Petőfi Népe, 2009. június (64. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-23 / 145. szám

PETŐFI NÉPE - 2009. JÚNIUS 23., KEDD KUNADACS 5 Sokat tettek a környezetükért, jó munkájukat elismerték A múlt és összefogás szobra születésnap Kunadacs hatvan esztendeje kapta meg önállóságát Egyidős a faluval, s boldog, hogy visszaköszönnek neki az emberek A helyi Kecskeméti József nyolcmázsás tölgyfából faragta, Kiss Vilmos helvéciai plébános pedig megszentelte kunbabát. Ezután sokan gyűltek össze a falunapi ünnepre felállított színpad előtt, illetve a főzőhelyek közelében. Az ünnep remek alkalom az el­ismerések átadására is. Kun- adacsért díjat kapott Csicsa Jó­zsef, aki a bűnmegelőzés terüle­tén végzett kimagasló munkát, Bárány Mária Magdolna pedig az egészségügyben. Bíró István a sportkör elnöke volt, s példás közéleti munkájáért kijáró posz­tumusz kitüntetését már csak az özvegye vehette át. Akik saját portájukon különö­sen sokat tesznek azért, hogy környezetük minél gondozot- tabb legyen, ők a Szebb Kun- adacsért díjat vihették haza. E tábla új tulajdonosai: Bácsi Ist­ván, ifj. Bódog Ferenc, Micsinai Béláné, Nagy Ferenc és Saiga Istvánné. Tárgyjutalmat kapott az okta­tásban elért eredményes munká­jáért Kemény Andrásné, Pong- rácz Józsefné és Menyhártné Naszvadi Erzsébet, illetve az egészségügyben dolgozó Pintér Istvánné védőnő, valamint Szán­tai József a mezei őrszolgálatért. Az elismeréseket Sipos Balázs polgármester adta át. Kurultaj fotókon, csuhébábuk és horgolt babák A művelődési házban három ki­állítást - melyek e hét végéig lát­hatóak - nyitottak meg. Az ér­deklődők gyönyörködhetnek So­mogyi György és Tóth Edina Kurultaj (a Kárpát-medence ma­gyarságának viselete, hagyomá­nya, a barantások harcművésze­te) című fotóiban, a mátételkei Nagy Andrásné csuhébábjaiban és a helyi Jarábik Lászlóné hor­golt babáiban. E programot színesítette a helyi Vivacse ka­marakórus névadó fellépése. Elgondolkodtató, hogy mi minden készíthető csuhából Partnertelepülési megál­lapodás aláírásával és kunszobor-avatással egy­bekötött falunapi rendez­vény volt az elmúlt hétvé­gén Kunadacson. A köz­ség ez alkalommal ünne­pelte önállóvá válásának 60. évfordulóját. Pulai Sára- A mi Kiskunságunkban, a ho­mokon megmaradni nagy dolog. Meg kell becsülni azokat, akik a nehéz körülmények között itt él­nek - mondta Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke az évfordulós rendezvé­nyen tartott rövid megnyitóbe­szédében. Ezután Sipos Balázs polgármesternek megyezászlót ajándékozott. A település elöljárója lapunk­nak csak megerősítette a megyei elöljáró kijelentéseit:- Kunadacs lakóit a történe­lem viharai, a fóldesurak kegyet­lenkedései sokszor földönfutóvá tették, de élni akarásuk újra és újra visszahozta őket. ínszakasz- tó munkával gyürkőztek a ter­mészettel és az elnyomókkal. Mindenki leszedte az itteni nép­ről a sápot. Sok szenvedés, meg­aláztatás volt osztályrésze a ma­gyar falvak lakóinak, így a mi te­lepülésünk polgárainak is, akik megérdemlik, hogy ma már megkapjanak minden alapszol­gáltatást. Az önkormányzat azon fáradozik, hogy minél összkom­fortosabb életfeltételeket tudjon nyújtani mindazoknak, akik e szép községet választották (vagy majd kinézik) otthonuknak - fe­jezte be a polgármester. A szép kis települést átszelő főközlekedési út mentén, a már korábban kialakított központi parkban Laczkó János, a Bács- Kiskun Megyei Múzeum igazga­tója pedig a Kunhalmon felállí­tott kunbaba leleplezése előtt a kunok történetéről, életmódjá­ról, viseletéről szólt. Mint hallot­tuk, jó néhány szó - mint példá­ul az árpa, a kender, az eke - is tőlük ered. Az önépítő, önszerve­ző szellemiség jellemezte őket. Sövény Sándor kiskun kapi­tány beszédéből kiderült, hogy a születésnapos községben ki­alakított Kunhalom a szoborral az első a Kis- és Nagykunság­ban. Lesz még Kunszent- miklóson, Fülöpszálláson, Sza­badszálláson és Kiskunlac- házán is. A cél pedig, hogy mél­tó emléket állítsanak a kun ere­detnek, a iúúltnak, az összefo­gásnak, s hirdessék: itt Kunföl­dön jár az ember. A kapitány el­mondta, hogy az ópusztaszeri emlékparkban is létrehoznak egy kun emlékhalmot, aminek földjét a kis- és nagykun telepü­lések adják össze, jelezve az összetartozásukat. A kérésnek természetesen Kunadacs is ele­get tett. A szobor szentelése után az ünnephez méltó műsort látha­tott a nagy számú érdeklődő kö­zönség. Felléptek a helyi óvodá­sok és iskolások, s együtt éne­kelt a kunszentmiklósi Szappa­nos Lukács, a kunpeszéri Kék­nefelejcs és az adacsi népdalkö­rösök. A kunbaracsi Kökény Ci- terazenekar is nagy tapsot ka­pott. A dal, a tánc, a zene szüne­tében óriási tábortüzet gyújtot­tak, és látványos volt a tűzijáték. A bál hajnalig tartott. Antal Lajos egyidős Kunadacs önállóvá válásával. A 60 éves fér­fi így emlékezett:- Gyerekkoromban Peregada- cson éltünk. Akkor mindenki ta­nyán lakott, és szerény körülmé­nyek között gazdálkodott. Ha va­laki azt mondta: Kunadacs, azt csak a pásztoremberek tudták, hová tegyék. Ők bérlegeltetésre jártak ide. Mi meg gyalogoltunk az iskolába, ahol 1 -4. osztályban tanultunk.- A hatvanas évek elején a bel­területen elsők között épített há­zat Bajnóczi Józsi bácsi iskolaigaz­gató. A településrendezésben nagy munkát végzett Halcsik An­tal, aki több évtizedig volt elölj áró. A legelők, a homokbuckák köze­pén megépült a kultúrház, az is­kola, köréje pedig a község.- Amikor a Barátság Téesz el­nöke lettem, 1971. március 6-át írtunk. Ma is létezünk. Lett erdé­szet, és munkát adott a kun­szentmiklósi áfész. Az ez idő tájt kialakult lélekszám (több mint 1600 fő) ma is tartja magát. Ez nagy szó. De az is, hogy ná­lunk sosem voltak nagy rivali­zálások, de annál inkább erősö­dött a lakossági összefogás. Emellett mindig olyan elöljáró van, aki sajátjának érzi a falut. Ennek is köszönhetjük a fejlő­dést. De a rendszerváltás vesz­tesei között mi is ott vagyunk. Nincs értéke a mezőgazdasági terméknek. Voltunk az ország egyik legnagyobb dohányter­mesztői is... Ám az ünnep nem panasznap. Lett volna már lehe­tőségem elmenni innemMeg se fordult a fejemben. Engem bol­doggá tesz, hogy visszaköszön­nek az emberek. Antal Lajos AZ OLDAL A KUNADACSI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT. ÍRTA ÉS SZERKESZTETTE: PULAI SÁRA Két falu lett az egykori koronabirtokból Kunadacs története százada- német lovagrend-, 1731-től kon át együtt fut Kunpeszér 1945-ig pedig koronabirtok históriájával. Pusztai, szét- ' volt. A Belügyminisztérium szórt település volt mind- 1949. április 1-jével önál­kettő, s közös néven - ló községekké nyilváríítot­Peszéradacs - szerepel- 'f^'A ta a sok majorságból ül­nek a közigazgatásban, fjff ~"-J ló települést. így hivata­Az első írásos említés ■ * | j losan - Kunpeszér és 1302-ből való. A régi * JLw-jínA Kunadacs néven - két­dokumentumok emle- ’ felé vált. getik a környéken el- Ebben az évben ünne­ásott kun hamvved- peljük a kunok letele­ret. Ez arra utal, pedésének 770. évfor­hogy kun településsé | l,)j-“u'‘ i dulóját is. A Kun Ösz- vált a falu, ami a L‘,;:. , ALgjal szefogás konzorciu- XVI. században solti L &S9H mát több mint ötven székbirtok, később település alkotja. Kalotaszentkirály a partnerük megállapodás Ötesztendős barátságot vetettek papírra A falusi turizmussal foglalkozó kalotaszentkirályi Lovász család vendégszeretét élvezték fél évti­zeddel ezelőtt Sipos Balázs és tár­sai, akik partnerségi kapcsolat ki­alakítása céljából utaztak Erdély­be. Akkor találkoztak először Póka András-György polgármes­terrel és Kis Jancsi József alpol­gármesterrel. A baráti beszélge­tés során nem volt kétséges, hogy jó helyen járnak. Azóta rendsze­resen találkoztak egymás rendez­vényein. Természetes, hogy az év­fordulós falunapra meginvitálták az erdélyieket, akik nyolcfős kül­döttséggel érkeztek. S ettől ünne­pibb alkalom aligha lehetett vol­na, hogy az eddigi kapcsolatukat, illetve a további együttműködő­Pásztorételek a bográcsokban főzőverseny Kunpusztai lebbencs, birka- és ürüpörkölt A 74 bográcsnál jó százan se­rénykedtek a pásztorételek főző­versenyén. A zsűri - elnöke Ónodi Ferenc (Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség) - a vándorkupát és a plakettet a birkapörköltet főző Huszár Ta­másnak (Szabadszállás) ítélte oda. A pörköltjellegű ételek aranyplakettjét Varga Imre (Dunavecse) ürüpörköltje érde­melte ki. A tésztás kategóriában Ludányi Zoltán (Kunadacs) kun­pusztai lebbencse ért aranyat. Pincepörköltet főzött Gerzsei Jó­zsef (Györköny), aki az egyéb ka­tegória győztese lett. Kiemelt díjat kapott Szivák János (La- dánybene), akinek különleges volt nyárson sült kecskéje. A két polgármester örömmel írta alá a dokumentumokat süket megerősítendőn aláírják a zik abban, hogy nemcsak mind partnertelepülési megállapodás több emberi, hanem gazdasági dokumentumát. A két elöljáró bí- kapcsolat is szövődik. A négytagú zsűri több mint félszáz ételt kóstolt meg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom