Petőfi Népe, 2009. július (64. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-13 / 162. szám

PETŐFI NÉPE - 2009. JÚLIUS 13., HÉTFŐ 5 KULTÚRA Pro Űrbe díjat vehetett át Józsa Katalin Marosvásárhelyen A költő és a prikulicsok ballószög-magyardellő Figyelni kell a gyökerekre és a fényre Egy párizsi Szajna^sziget lesz a kultúra új fellegvára Évekig tartó huzavona után el­dőlt, hogy Jean Nouvel francia sztárépítész tervei alapján kel új életre egy Párizs kapujában fek­vő Szajna-sziget, amely a kultú­ra fellegvára lesz. A Párizs külvárosához tarto­zó szigeten egykor Renault-gyár működött, a 2014-re vagy 2015- re elkészülő tervek alapján azon­ban a földdarabka a kultúra fel­legvárává válhat. A pályázat sze­rint galériák, a művészek szá­mára fenntartott lakások és szál­lodák is épülnek, de egy zenei intézet, illetve egy kortárs művé­szetnek szentelt épület is helyet kap a szigeten. ■ Zenei intézet és a kor­társ művészetek épülete is helyet kap. Demeter József azon kevesek egyike, akik még elő tudják csalni a húrokból az eredeti, Maros menti dallamokat Nouvel kézjegye máshol is lát­ható Párizsban, többek közt az ő munkája az Arab Világ Intézete, és az Európán kívüli kultúrákat bemutató Quai Branly Múzeum is. Boulogne-Billancourt bízik ab­ban, hogy a város kapujában fek­vő 11,5 hektáros sziget igazi tu­ristalátványossággá növi ki ma­gát. A földdarabot korábban Francois Pinault francia milliár­dos is kiszemelte magának, ő a kortárs művészet remekeiből összegyűjtött páratlan kollekció­ját akarta a szigetre költöztetni. Az üzletembert azonban annyi­ra feldühítette az évek óta tartó huzavona, hogy végül Velencé­ben megvásárolta a Grassi-palo- tát, és ott tárta a nyilvánosság elé a gyűjteményt. ■ máit, melyek megtagadása a pusztulásba vezet.- Sokak élték, élik ezt így át a trianoni lidércnyomásban. Mit gondol, enyhülhet a nemzet­féltés kínja a nagy európai ál­lamszövetségben, a határok le­bontásával?- Remélem. A haza életre szó­ló konzekvenciája ugyanis nem az, hogy nagy magyarnak kell lenni, hanem jó és tisztességes magyarnak. Nem hős ember­nek, de rendes embernek. Én eb­ből az erkölcsi-eszmei mélyré­tegből próbálok felhozni követni- valót a Magyardellői napdalok harmadik verseskötetében is. Az önazonosság és a világbeli helyt­állás szempontjából az egyik leg­fontosabb üzenet talán, hogy mindig figyelnünk kell a gyöke­rekre és a fényre, mert a gyökér tart, a fény pedig nevel.- Amikor a kisebbségek is egyre markánsabban hivat­koznak önazonosságukra, va­jon nem válik-e mindannyi­szor politikai üzenetté a ma­gyarféltés hangoztatása?- A társadalmi diskurzus ma­ga a poliüka: lehet építő vagy fe­szültséget keltő. Én Magyardellő emlékével a létben való ottho­nosságot kívánom, a cigánnyal, a románnal, mindenkivel. Együtt kell ezt a világot élhetővé, kényelmessé formálnunk, de ehelyett ellenségünkké válnak azok is, akik pedig ugyanazon okból szenvednek. De azért be­látják ezt egyre többen, és ez az, ami engem bizakodással tölt el. A költészet erős, elég egy kicsiny hazácska, Magyardellő, a létezni tudás tanításaival és az esztéti­kus poétika végtelenné teszi azt.- Tehát az embert a költészete szabadítaná fel a lidércek uralma alól?- A prikulicsok tőlünk való rosszakarók, általunk is pusztul­nak el, ha úgy akarjuk. Ehhez kell mágia is, de legfőképp hit abban, hogy nyelvünk megtart, valóságot alkot, az újszerűt is szintetizálják hagyományaink. Ne legyek szerénytelen: a dalno­kokat hallgatják, akik erősödni akarnak. Űj szarmata leletekből nyílt kiállítás Halason A régészet iránt érdeklődőket várják a kiskunhalasi Thorma János Múzeumba. Az intézmény új időszaki kiállításán azokat a leleteket mutatják be, melyek a halasi Tesco-, a Park Center- és az Aldi-építkezéseket megelőző feltárásokon kerültek elő a föld mélyéből. Az Új szarmata leletek című tárlat megnyitója pénteken volt, az érdeklődőket Rosta Sza­bolcs régész, múzeumigazgató kalauzolta végig a kiállításon. ■ Marosvásárhely és Kecskemét testvérvárosi kapcsolatának megerősítéséért vehetett át Pro Űrbe díjat Józsa Katalin, a Kecs­keméti Ifjúsági Otthon igazgató­ja. A marosvásárhelyi baráü kör­rel 10 évvel ezelőtt alakított ki kapcsolatot az ifjúsági otthon, azóta számos, a gyerekeket, fia­talokat érintő programban kap­csolódott egymáshoz a két tele­pülés. Zenei és játékprogramok, pedagógus-továbbképzés is sze­repelt az együttműködésben. A díjat Dórin Florea, Marosvá­sárhely polgármestere adta át Józsa Katalinnak. ■ Támogatókat vár a Kecskemét Táncegyüttes Kecskemét Táncegyüttes támo­gatói kártyát bocsátott ki az Er­dei Ferenc kulturális központ. Mindazok megvásárolhatják, akik fontosnak tartják a nemzet­közi rangú együttes értékmentő, értékteremtő szakmai munká­ját. A kártya két névértékben váltható: ezer és háromezer­ötszáz forint. A támogatói kár­tya megvásárolható a kulturális központban. ■ Mese-tekergő a nemzeti parkba és a Géró-tanyára A Kiskunsági Nemzeti Park Ter­mészet Házának kertje lesz a Nyári mese-tekergő következő helyszíne. A Kecskeméti Ifjúsági Otthon Benedek Elek születésé­nek 150. évfordulójára emlékezik a sorozattal. A július 22-én szer­dán délután 4-től este hétig tartó program a Világszép nádszálkis- asszony meséjét eleveníti fel. Tassy Lilla vezetésével énekes népi játékokat, táncokat tanulhat­nak a gyerekek, és megtudhatják azt is, milyen kincsek készíthe­tők vízparti növényekből. A sorozat következő része 29- én, szerdán lesz, amikor Szabó Balázs mesemondó Katyika és Matyika történetével hív egy kis tekergésre a Géró-tanyába. ■ Harmadik ciklusban da­lolja az erkölcsi törvényt a Ballószögre származott írástudó székely. Lelket méregtelenítő' verseinek muzsikája. Miklay Jenő A prikulicsok ugyanazok Er­délyben, mint nálunk a lidércek. Az aggodalom és bizonytalanság szinonimái. A feszített lényeglá­tókat nyomasztják a magukra maradt közösségek sorskérdése­ivel. Nem baj az, a prikulicsok hatalma alatt tisztábbak a művé­szetek, különösképpen amikor a kisebbségi, nyelvi és kulturális létezés fundamentumát kell mindennap megvédeni. Ami­ként a Maros menti Magyar- dellőről elszármazott Demeter József cselekszi, kinek irodalmá­ban a Székelyföld már nem is szülőföld: a világ értelmezéséhez rendelt viszonyítás. Tiszta for­rás, igézőén hitelesnek tűnő. A több év óta Ballószögön élő köl­tő és muzsikus most megjelent harmadik versciklusa a két világ határán élő ember vívódásainak és reményeinek jelzője, amolyan etnikai barométer.- A Kicsi Magyarországnak is nevezett Magyardellőt írja ne­künk, miközben tanulja Édes- anyánk-országot. Mi a helyzet itt, Ballószögön a prikulicsok- kal?- A hajdan száz füstöt se számláló református szülőfa­lumban évente kétszer annyi a temetés, mint a keresztelő. A hatvanas években még színtisz­ta magyar település modellsze­rűen képezi le azokat a Trianon utáni folyamatokat, amelyek a Kárpát-medencei, azon belül az anyaországi magyarság esélye­it, kilátásait negatív irányban be­folyásolják. A gyermeki riada­lom a magyarság katasztrófájá­vá szélesedett képzetemben. Ezért velem vannak most is a prikulicsok, a lelkemen ülnek. Nehéz ezt elhitetnem másokkal, mert az ősi, tiszta rendet áhító szakralitást nem érti a múltfe­lejtéssel önmagát kitagadó posztmodern kor. Persze én sem vagyok állandó, a tapasztalással adtam fel valamit gyerekkori él­ményeim igazából, de féltem a továbbélés sziklába vésett nor­Portréjukon át a lelkűkig fotó An ton Corbijn harminc éve valamit nagyon tud Aki nem nézte meg vasárnapig, az bizony lemaradt Anton Cor­bijn kiállításáról. Sajnálhatja. A holland fotós harmincévnyi al­kotásaiból gondosan megrende­zett tárlat portréit ma már lesze­dik a Ludwig Múzeum falairól. Nincs más hátra, máshol kell va­dászni a fotográfus műveire. Aki, mondjuk, szereti a Depeche Mode-ot, annak nincs nehéz dol­ga, előveszi a lemezt vagy a CD- t, a borítón találkozik Corbijnnal. Vagy klipeket néz, s azokon is átjön Corbijn. A DM néhány nappal ezelőtti budapesti koncertjét kihasznál­va a fotós összefutott az együttes tagjaival a Művészetek Palotájá­ban. Jelentek is meg fotók az új­ságokban a nagy eseményről, de hát így van az, amikor akasztják a hóhért, fotózzák a fotóst. Ahogy a fotós a művészvilág nagyjait örökítette meg nagy gonddal, rá- érzéssel, óriási ötletekkel. Már az is nagy dobás, hogy va­lakit ilyen sok, magánakvaló em­ber közel engedte magához. De ez mind semmi. Azt is hagyták, hogy Corbijn megmondja nekik, szerinte mi lenne a jó kép, ahhoz hová kell állni, mit kéne csinálni vagy éppen nem csinálni. Vi­szonylag sok az álarc mögé rej­tett fej, hát ennyire rejtélyes, rej­tőzködő lenne ez a harsány, ref­lektorfénytől hunyorító világ? Az extrém ember valószínűleg csak a hozzá hasonlóan extrém embert viseli el hosszabb távon. De még ez sem elég ahhoz, hogy a legintimebb szférába is been­gedje. Fenekestül felforgatva a vi­lágot. Zenészek, filmesek, írók, a sorból valamiképp kilógó spor­tolók. David Bowie, U2, Nirvana, Steven Spielberg, Michael Schu­macher. Hozzájuk olyat kell tud­ni, amit Corbijn tudhat. Ráadásul nem ő fizet, hanem neki. Ez az igazi sikertörténet. A Ludwig Múzeumban egyéb­ként nem szimpla élőlényként kezelik a látogatót, hanem (kor)- társként, akit - ha igényli - segí­tenek, informálnak. A sok jóban Corbijn után is lubickol, nyitva a Robert Capa-tárlat. Ott a he­lyünk. ■ Szerdahelyi Kilián Leonard Dax képzőművész, dizájner és építész kiállítását láthatja a közönség a Nemzetközi Kerámia Stú­dió budapesti Museion Nr. 1. Galériájában július 9. és augusztus 1. között. Minden mindennel összefügg - su­gallja a tér egészét betöltő műtárgyegyüttes, mely egyetlen, a térben kibontakozó kompozíciónak is tekinthető. A megnyitón készült felvételünkön Nagy T. Katalin művészettörténész és Probstner János igazgató ajánlja a ma­gyar származású, Németországban ismertté vált művész munkáinak válogatását az érdeklődők figyelmébe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom