan az útra úszó kacsákra. Várják a megszokott kezekből a megszo­kott falatokat a hízásra hajla­mos rucák. Berzenkednek kissé, szokatlan a sok idegen, de mesz- sze nem úsznak. Rég nem vad már a Súgóra szokott tőkésréce sokadalom. Itt van például Géza, aki a Galagonyás alatt lesi min­dennapi betevőjét. Nem ám a vi­zet bogarássza. Várja azt a felpa­kolt embert, aki olyan ízes vala­miket szór elé. Az öreg minden reggel alaposan beetet, ügyelve, hogy Gézának is jusson elegen­dő. Unokáját is magával vitte múltkor. El is marta a gyerek a réce gigáját. Merő szerétéiből, ám ezt nem tudhatta szegény ka­csa. Mint ahogy azt sem, hogy Gézának hívják. Jelentős különb­ség, hogy utóbbi nem fáj, előbbi azonban kissé megviselte. Másnap hosszasan gondolko- zott, megközelítse, vagy se a csó­nakot. Végül odaúszott, naran­csos lábaival kapálva a vizet. Az öreg pecás egyedül volt, a ruca meg éhes. mGéczy Zsolt ■ Havi 20-80 ezer köbméter folyik le a Csukáson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom