Petőfi Népe, 2009. július (64. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-27 / 174. szám

KEREKASZTAL sivatagosodás két folyó között Gyenge volt a Bács-Kiskun megyei politikusok lobbija. Kis lépések már történtek, de ez édeskevés a Duna-Tisza közét érintő kiszáradási problémák megoldására HOMOKHÁTSÁG, A MOSTOHA TÉRSÉG Az XXI. században az energia, a víz és az élel­miszer lesz a három leg­főbb tényező, ami befolyá­solja az országok fejlődé­sét. A Homokhátságban - bár két folyó határolja - évek óta csökken a talaj­víz szintje. E témakörrel kapcsolatban beszélget­tünk Balogh Lászlóval, az MSZP, Font Sándorral, a Fidesz-MPSZ megyei kép­viselőjével és Kurdi Vik torral, a Bácsvíz Zrt. ve­zérigazgatójával. Barta Zsolt- Félsivatagos területnek mi­nősítette több éve a FAO a két közép-európai folyam által is határolt Homokhátságot. Mit gondolnak erről? font Sándor: - Egyes elem­zők szerint nem is annyira a fosszilis energia, hanem a víz és az élelmiszer hiánya lesz a XXL század nagy problémája. De olyan, jelentős vízkészlettel ren­delkező ország, mint a miénk, nagyon kevés van. Máshol har­colnak a vízért, nálunk meg el- sivatagosodik a megye nagy ré­sze. Úgy szoktam fogalmazni: még egy ilyen bolond ország nincs, ahol hagyják, hogy két ilyen folyó csak úgy átfolyjon az országon, miközben szinte nem is hasznosítjuk. Az elmúlt évszá­zadokban azok fejlődtek gyor­san, amelyek olcsó bányakin­csekkel rendelkeztek. Most azonban úgy tűnik, hogy a világ számára felértékelődik a termő­föld, a víz és az élelmiszer. E te­rületen mi vagyunk előnyben más országokkal szemben, de ezeket a kincseket meg is kell védenünk. kurdi Viktor: - Egyetértek a képviselő úrral. Szakmai fóru­mokon gyakran elhangzik, hogy Magyarország víznagyhatalom­nak számít, ugyanakkor a FAO- jelentés éppen az ellenkezőjére hívja fel a figyelmet. A levonan­dó tanulság: a folyamat megállí­tása érdekében cselekednie kell a szakmának és a döntéshozók­nak egyaránt. Balogh László: -A kérdéssel kapcsolatban három dolgot sze­retnék mondani. Az első, hogy a FAO felmérte a világ kiszáradó térségeit, és az adottságai alap­ján a Homokhátságot is idesorol­ta, függetlenül a Duna és a Tisza közelségétől. A második: sajnálom, hogy amikor az uniós pénzek felhasz­FOGLALJON HELYET! # ÖN mit kérdezett volna a résztvevőktől? írja meg a 06-30-324-8466-os SMS számra! A beszélgetés szereplői (balról): Font Sándor, a Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője, a megyei közgyűlés alelnöke, Kurdi Viktor, a Bácsvíz Zrt. vezér- igazgatója, dr. Balogh László, az MSZP országgyűlési képviselője (korábban a megyei közgyűlés elnöke), és Barta Zsolt, lapunk munkatársa nálását megalapozó Új Magyar- ország Fejlesztési Terv készült, nem fogadták t)J Glatz Ferenc akadémikus javaslatát, hogy a vizeinkről készüljön egy egysé­ges koncepció. Ha ez elkészül, akkor ehhez természetesen pén­zek is rendelődtek volna.- A harmadik: a Homokhát­ság problémáját mindig is párt­állástól függetlenül próbáltuk megoldani. Kialakult egy össze­fogás a kisgazda Bernáth Varga Balázs, az MSZP-s Tabajdi Csa­ba, az akkor MDF-es Lezsák Sán­dor és jómagam is lobbiztunk a parlamentben a megoldásért. Legutóbb Bányai Gábor elnök úr is szervezte ezt az ügyet. Balogh László sze. Gyerekkoromban gyönyörű vizes világ volt a környéken, a kis tavakban kosárral fogtuk a halat. Sajnos eltűnt a 70-es években a víz a környékről, mert lecsapolták.... Jött a rendszervál­tás, de sem az Antall-, sem pedig a Horn-kormánynak nem ma­radt energiája a Homokhátság ügyének a megoldására. 1996- 97 környékén összefogtak a he­lyi politikusok az elsivatago- sodás megállítására, de sikerte­lenül. A Fidesz-kormány volt az első, amely érdemi módon kez­dett foglalkozni a víz kérdésével. A Tisza áradásai azonban 1999- 2001 között elvonták a figyelmet a mi térségünkről. Ekkor indult Font Sándor Polisz-, Új Magyarország Vidék­fejlesztés Program. De egyetlen­egy kormány koncepciójába sem került be a vízsüllyedés megállí­tásának az ügye 2004-2009 kö­zött. Balogh László: - Ami a kü­lönböző kormányokat illeti: A Homokhátság a Horn-kor- mány időszakában volt a legkö­zelebb a megoldáshoz. Elkészült egy átfogó terv, amely fürtszerű csatornarendszerekben juttatta volna fel a vizet a Dunából és a Tiszából a hátságra. Ez 50-55 milliárd forint lett volna. De ek­kor felmerült az a kérdés: ha az állam finanszírozza a beruhá­zást, a működtetést helyi össze­Kurdi Viktor 1 i „A Homokhátság problé- „Amíg nincs kormányzati „A vízügyi beruházások- máját mindig is pártállás- program, addig marad- nak jövedelmet kell tér­től függetlenül próbáltak nak a kis projektek a melniük, ha már egyszer megoldani”- Ha volt egy közös nevező, hol csúszott el a megoldás? Balogh László: - ... Sajnos Magyarországon a tárcák ellen­állása miatt komplex programot végrehajtani nem lehet. így az­tán a programból a vízügyes rész maradt meg. 2005-ben a nagy programokat felsoroló kormány- határozatban szerepelt a Ho­mokhátság, de még 2008-ban is. Végül kihagyták, mert azt mond­ták, ez egy elhúzódó probléma, így a megoldásnak is többéves, kisebb projektekből összeálló programnak kell lennie. font Sándor: Tanyán szü­lettem Soltvadkerttől nem mesz­Homokhátság ügyében” megépültek” el a Vásárhelyi-terv, mely miatt a Tisza szabályozására költöt­tünk sok pénzt. így nem maradt erő a Homokhátság ügyének megoldására. De nem kesered­tünk el, mert akkor úgy tervez­tük, hogy majd az uniótól támo­gatást kérünk a természet hely­reállítása, illetve vízgazdálko­dása címen a gondok orvoslásá­ra. A munkák részben ezért is halasztódtak. A Fidesz ugyan nem nyert 2002-ben választáso­kat, de mégis esély nyílott a program elindítására, mert az uniós csatlakozás után megkez­dődtek a nagy gigaprojektek: Smart Hungary-, Zászlóshajó-, fogásból kell megoldani. Ezért szerveztük meg a Homokhátsá­gi Önkormányzati Társulást, melynek egyébként szerepe volt a Medgyessy-kormány időszaká­ban érkező kb. 500 millió forint településekre történő eljuttatá­sában. Kisebb tavakat, vízfolyá­sokat hoztak rendbe ebből a pénzből. Akkoriban a dán test­vérmegyénk segítségével elvit­tük az ügyet Brüsszelbe. Ott a szakértők megkérdezték: a be­ruházás hogy fog hasznosulni. Mi azzal érveltünk, ne ezt néz­zük, hiszen nekünk az a fontos, hogy a megye ne sivatagosodjon el. Ezt nem fogadták így el.- Talán azért nem, mert sokba kerülnének a munkálatok? font Sándor: - Nézőpont kér­dése, mennyi a sok. A megyei önkormányzattal több alternatí­vát is megnéztünk. A legdrá­gább verzió 120-130 milliárd fo­rint, de ez a teljes vízutánpótlást biztosítja. Ehhez képest 530 mil­liárd forintért építjük a 4-es met­ró 7,2 kilométeres szakaszát. Az előbbi összegből csaknem 1 mil­lió ember életminőségét javíthat­nánk, illetve mezőgazdasági ter­melést is lehet folytatni. kurdi Viktor: - Fontos szem­pont az, hogy a vízügyi beruhá­zások jövedelmet is termeljenek. A cégünknél a kecskeméti szennyvizet úgy kezeljük, hogy az abból nyert energia 62 száza­lékban fedezi az áramfelhaszná­lásunkat.- A Bácsvíz Zrt.-nél, amikor a tisztított szennyvíz felhasználá­sáról gondolkoztunk, arra jutot­tunk, hogy energianövények ter­mesztésével lehetne további pénzt juttatni a rendszerbe. Van­nak tározók, például a Csukás-ér melletti az egyik, ami bővíthető. A környéken energiafűz is ter­meszthető. Kunszentmiklós és Szabadszállás között található egy energiafűz-ültevény. Annak az aprítékát állítólag a pécsi hő­erőműbe szállítják, pedig mesze van, de lehet, hogy így is megéri. Ha 50 kilométeres körzetben működne egy erőmű, akkor gazdaságos lenne biomasszát előállítani. Ha a vízmű ebből be­vételhez jutna, akkor olcsóbb lenne a szennyvízelvezetés és -kezelés költsége. A családok is kevesebbet fizethetnének a szolgáltatásért.- Most mennyi pénz van a Ho­mokhátság ügyére? Balogh László: - Amikor még a Dél-alföldi Regionális Fejleszté­si Tanács elnöke voltam, a ta­nács megszavazott egy 4 milli­árd forintos programot. Móraha- lom környékére 700 millió jut, a többit a megyében használjuk fel. A solti árapasztó az egyik nagy beruházás. De felújítunk szivattyútelepeket, illetve a sár­közi csatornákat is. Létezik egy állami finanszírozású projekt is, amely két területet érint. Az egyik a közép-homokhátsági mintaprogram, melyre 5,5 milli­árd forint jut. A Duna-völgyi-csa- tornából gyakorlatilag a Kolon- tóig vezetik el a vizet. Évente 2- 3 millió köbmétert lehet majd a térségbe juttatni. Fülöpszállás környékén 220 hektár nagysá­gú vízpihentető helyet alakíta­nak ki. A víz természetvédelmi célokat szolgál, és majd’ 5000 hektár mezőgazdasági művelé­sű területet lehet öntözni belőle. A program másik része Kecs­kemét és Tiszaalpár környékét célozza meg. Ez egy 1,8 milli­árdos program, melyből 19 000 hektár öntözését tervezik megol­dani. A vízpótlás és -visszatar­tás mellett a kecskeméti tisztí­tott szennyvíz felhasználása is célként szerepel... font Sándor: - Amíg nincs kormányzati program, addig maradnak az ügyet életben tar­tó kis projektek. Pedig Magyar- országon az 5,4 millió hektár művelt területből alig 300 ezer hektár öntözhető, ebből csak a harmadát öntözik, holott lenne rá elég vizünk a folyókból. kurdi Viktor: - Hallottam egy riasztó számot. A Magyarország­ra befolyó vizek 95 százaléka érintetlenül hagyja el az orszá­got. Barcelonában tavaly olyan vízhiány volt, hogy tankerhajók- kal szállították a vizet. font Sándor: - Hasonló a hely­zet Észak-Olaszországban, ahol gyakori az aszályos év. De ott a Pó folyó térségében olyan csatorna- rendszer működik, melyben szinte hömpölyög a víz. Az Adri­ai-tengerbe alig jut valami, mert ellocsolják. Csak azért nem tu­dunk róla többet, mert annak idején még Mussolini hadmér­nökei tervezték meg. Ez érződik is a működtetésén. Tavaly Padova megye testvérmegyei kapcsola­tot kívánt kiépíteni. Kérünk egy leiratot, melyben felvázolják az öntözőrendszer működését. Ab­ból kiderülhet, miért éri meg a. víz mozgatása... Kerekasztal-beszélgetések a Petőfi Népében Teljes változat a www. BA0N.hu oldalon! A szavunkat adjuk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom