Petőfi Népe, 2009. július (64. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-01 / 152. szám

14 PETŐFI NÉPE - 2009. JÚLIUS 1, SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Művészpalántáké lesz az egykori hadosztály- parancsnokság Iskolának építik át a ceglédi volt honvédlaktanya hadosztály-pa­rancsnoki épületét. A Patkós Ir­ma Művészeti Iskola bérli majd, az intézmény ugyanis jelenleg egy pincehelyiségben működik. A kollégium, maga az iskola és a táncszínház mind helyet kap majd az egykori bakabázis legna­gyobb épületében. Várhatóan több évig tart az összes helyiség átalakítása, de néhányat már most szeptembertől használnak. A gyakran városon kívül eső lak­tanyaépületekbe jobb híján köl­töznek iskolák, de művészeti kép­ző számára, Andó László igazga­tó szerint, épp ideális a Törteli úti csendes környezet. ■ M. J. Lekapcsolták a Szálltra, Vecsére jaro bűnözőket Kunszentmiklóson néhány hete a korábbitól eltérő közterületi járőrözést folytatnak a rendőrök - informálta a helyi képviselő- testületet Mayer József városi rendőrkapitány. A szolgálat lé­nyege az, hogy a polgárőrséget is bevonva, úgymond mini lakos­sági fórumokra is alkalmat ad­nak a hatóság emberei az ellen­őrzések alá vont területeken. A polgárokkal való közvetlen kap­csolattól a lakosság biztonságér­zetének, a személy- és vagyon­biztonságnak az erősödését vár­ják. Bács-Kiskun megye más ka­pitányságain is próbálják ezt a módszert bevezetni. Egyébként Kunszentmiklóson és a kapitányság hatáskörébe tartozó településeken a vagyon elleni bűncselekmények csök­kentek az utóbbi évben. A köz­rend elleni bűncselekmények, azon belül a garázdaság pedig éves viszonylatban egyharmad- dal kevesebb a korábbi statiszti­kákhoz képest. Néhány tevé­keny bűnöző szabadságveszté­sét tölti. Várhatóan Dunavecsén, Szalk- szentmártonban is javul most a helyzet azzal, hogy nemrégen el­fogták azt a Százhalombattáról lejáró társaságot, akik főleg az említett településeken követtek el bűncselekményeket - tájékoz­tatott a rendőrkapitány. ■ M.J. Szolgáltatóházból orvosi rendelő Nem családi házból átalakított rendelőben kell már rendelnie Kiskunfélegyházán dr. Kincses Sándornak, a móravárosi háziorvosnak. Tegnap délután átadták az új rendelőt. Igaz, ez az épület korábban szolgáltatóház volt, de most korszerű, a járóbetegek szol­gáltatását ellátó épületté varázsolták. Dr. Nemes-Nagy Tibor, a körzet önkormányzati képviselője elmondta, hogy régi vágya teljesült a móra- városiaknak, mert már tíz év óta szerettek volna orvosi rendelőt. A beruházás az elmúlt év őszén közbeszerzési eljárás megindításával kezdődött, és rövid, mintegy két hónap alatt 14 millió forintból valósult meg. Néhány hónappal ezelőtt Haleszben adtak át egy orvosi rendelőt, és a tervek szerint a Petőfi-lakótelep is hamarosan egy új rendelővel fog gyarapodni. Cserélnék az autót, mert kissé már öreg Kalocsa Katasztrófavédel­mi eszközök beszerzéséhez nyújt anyagi támogatást a megyei önkormányzat. Ezt a lehetőséget szeretné ki­használni az érseki város. A helyi polgári védelmi iro­da tizenéves gépkocsiját szeretnék lecserélni, a Fiat Panda ugyanis 1994-es év­járatú. Sikeres pályázat esetén ezt cserélnék fiata- labbra, erre legfeljebb két­millió forintot szánnak, aminek felére pályázik Ka­locsa. (K. T.) Apónifogatokélesz a terep szombaton MÉLYKÚT Meghívásos pónifogathaj tó-versenyt rendeznek szombaton a Jánoshalmi úti lovaspá­lyán. Az egyes fogatok akadályhajtása délelőtt fél 10-kor kezdődik, utána kettes, délután pedig va­dászhajtás is lesz. Ered­ményhirdetés fél ó-kor várható. (K. L.) Búcsúzik a dél-alföldi EP-képviselő ! rn • , 1 , T'k r ~rr • I ■» r • S~\ 1 A -■ I Tisztelt Bács-Kiskun Megyei Olvasók! A 2004 júniusában kezdett cso­dálatos korszakom, hogy hazám képviseletében az Európai Parla­ment tagja lehettem, véget ért. Csodálatos volt, hiszen olyan embereket képviselhettem, akik ugyanott születtek, mint én, és itt élnek, ahol jómagam felnőt­tem. Elmondtam ciklusom ele­jén, hogy képviselőségemben az egyik legnagyobb öröm, hogy re­gionálisan a Dél-Alföldért, és ezen belül a három délkeleti me­gyéért felelek, mert fontos Euró­pát elhozni - nemcsak általában Magyarországra, hanem magá­ba a dél-alföldi régióba, amint ugyanúgy fontos az itteni gon­dokat és nézeteket visszavinni, és az itteni embereket képvisel­ni Brüsszelben. Nemrégen elemzések készül- | tek a magyar EP-képviselők tel­jesítményéről és rangsoráról. Örülök, hogy még ezeken a listá- I zásokon is nagyon előkelő helyet I értem el a brüsszeli kimutatha­tó teljesítmények terén. Igaz, ezek az értékelések a csak kép­viselők számára nyilvános szak- bizottsági üléseken való részvé­telt nem is mérték, pedig ez a részvétel, vagyis a szakmai munka az Európai Parlament fő terepén, esetemben messze 95 százalék fölött volt. Uidom, hogy itt, a megyében is büszkék voltak, hogy európai képviselőtársaim titkos szavazá­son megválasztottak a néppárti frakció nagy presztízsű, a kis- és középvállalkozásokért küzdő munkacsoportjának elnökévé - mely funkcióról most fájó szív­vel mondok le -, és hogy jelentés­tevő lehettem a magyar érdekek szempontjából oly fontos európai adóügyekben vagy a mikrohite- lezés kontinentális kibontakoz­tatásában. Ötszázan látogattak ki Brüsz- szelbe a térségből a képviselői keretem terhére, és e félezer dél­alföldivel is küzdöttünk azért, Becsey Zsolt hogy a régió megyéi és nagyvá­rosai saját érdek-képviseleti és tájékoztató irodát nyissanak Brüsszelben. Ehhez munkatár­saimmal örömmel adtunk meg minden segítséget, minden munkát, hogy a Dél-Alfóld is ki­léphessen a központi gyámság­ból, és a szűk látókörű magyar kisnemesi „minek az, nincs a többiekkel közös dolgom” szem­léletből, ahogy azt megtették szerte Európában, nálunk elma­radottabb térségek vezetői is. Csodálatos volt az együttléleg- zés, amikor lobbizhattunk - úgy tűnik, eredményesen -, hogy eu­rópai forrásokból nyissanak ha­tárátkelőket Ásotthalomnál, Kis- dombegyházánál vagy Körös- nagyharsánynál. És megtisztelő volt ott lenni az aracsi kegyhely­nél, ami - remélem -, egyszer ki­csi Máriapócs vagy Csíksomlyó lesz. Ez volt munkám professzi­onális része mellett a csodálatos plusz. A legnagyobb örömöm az volt, ha a Dél-Alfóldön és a Délvidé­ken járhattam, gyerekkorom „ö” betűjével beszélhettem Zentától Vásárhelyig. Ugye, mi fél szavak­ból is megértjük egymást...? Kö­zös teljesítményünk a térségünk történelmét az európaiakkal megértető kiállítás, ami már nemcsak hazánkat, hanem ván­dorkiállításként a világot is járja. A jövőben is folytatom meg­kezdett utamat, s az ötéves euró­pai képviselőségem alatt és előtt szerzett tömérdek gyakorlati tu­dást, tapasztalatot igyekszem át­adni a fiatalabb generációknak egyetemi előadások, publikáci­ók, írásbeli tanulmányok formá­jában. Továbbra is minden erőm­mel azon leszek, hogy az elvárá­soknak és felkéréseknek megfe­lelően az igen nehéz helyzetben levő országunkat másokkal együtt kivezessük a válságból. Ezúton is szeretném megkö­szönni mindenkinek a sok eddi­gi segítséget. Azoknak, akik ha­sonlóan gondolkoztak, mint én. És azoknak is, akik nem voltak azonos értékhullámon velem, de tisztességes magyar emberként értékelték, amit és amiképpen dolgozom. Ahogy Wass Albert- nek, nekem is minden és min­denki nagy élmény marad - akár vállalt, akár megtagadott. ■ Becsey Zsolt Speciális busz Pirtónak 9,5 millió forintért vette meg Pirtó a pályázaton nyert pénzből azt a FIAT Ducatót, amit külön e célra, számos biztonsági felszereléssel gyártottak (pályázati követelmény volt pl. a mozgássérültek szállításához is alkalmazkodó belső tér, rámpa és a hárompontos bizton­sági övék is). A 17 fő szállítására alkalmas kisbusznak fontos szerepe lesz a helyi kisiskolások, nyugdíjasok, tanyasiak, sportolók szállításában. A képen Juhász Tibor (jobbra), a halasi márkakereskedés-vezető gratulál a buszhoz Nagy Ferenc pirtói polgármesternek. VÁLASZOL AZ OLVASÓ Megkérdeztük, hogy miért jó Kecelen élni Béla ZOLTÁN: - A barátaim, az emlékeim, idekötnek, itt érzem magam a legjobban. Bár a bo­rászatunk a szomszédos Imre- hegyen van, oda járok dolgozni Récéiről. Azon már gondolkoz­tunk a családdal, hogy átköltö­zünk, mivel csak hat kilométer­re van. De végleges döntésre nem jutottunk. Egyébként a két település rengeteg szállal kap­csolódik egymáshoz. supka ANETT: - Idehaza kedve­sek barátságosak az emberek, itt még köszönnek egymásnak, ha találkoznak az utcán. Egy nagyvárosban elidegenedve él­nek. A kapcsolatok minősége sem oly bensőséges, mint ná­lunk. Az az igazság, hogy nem vagyok az a költözős típusú ember, itt a családom, összes ismerősöm, ezért szeretek itt­hon élni. herczeg IMRE: - Mindenki is­mer engem, mint ahogy én is ismerek itt mindenkit. Az elő­deimet még Patachich Gábor kalocsai érsek hívta Jánoshal­ma térségéből Kecelre, amikor 1734-ben újratelepítették a vá­rost. A gyökerek ide nyúlnak vissza. Harminc éve vagyok ennek a városnak a várostyá­ja, szívesen dolgozom a telepü­lésért. Imre károly: - Itthon, a keceli- ekkel fél szavakból megértjük egymást, közös az élményünk, a mentalitásunk. Itthon tudok meginni egy jó korsó sört a Mo­toros kocsmában a barátaim­mal, az ismerősökkel. Itt műkö­dik egy Civil Műhely, ahol a ta­gok hétfőnként leülnek, jót be­szélgetnek, időnként irodalmi estet is rendezünk - ezért jó itthon, Kecelen élni. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom