Petőfi Népe, 2009. június (64. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-08 / 132. szám

PETŐFI NÉPE - 2009. JÚNIUS 8., HÉTFŐ 5 KULTÚRA Júliustól Öt százalékkal drágulnak a bérletek Itthon érzem magam szász János Három nővér - évadnyitó bemutató szeptemberben Angol nyelvű előadással mutatkoznak be a cirókások A színházi bérleteket is érinti a változó áfaszabályozás. Július el­seje után 5 százalékkal nő az áfa, s ennek megfelelően a bérletek ára. A kecskeméti Katona József Színház jegypénztára június 27- étől augusztus 24-éig zárva tart. Fontos a dátum, hiszen a régi bérletesek helyét a nyári szünet kezdetéig, június 26-áig tartják fenn. Tehát azoknak, akik ugyanazt a bérletet szeretnék megvásárolni, mint tavaly, érde­mes a következő három hétben ezt megtenniük. Az augusztusi nyitás után szabad a vásár: az addig meg nem váltott premier- és egyéb bérletek szabadon meg­vásárolhatóak. ■ Hulladékból ékszereket, kreatívan Ez az esztendő sem múlik el Ba­ján „KÚKA”, azaz Kreatív Újra­hasznosított Képzőművészeti Alkotások nélkül. Versenyre je­lentkezni egyénileg és csopor­tosan (3 fő/csoport) is lehetsé­ges, díj nincs. Nevezni szeptem­ber 15-éig lehet a Petőfi-szige- ten székelő Ifjúsági Házban. A rendezvény támogatója az ön- kormányzatok tulajdonában lé­vő Felső-bácskai Hulladékgaz­dálkodási Kft. Az alkotásokból ősszel kiállí­tást és divatbemutatót szervez a bajai Ady Endre Városi Könyv­tár és Művelődési Központ. A legjobb műveket díjazzák, majd elárverezik. Utóbbi természete­sen csak az alkotó beleegyezé­sével lehetséges. Ami a rendez­vény bevételét illeti, a szerve­zők jótékonysági célra használ­ják majd fel. Korosztályok: 6-12, 13-15, 16-19, 20-25, 25 év felett. ■ Hulladékból szinte minden lehetséges? KATEGÓRIÁK: 1. játékkészítés, 2. ékszer és ruházati kiegészítő, 3. öltözék, ruhatervezés, jelmez, 4. használati tárgyak készítése, hangszerkészítés, 5. képalkotás, 6. szobrászat. A következő két évben nem vállal rendezést ha­zai színházakban, a kecs­keméti felkérésre mégis igent mondott. Szász Já­nost a készülő Három nővérről és következő munkáiról kérdeztük. Rákász Judit- Miért mondott igent a kecs­keméti felkérésre?- Szeretem ezt a társulatot. Olyan energiák dolgoznak, me­lyeket a fővárosi színházakban valószínűleg nem találnék meg. Szeretem, ha figyelnek rám, és szeretek olyan emberekkel dol­gozni, akikre figyelhetek.- Választotta a Három nővért, vagy elfogadta?- Régóta szerettem volna meg­rendezni. Egészen közel voltam hozzá többször is, de aztán más­ként alakult. Kapva kaptam az alkalmon, amikor Cseke Péter megkeresett, és örülök, hogy itt és most jön létre. Az elmúlt évek­ben gyakran megfordultam Kecskeméten, feleségem, Bog­nár Gyöngyvér a társulat tagja. Kis túlzással itthon érzem ma­gam. Gyerekkoromban sokszor nyaraltam itt a nagyszüleimnél. A bátyám most is Kecskeméten él, édesapám itt van eltemetve a zsidó temetőben.- Miért várta a Három nővért?- Hogy egy rendező miért ren­dez egy darabot, az jó esetben kiderül a próbafolyamat végére, vagy talán hamarabb. Persze vannak csomópontok, melyek nagyon érdekelnek. Például a három asszony összekapaszko­dása, amiben sok szépség van. Meg sok csúnyaság, önzés, go­rombaság is.- Felesége a darab egyik fő­szereplője. A közös munka ol­dás vagy kötés?- Erősíti egymást a magánélet és a közös munka. Bár ő mindig azt mondja, hogy nagyon szigo­rú vagyok vele. A mai próba után is mondta...- A szokásosnál hosszabb a próbafolyamat, ősszel lesz még majdnem egy hónapjuk. Ez az ideális?- Nehéz megmondani, hogy Boston és Tel-Aviv között - Kecskeméten melyik könnyebb. Csináltam én A vágy villamosát három hét alatt. A rövid, koncentrált mun­kában az a nagyon jó, hogy mi­re a próbák megkezdődnek, már minden mondat ismerős. Ha vi­szont sok időnk van, akkor sok mindent fel lehet fedezni a da­rabban és egymásban is.- Kecskemét előtt Bostonban rendezte a Sirályt. Innen hova megy tovább?- Valószínűleg elmegyek egy kicsit tanítani Tel-Avivba, az­tán következik a film. Ágota Kristóf Nagy füzet című regé­nyéből készítünk filmet. Fan­tasztikusan szép történet. Ar­ról szól, hogyan lesz a második világháborúban két kisfiúból két, mélyen érző barbár. Ma- gyar-német-holland kopro­dukcióban készül a film, itthon forgatjuk, remélem, jövőre el­kezdhetjük. Névjegy-Szász János 1958-ban született Budapes­ten. Amikor otthon bejelen­tette, hogy filmes lesz, édes­apja falhoz vágott egy tá­nyér makarónit. Tanult dra­maturgiát és rendezést, majd 1994-ben a Woyzeck című filmjével aratott nem­zetközi elismerést. 1997-ben a Witman fiúkkal (1997) még nagyobbat dobott. Egyhetes turnéra indult a Ciróka Bábszínház társulata Angliába. Június 3. és 10. között két pro­dukcióval négy angliai városban összesen tíz előadást tartanak a kecskeméti bábosok. Az Árnyak Színháza a Dynamics 09 Feszti­válra kapott meghívást. A vendégjáték nagy kihívás elé állította a színészeket. A szer­vezők ugyanis azt kérték: ha le­het, angol nyelven játsszák az előadást. (Korábban a Kékruhás kislány című produkció kapott sok-sok külföldi meghívást, azonban az szöveg nélküli elő­adás volt, így nem okozott ne­hézséget a vendégszereplés.) Azonban az Árnyak Színháza sem fogott ki a társulaton. A tö­kéletes kiejtés elsajátításában egy amerikai származású bo­hócbábos, Kristin Hurst segítet­te a játszókat, aki felmondta a szövegkönyvet hangszalagra. A cirókások az idei meghívás alkalmával is bemutatják a Kék­ruhás kislányt, amely ezúttal a leicesteri Spark Fesztiválra, va­lamint a nottinghami Lakeside Arts Centre-be kapott meghí­vást. A színészi játékra, vetített képekre, zenére épülő előadás 2007 júniusában mutatkozott be először Angliában, a Dynamics 07 fesztiválon, Birminghamban és környékén. ■ Tükörkrisztus - Bozók Ferenc új esszékötete A napokban került a könyves­boltok polcaira Bozók Ferenc költő, esszéíró, a Kecskeméti Pi­arista Gimnázium tanárának második esszékötete. Az ünnepi könyvhét alkalmából megjelen­tetett Tükörkrisztus című kötet előszavában dr. Lisztóczky Lász­ló, utószavában pedig dr. Ködö- böcz Gábor irodalomtörténész foglalja össze a mindössze har­mincöt éves szerző alkotóvilágá­nak jellemzőit. Bozók Ferenc kö­tete kilenc írást tartalmaz, me­lyekben a tőle megszokott mó­don ötvözi a gondolkodói igé­nyességet az arisztokratikus szépséggel. Elmélkedésre és esz- mélkedésre hívó esszéiben új di­menziókat nyit meg az ön- és a létmegértés számára. ■ Bé.zs A csodából valóság lesz a padlás Két évtizeddel ezelőtt mesélték el először Mindenki nagy gyerek marad, gondolom, amint a Vígszínház előtt álldogálunk. Meg nem mondom, hogy az elmúlt hu­szonegy év alatt hányadszor játsszák A padlást, de múlt pén­teken is zsibongó siserehad nyüzsgött. Unokák és nagyik, is­kolások és felnőttek. Presser Gáborék több mint két évtizede úgy érezték, meg kell írniuk ezt a mesét. Akkor már az ország túl jutott a Popfesztivál lélekemelő sikerén, milyen jól jött hát egy másik műfaj, egy másik korosztály. Bár azzal vi­tatkoznék, hogy A padlás gyere­keknek szól, de hát sokáig azt sem hittük el, hogy A Pál utcai fiúk felnőttregény. Mesét akkor ír az ember, ha valami nagyon kikívánkozik be­lőle. Amikor csordultig a szíve, jajgatósan hasogat a feje gondo­latoktól, szeme előtt szellemek sorakoznak. Akkor leül a zongo­rához, megálmodja a zenét, leül az asztalhoz, szöveget ír, és a csodából valóság lesz. A padlás így születhetett. S mint minden szép és jó mese, a mai napig ha­tással van ránk. Két évtized alatt jöhettek új szereplők, elbúcsúz­ni kényszerültünk a remek Ka­szás Attilától, de a lényeg, a mon­danivaló, az érzések ugyanazok. Vagy majdnem azok. Mert húsz év alatt sok minden változott, amitől mi is másként élünk meg jeleneteket, hallunk szövegeket, ízlelünk dallamokat. S tudjuk, hogy a világot csak jókra és csak rosszakra nem osztjuk, mert nincs csak fehér és csak fekete, de egy mesében ezt is elfogad­juk. Amikor vége az előadásnak, a felnőttek pityeregnek, a gyere­kek lelkendezve örülnek, s alig néhány lépés választ el a szín­padtól a nagy magyar valóságig. Odakünn, a forgalomtól zűrza­varos estében, a színház előtti pádon hajléktalan hortyog hatal­mas pakkjaival körülbástyázva, s egy ősz hajú asszony kenyérre vagy borra valót kéregét. Mégis csak jó lenne visszame­nekülni a mese világába. Ott azért a végén mégis minden jó­ra fordul. ■ Szerdahelyi . 9. ünnepi Könyvhét Buda Ferenc Rendkeresés című könyvének bemutatóját tartották pénteken a kecskeméti Katona József Könyvtárban. A kötet a Holnap Kiadó gondozásában jelent meg a könyvhétre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom