Petőfi Népe, 2009. július (64. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-13 / 162. szám

Számba vették Bács-Kiskun értékeit

Imre károly Az ősi Rákóczi-fa éppúgy fontos, mint a barackpálinka vagy a kalocsai paprika

Az Országgyűlés tavaly fogadott el egy határozatot a hungarikumok védelméről. Bács-Kiskun megyében a megyei köz- művelődési intézet kezdte el ezek feltérképezését. Imre Károly, az intézet vezetője mesélt a hatalmas munkáról.

Barta Zsolt- Ha megkérdezik valakitől Magyarországon, mi is a hungarikum, sokan nem tudnának rá válaszolni. Aki meg tud, az a Pick szalámit vagy a fütyülős barackpálinkát nevezné meg. Ennyire kevés értékünk lenne?- Nagyon sok értékünk van, csak nem gyűjtöttük össze, illetve nem kezeljük helyükön azokat. A franciák több mint 200, a kistermelők által készített sajtot védettek le Brüsszelben. Meghatározták, mik is azok az életmódjukhoz, nemzeti karakterükhöz évszázadok óta kötődő jelentős dolgok, és ezeket az unió központjában tulajdonképpen lajstromozták. Ezek között például vannak sajtok is. Azokat csak ott, egy meghatározott módszer alapján lehet készíteni. Ahogy mondja, a Pick szalámit már levédettük, de 12 hungarikumunk sorban áll Brüsszelben, ám ennél több lehet, ami védettségre érdemes.- Ki kezdeményezte a munkát?- Lezsák Sándor nevéhez fűződik, ő szorgalmazta, hogy erről a munkáról szülessen határozat. Majd ő, illetve Bányai Gábor megyei elnök bízta meg intézetünket a munkával.- Hol tart a feltérképezés?- A feldolgozást végezzük jelenleg. Tavaly ősszel kezdtük el a 119 településre kiterjedő adatgyűjtést. A 10 kistérség minden településén megkerestük a polgármestereket és a közművelőAz igazgatói iroda falán Kós Károly építész fotója. „Kós Károly élete, tevékenysége számomra a hagyományok megőrzését jelképezi” - mondja Imre Károly.

HP

dési területtel foglalkozó szakembereket, illetve a helytörténettel foglalkozókat. A segítségükkel összeállítottunk egy névjegyzéket azokról a személyekről, akik a tárgyi-természeti és a szellemi értékmegőrzésben segíthetnek. így indult a munka.- Hogyan folytatódott?- Tíz kistérségünk tizenegy településén rendeztünk egy-egy előadást Hungarikumok, helyi értékek védelmében címmel. Lezsák Sándor többek között arról beszélt ezeken a találkozókon, hogy Brüsszelben van egy szabadalmi szervezet, ahol regisztrálják, majd lajstromozzák és támogatják az értékeket. Bányai Gábor a megyei értékekre hívta fel a figyelmet. Például a homoki borokra, én pedig arról beszéltem, hogyan lehetne egy településnek értéktérképet kialakítani. Pólyák Albert kollégám végigjárta a falvainkat, a városainkat, és lefotózta azokat a mestereket, épületeket, melyek fontosak lehetnek az adott helységben egy külső szemlélő számára. Az utolsó rendezvényt, a Hungarikumok és megyei értékek mustráját Kecelen tartottuk június 27-én. Bács-Kiskunban mintegy 3500 személyt sikerült

elérnünk, megszólítanunk, akik segítettek a munkában.- Mi lehet hungarikum a megyéből?- A kecskeméti barackpálinka, a kalocsai paprika, a bajai halászlé, a halasi csipke vagy a Kodály- módszer. De arról sem szabadna megfeledkeznünk, hogy Mathi- ász János munkássága következtében a világ nemesített szőlőfajtáinak 70 százaléka ilyenképpen megyénkhez kötődik.- Minden értékből nem lesz hungarikum.- Nem, de úgy voltunk a munNévjegy

1952-ben Jászapátiban született 1957-től él Kecelen

1976-ban végzett az ELTE magyar-történelem szakán majd a Miskolci Egyetem népművelő szakát végezte el, dolgozott a soltvadkerti művelődési házban, Kecelen az ÁMK- ban, tanított Kecskeméten a Katona József Gimnáziumban, 1992-től a Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézményben dolgozik.

1999-től a megyei közművelődési intézet igazgatója

kával, ha már nekikezdünk, akkor számba veszünk minden olyan, a térség népének életével kapcsolatban lévő, kihalóban lévő szakmát, pusztulóban lévő épületet, vagy egy-egy fontosnak tekinthető akár növényt, amihez az embereket különös kapcsolat fűzi. Ami az identitásuk szempontjából fontos lehet.- Egy növény is lehet védendő érték?- Németországban láttam egy védelem alá helyezett hársfát. Nálunk például Ordason, a temető kapujában van egy hatalmas fa. Ezt helyben Rákóczi-fá- nak nevezik.- Milyen érdekességeket találtak a kutatások során?- A keceli megyei hungari- kummustrán kiállítottunk öregcsertői sajtot, de volt ott a kiskőrösi Jonagold Kft. által előállított 100 százalékos gyümölcslé, ma- darasi pálinka, soltvadkerti Frittmann-bor, a fotókon komondor, puli, népviselet-kiállítás. Láthattak az érdeklődők csuhé- babát, fazekaseszközöket, tekerőlantot, tulipános ládát, mézet, csipkét, szalmafonást, lószőrből készült ékszert, fafaragványo- kat, bioélelmiszert, citerát és pa- pírmerítőt is. De értékként lajstromoztuk be a mélykúti csillag- vizsgálót, vagy Kecelen Polgár Zoltán I. világháborús relikviáit, melyből akár egy tárlatot is lehetne rendezni.- Mi, magyarok sem ismerjük a velünk élő értékeinket. Hogyan tudjuk ezeket külföldön elismertetni?- Sok idő és munka kell ehhez. Az idén voltunk Villingen- Schwenningenben, a testvérmegyei kiállításon, ahol egy standon állítottunk ki. Vittünk kosarakat, faragott használati tárgyakat, kerámiákat, mézet, bort, pálinkát, paprikát, paradicsomot, cseresznyét, meggyet - mindent, ami éppen akkor érett. A kiállításon bemutatóval együtt kóstoltatást is rendeztünk. Egy német érdeklődő odajött s megkérdezte: olasz bort hoztunk? Nem, mi magyarok vagyunk. Akkor biztos tokajit, balatonit. Nem, mi bizony kunsági Frittmann-bort hoztunk. Meg sem kóstolta, mert nem ismerte. Több reklámot kell biztosítani a mieinknek!- Hogy áll a többi megye az értékek feltérképezésével?

,, - A veszprémiek, a szabolcsiak és a szolnokiak már érdeklődtek, ott folytatják a mi kezdeményezésünket.- Mi lesz a felmérések utóélete?- Egy jogszabályrendszert kell kidolgozni, amivel precízen meghatározható, mi tartozik a helyi, a megyei, az országos védettség alá kerülő termékek közé. Az ősi mesterségek művelőit adókedvezményben kell részesíteni, hogy megőrizték és továbbadják a tudásukat. Illetve egy olyan szervezetet kell kialakítani, mely felügyeli, védi ezeket az értékeket. S Brüsszelben minél több terméket le kell védetnünk. Többévnyi munka áll előttünk, de az idő sürget - mondta végül Imre Károly, a megyei közművelődési intézet igazgatója.

Szász István szakajtőkészítő mesterember. A felvétel Bátmo- nostoron készült.

Kálmán Lajos tiszaalpári üvegfonó díszes munkál láthatók a felvételen

Izsákon néhány éve épült fel a helyi sajtgyár, melynek minőségi termékeit szívesen vásárolják a fogyasztók. A cikk alatti felvételeket Pólyák Albert, az intézet munkatársa készítette.

Kihaló szakma a kovácsmesterség. Papp Antal Bátmonostoron dolgozik még.

Országgyűlési határozat a hungarikumok védelméről 2008. VI. 13.

... A kárpát-medence magyarlakta vidékein számtalan érték halmozódott fel... Ezen értékek - melyek egyedien és egyedülállóan magyar különlegességek, azaz hungarikumok - számbavétele a mai felgyorsult, globalizálódó életünkben különösen fontossá váltak. A hun- garikumnak földrajzi, történelmi, nyelvi, néprajzi arculata van. A hungarikumok olyan sajátos magyar termékek, melyeknek tulajdonságai között lényeges és kiemelkedő a magyar nemzeti jelleg, és amelyek természeti adottságainkkal, őshonos fajtáinkkal, termelési-tenyésztési hagyományainkkal összefüggésben sajátosan magyar ismérvekkel rendelkeznek....