Petőfi Népe, 2009. június (64. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-25 / 147. szám
4 PETŐFI NÉPE - 2009. JÚNIUS 25., CSÜTÖRTÖK aránt, no meg a saját lelkiismeretem. A beszélgetésen nem volt túl rózsás a hangulat. A főorvosoknak nem sok okuk van az örömre. solygunk, és senkit nem érdekel, hogy két napja nem voltunk otthon.- Azért hallani néha olyan orvosról, akinek a hozzáállása kifogásolható... s. m.: - Igen, csak az a baj, hogy ritkán vannak konkrétumok. Ha vannak, akkor az intézményvezető tud lépni, a történet végére járni és ha kell, szankcionálni. K. p.: - Elképzelhető, hogy vannak olyan kollégák, akik modor- talanabbak, de nem biztos, hogy mindig ilyenek voltak. Csak egy példát mondok: kiabálja a beteg a folyosón, hogy nincs vécépapír. Erre mit tudok válaszolni? Nincs, mert óránként ellopják. Én elvileg nem mondhatok ilyet, de mit mondjak, ha egyszer ez az igazság! b. f.: - Egy ilyen pokoli finanszírozásnál csak a konfliktusok éleződnek. Egyszer azért ki kellene mondani, hogy a kórházak mégis meddig vállalhatnak felelősséget...- Észrevették, hogy ügyvédek ólálkodnak a kórházak körül? s. M.: - Az még hagyján, de az igazi nagy ügyvédi cégeknek, akik az egészségügyi perekre szakosodtak, minden kórházban vannak informátoraik. Nyilván nem tudjuk bizonyítani, de ha valami gond van, akkor negyedóra múlva már hívnak bennünket úgy, hogy konkrét értesülést ,v dr. ^ Kellermann Péter „Nekünk mosolyognunk kell senkit nem érdekel hogy két napja nem voltunk otthon!” seik vannak. Azt is hallottam, hogy egy pesti ügyvédi csoport a szepszis következtében elhunyt betegek képviseletére szakosodott. Ez egy borzalmas területe az orvoslásnak, amibe rengeteg pénzt belerakunk és nem tudunk mindig segíteni. Ebbe mindig bele lehet kötni. Egy szeptikus betegre számolatlanul lehet a pénzt költeni, és az sem mindig elég. Ha az orvos ezt teszi, akkor a kórházvezetés fejezi le az irgalmatlan költségek miatt, ha nem végzi el, akkor elveszíti a pert. Azért ezek abszurd helyzetek.- Önök szerint ezekről a problémákról értesülnek a fiatalok, és ezért nem választják az orvosi pályát? k. p.: - Ez feltehetően szerepet játszik benne. Amikor én az orvosi egyetemre jelentkeztem, akkor iszonyatos volt a túljelentkezés. Ha pedig valaki elvégezte az egyetemet, akkor ahhoz, hogy például egy megyei kórházba bekerüljön, vagy kivételesen okosnak kellett lennie vagy komoly kapcsolatokkal kellett rendelkeznie. Most meg úgy kell vadászni az egyetemre a jelentkezőket.- Hányán végeztek idén a hazai orvosi egyetemeken? B. F.: - Nagyjából kilencszá- zan. Ehhez képest ott az orvoshiány, az elöregedett orvostársadalom, plusz még az a tény, hogy Magyarországon 2004 óta összesen 2581 orvos kért úgynevezett jóhírnév-igazolást - ebből 62 Bács-Kiskun megyei -, ami a külföldi munkavállaláshoz kell. s. M.: - Van még egy nagy probléma. Míg régen külföldön csak szakorvosokat fogadtak, ahhoz képest most az egyetem elvégzése után azonnal mehetnek. Tehát be sem lép a hazai re- zidensi rendszerbe. Hazai pénzen finanszírozzuk azoknak a képzését, akik első perctől kezdve külföldön dolgoznak majd. Van olyan ország, ahol nincs orvosképzés, részben külföldön taníttatják a sajátjaikat, így nálunk is, részben pedig visznek innen! Kivételes szálláskörülményeket biztosítanak nekik, plusz kényelmet kapnak, mindössze azt kell vállalniuk, hogy friss diplomával a kezükben már mennek is az adott országba.- Egy ilyen rendszerben mennyivel magasabb a kockázat? Mennyivel" több a hibalehetőség? s. M.: - Azért gondoljon bele abba, hogy csökkentett orvoslétszámmal, fáradt emberekkel, felfokozott betegforgalommal terhelt egészségügyben teljesen természetes, hogy a hibázás lehetősége is nagyobb. De én most is azt mondom, hogy ilyen feltételek mellett még mindig egy rendkívül magas szintű ellátást nyújtunk. Függetlenül attól, hogy ki mit gondol. Elmesélek egy személyes történetet: a családommal Olaszországban síeltünk, a lányomnak balesete volt. Bevittük az ambulanciára. Volt uniós egészségügyi kártyánk, minden, ami kell. Először is befizettették velem a 150 eurót - mert a saját állampolgáraikra is ez a szabály vonatkozik -, addig meg se nézték a lányomat. Utána csináltak egy röntgent, tettek rá egy műanyag gipszet, és ezzel befejezték az ellátást. Kértem, hogy esetleg valami fájdalomcsillapítót adjanak neki. Erre megkaptam a receptet, hogy vegyem meg a patikában, és adjam be a gyereknek. Kérdeztem, hogy a térde, a szalagok, minden rendben van-e. Közölték, hogy igen, feküdnie kell három hetet. A szálláshelyünk egyébként hatvan kilométerre volt a kórháztól, és nemhogy mentőt nem kaptunk, de kiraktak bennünket az udvarra. Menjünk vissza, ahogy akarunk, hívjunk taxit. Másnap reggelre még jobban fájt a lányom térde. Beraktam az autóba, hazajöttünk. Másnap megműtötték a lányt. Mint kiderült: mindene szétszakadt. Ha én itthon így látok el beteget, és nem hívok mentőt, akkor engem keresztre feszít a szakma és a média egyPetőfi Népe- Mi a megoldás? Vagy már késő? s. M: - Soha nem késő, de ez a rendszer működésképtelen. Az egészségügyet rövid időn belül rendbe lehetne tenni, de ezt a szakmának kell megtennie. Állítom, hogyha néhány gyakorló szakembert egy hétre összeültetnének, akkor annyi idő alatt elkészülne egy komplett javaslat a finanszírozási háttérrel együtt. Addig soha nem lesz korrekt egészségügyi rendszer, míg a szakma véleményét nem veszik figyelembe, s nélküle dönt a politika. Az kell, hogy elsőként mindenki fizesse be a járulékot. Aztán meg kell erősíteni az alapellátást, az egynapos sebészetet. Ha pedig az alsóbb szintek rendben vannak, akkor hozzá lehet nyúlni a kórházi struktúrához. Mert véleményem szerint az biztos, hogy ma, Magyarországon több olyan kórház van, amit át lehet alakítani vagy bezárni.- Ezek szerint mégsem volt hiba a kórházbezárás? s. m.: A hiba a sorrendben volt. Először meg kellett volna erősíteni a különböző egészségügyi szinteket, és utolsó lépésben bezárni a felesleges kórházakat. Azt azért tudni kell, hogy az egészségügyben a pénzhiánynyal párhuzamosan ott a pazarlás a rossz fejlesztések miatt. Látható, hogy az utóbbi években iszonyatos pénzt költöttek egyes kórházak felújítására, a legmodernebb, európai szintű kórházak alakultak ki. De kérdezem én: ki fog ott dolgozni ilyen orvoshiányban? K. p.: - Ettől már az is olcsóbb lenne, ha a beteget elhoznák Kecskemétre, a város legjobb szállodájában altatnák, etetnék és ott műtenék meg. s. M.: - Semmi szükség a párhuzamos fejlesztésekre. De mégis ez van, hiszen a szakma hiába látja indokoltnak egy kórház bezárását vagy rehabilitációs központtá való átalakítását, mert ez a politikán vagy egy városvezetésen elbukik. Egy kórház létével, vagy nem létével választásokat lehet nyerni és veszíteni. Márpedig ha egy kórház nem tudja hozni a minimumfeltételeket - aminek része az ellátáshoz szükséges szakemberlétszám -, akkor előbb-utóbb úgyis bezárják. B. F: - Mint ahogy Kalocsán is ez történt. Hiába a felújított kórház. Ha egy osztályon nincs orvos, akkor annak a működését az ÁNTSZ felfüggeszti.- A hálapénz mindig felmerül. s. m.: - Ehhez képest ott tartunk, hogy meghirdetnek egy sebészfőorvosi állást, és nem jelentkezik rá senki. k. p.: - Különben is, ha itt annyi a hálapénz, mint ameny- nyit sokan gondolnak, akkor miért nincs orvos? Ezt magyarázza meg valaki! A teljes beszélgetést keresse a BAON.hu-ni A szavunkat adjuk KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS egészségügy A megye orvosainak húsz százaléka nyugdíja mellett dolgozik. Az utánpótlást már az egyetemi évek alatt elcsábítják külföldre. Még főorvost is lasszóval kell fogni. „Egyszer ki kellene végre mondani: meddig vállalhatják a kórházak a felelősséget... ” „Tizenöt év, mire egy sebészt egyedül lehet hagyni a műtőben. Addig mi lesz?” Takács Valentina dr. Borda Ferenc Sikeresen tönkrevágtuk a magyar egészségügyet. Ma már egy főorvosi állásra sincs jelentkező. A gyógyítók húsz százaléka nyugdíj mellett dolgozik. Ezekről beszélgettünk dr. Svébis Mihállyal, a kecskeméti megyei kórház főigazgatójával, aki egyben a sebészeti osztály vezetője, dr. Borda Ferenc belgyógyász - diabetológus főorvossal, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Bács- Kiskun Megyei Területi Szervezetének elnökével és dr. Kellermann Péterrel, a kecskeméti alapellátás igazgatójával, aki mellette gyakorló háziorvos.- Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a közelmúltban az orvostársadalom demográfiai csődjéről beszélt a gyógyítók elöregedése miatt. Mi a helyzet Bács-Kiskunban? dr. borda Ferenc: - A kamarai tagok száma a megyében jelenleg 1162. Ebből 132 orvos hetven év feletti nyugdíjas. A hetven év alatti nyugdíjasok 167-en vannak. Ebből következik, hogy az orvosoknak közel húsz százaléka nyugdíjas korú. Tovább növelheti az aggodalmat, hogy mindössze 162 olyan orvos van, aki negyven évnél fiatalabb. Ha pedig jövőre jön az új szabályozás, akkor sokan választják majd a nyugdíjat, mert nem éri meg nekik mellette dolgozni. Akkor bedőlhet a teljes rendszer. DR. KELLERMANN PÉTER: - Ami az alapellátást illeti, Bács megyében 353 felnőtt és vegyes háziorvosi praxis van. Ebből öt betöltetlen, mindegyik a megye déli részén. Kifejezetten gyermek háziorvosi praxis 88 darab van, ez mind betöltött. Ami a korösszetételt illeti, az alapellátásban is hasonló a helyzet. A háziorvosoknak mindössze nyolc százaléka negyven évnél fiatalabb. dr. SVÉBIS MIHÁLY: - Nálunk is hasonló a korösszetétel, bár jobbak az arányok. 274 orvos közül 27 a nyugdíjas. A belgyógyászat hiányszakmává vált, nagyon kevés a fiatal. Ugyanez a helyzet az onkoradiológián.- Az egyik nagy probléma nyilván a finanszírozás. k. p.: - Az alapellátás területén dr. Svébis Mihály mindenképpen. A finanszírozás- az én praxisom esetében ez 680 ezer forint - a bért és a járulékot sem fedezi. Akkor hol a rezsiköltség, az új eszközök beszerzése, a rendelőfelújítás, a géppapír, a festékpatron? Amíg volt vizitdíj, addig a bevétel elérte a nyolcszázezer forintot. Azzal elvoltunk, még egy kis fejlesztés is belefért. Hatszáznyolc- vanezerből viszont nem lehet kijönni.- A teljes képhez talán érdemes kitekinteni: mi van külföldön? Hiszen az egészségügy mindenütt problémás terület. s. M.: - Azért én nem gondolom, hogy nyugaton annyira rossz volna a helyzet. Minden lehetőségük megvan arra, hogy a legkorszerűbb módszereket megvásárolják, az amortizálódott gépeket automatikusan lecseréljék. Nálunk ilyen nincs, tőlünk elvárják, hogy a húszéves gépekkel ugyanazt a minőséget produkáljuk, mint a Lajtán túl. K. p.: - Azt tudni kell, hogy a mi szakmánkban a selejt vagy rokkant vagy halott. Tehát nekünk nem megengedett a hiba, holott aki dolgozik, az téved is. Minket megszólnak, ha nem moAHOL A SELEJT HALOTT VAGY ROKKANT
