Petőfi Népe, 2009. június (64. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-03 / 128. szám

14 PETŐFI NÉPE - 2009. JÚNIUS 3., SZERDA CSÍKSOMLYÓI BÚCSÚ Lelkeket erősítő csíksomlyói zarándoklat bábel balázs érsek „Mi minden megosztó szándék ellenére egyetlen nemzetet alkotunk Keresztalják sokasága né­pesítette be szombaton a csíksomlyói Nyerget. A vi­lág minden tájáról érkez­nek ide a zarándokok, hogy lélekben és hitben erősödjenek. Tapodi Kálmán Erdély tájai talán pünkösdkor a legcsodálatosabbak. Ezernyi vi­rág színesíti az utak mentét, most nyílik az orgona, a gyöngy­virág. A múlt hétvégén ugyan a zordabb orcáját mutatta a termé­szet, de a májusi esőnek arrafelé is örvendenek a gazdák. Zarándokok sokasága indul meg ilyenkor a magyarlakta vidé­kekről. Az anyaországból autó-, motor- és buszkaravánok gördül­nek napokon át Csíkszeredába. Budapestről második éve indult Gyimesbükkbe - Erdély legkele­tibb településére - a Székely Gyors, melyet egy magyar Nohab dízelmozdony vontatott. A vonat hétszázötven utasát is köszöntöt­ték a Nyeregben, a Csíkszereda mellett lévő két Somlyó-hegy ol­dalán, ahol több százezer ember gyűlt össze pünkösdszombaton. A leghidegebb erdélyi város - Szeredában telente nem ritka a mínusz 30 fok sem - hasonlóan eklektikus képet mutat, mint a többi romániai nagyobb telepü­lés. A rendszerváltás előtti idő­szak lepusztult blokkházai éles kontrasztban állnak a gomba­mód szaporodó szupermarketek­kel. Többemeletes társasházak fogságába kerültek a Makovecz- féle templom hatalmas rézangya­lai is, de legalább már azok is az unió tagjai... A Székelyfóldön most amúgy erős az uniós akarat, melyet a plakátok is hirdetnek mindenfe­lé: „Június 7. A magyar összefo­gás napja”. Igaz, azt mondják ar­rafelé, a megmaradás természe­tes létformája az összefogás. Hogy van miért szövetkezni, azt egy jókora fekete-fehér tábla is jelzi a munkaügyi igazgatóság előtt: „Ebből az intézményből magyar vezetőt váltottak le”. Az esernyős tömeg közben vé­geláthatatlan sorokban halad Csíksomlyó (románul §umuleu Ciuc, németül Schomlenberg) irányába. A búcsújáróhely 1959 óta tartozik Csíkszeredához. A vásárosok hada már a líce­um után kínálgatja portékáit. A zokogó majmoktól kezdve a mű­anyag gagyiig mindenféle bóvlit látni csakúgy, mint bárhol egy vásári forgatagban. Néhány le­jért már olcsó kegytárgyakat is adnak, és itt-ott azért mívesebb szuvenírek is gazdára találnak. A koldusok is részesei a soka­ságnak. A karon ülő csöppsé­gekkel kéregető cigányasszo­nyok még a szertartás idején sem tágítanak a tömegből. Ma- szatos kölykök téblábolnak min­denütt, s válogatás nélkül elfo­gadnak mindent: a félbetört va­jas kenyeret ugyanúgy a zse­bükbe csúsztatják, mint a kikö- nyörgött aprópénzt. A csúszós hegyoldal azután még egy utolsó erőpróba elé állít­ja a búcsújárókat, akik sűrűn megpihenve jutnak fel a hármas oltárhoz. Nincs tülekedés, min­denki türelmesen araszol felfelé, s ha kell, segíti a nehezebben ha­ladókat. A bátrabbak „Jézus há­góját” választják. A helybéliek így hívják azt a meredek kapta­tót, amelyik a stációk között ve­zet a székelyek szent hegyére. A Kis-Somlyón álló Salvator- kápolna előtti kereszt hátoldalán A hatalmas tömegben rengeteg zarándokot lehetett látni Bács-Kiskunból is KÉPGALÉRIA: BAON.HU felirat hirdeti: Isten tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben. Az ünnepi szertar­tás kezdetén székely legények és leányok alkotta, kötéllel kialakí­tott kordon védelmében kísérik a kápolna irányából a két vallási szimbólumot: a Labarumot és a kisbazilika jelképét. A papság is a kordonon belül halad, közöttük a lila süveges Jakubinyi György gyulafehérvá­ri és Bábel Balázs kalocsa-kecs- keméti érsekkel. Az idei csík­somlyói búcsú egybeesett a gyulafehérvári püspökség ala­pításának ezredik, illetve a fe­rences rend fennállásának nyolcszázadik évfordulójával. A hegyek közben visszhan­gozzák az egyházi énekeket, majd az ünnepi szónok, Bábel érsek szavait is, aki napjaink válságáról is beszél. „A világ és a magyarság nagy válság­ban van, a magyarországi élet bajai kivetülnek a világ összes magyarjára, akik azonban minden megosztó szándék el­lenére egyetlen nemzetet alkot­nak” - jelenti ki az érsek, aki korunk értékválságaira is fi­gyelmeztet. - A szociálisan rá­szorulókról gondoskodni kell - hangsúlyozza, majd úgy fogal­maz, hogy az irgalmasság cse­lekedete tette kereszténnyé Eu­rópát. „Ha erre törekszünk, nemzetünk megmarad, újjá­születhet” - mondja Bábel Ba­lázs, aki a családok védelmé­ben is felemeli szavát. Az eső közben szakadatlanul szemerkél, de a több száz ezres tömeg nem mozdul. A szertar­tás végén sokan körbeállnak és egymás kezét fogják... Csíksomlyó ma már jóval több egy helyi búcsúnál, és több egy vallásos eseménynél. mm Az érsekek - Bábel Balázs és Jakubinyi György - útban a hármas oltárhoz A hitük védelmére indultak hadba a székelyek A csengettyűk hangja, a za­rándokok éneke már messziről jelzi a gyalogos keresztaljak ér­kezését Csíksomlyóba. A mold­vai és a gyimesi csángóknak az út napokig is eltart oda- vissza. Nemcsak idősek jön­nek, hanem nagyon sok fiatal is útra kél. A hármas oltár előtt azután szigorú sorrend­ben foglalják el a helyüket: elöl a gyergyóalfalvi keresztalj emlékeztet arra, hogy 1567-ben István pap vezetésével indul­tak hitük védelmére a katoli­kus székelyek. A pünkösd­szombati búcsút a János Zsig- mond fejedelem hadai feletti győzelem emlékére tartják, melyhez a Szűzanya segítségét kérték a hadba indulók, illetve az értük imádkozok. Megfáradt búcsújárók. Ki tudja, hányadszor tették meg az utat ezek az idős emberek? Csíksomlyói rigópihenő Egy székely leány a kordonból Végeláthatatlan sorokban özönlöttek az emberek a Nyeregbe. Háttérben a csíksomlyói kegytemplom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom