Petőfi Népe, 2009. június (64. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-03 / 128. szám
14 PETŐFI NÉPE - 2009. JÚNIUS 3., SZERDA CSÍKSOMLYÓI BÚCSÚ Lelkeket erősítő csíksomlyói zarándoklat bábel balázs érsek „Mi minden megosztó szándék ellenére egyetlen nemzetet alkotunk Keresztalják sokasága népesítette be szombaton a csíksomlyói Nyerget. A világ minden tájáról érkeznek ide a zarándokok, hogy lélekben és hitben erősödjenek. Tapodi Kálmán Erdély tájai talán pünkösdkor a legcsodálatosabbak. Ezernyi virág színesíti az utak mentét, most nyílik az orgona, a gyöngyvirág. A múlt hétvégén ugyan a zordabb orcáját mutatta a természet, de a májusi esőnek arrafelé is örvendenek a gazdák. Zarándokok sokasága indul meg ilyenkor a magyarlakta vidékekről. Az anyaországból autó-, motor- és buszkaravánok gördülnek napokon át Csíkszeredába. Budapestről második éve indult Gyimesbükkbe - Erdély legkeletibb településére - a Székely Gyors, melyet egy magyar Nohab dízelmozdony vontatott. A vonat hétszázötven utasát is köszöntötték a Nyeregben, a Csíkszereda mellett lévő két Somlyó-hegy oldalán, ahol több százezer ember gyűlt össze pünkösdszombaton. A leghidegebb erdélyi város - Szeredában telente nem ritka a mínusz 30 fok sem - hasonlóan eklektikus képet mutat, mint a többi romániai nagyobb település. A rendszerváltás előtti időszak lepusztult blokkházai éles kontrasztban állnak a gombamód szaporodó szupermarketekkel. Többemeletes társasházak fogságába kerültek a Makovecz- féle templom hatalmas rézangyalai is, de legalább már azok is az unió tagjai... A Székelyfóldön most amúgy erős az uniós akarat, melyet a plakátok is hirdetnek mindenfelé: „Június 7. A magyar összefogás napja”. Igaz, azt mondják arrafelé, a megmaradás természetes létformája az összefogás. Hogy van miért szövetkezni, azt egy jókora fekete-fehér tábla is jelzi a munkaügyi igazgatóság előtt: „Ebből az intézményből magyar vezetőt váltottak le”. Az esernyős tömeg közben végeláthatatlan sorokban halad Csíksomlyó (románul §umuleu Ciuc, németül Schomlenberg) irányába. A búcsújáróhely 1959 óta tartozik Csíkszeredához. A vásárosok hada már a líceum után kínálgatja portékáit. A zokogó majmoktól kezdve a műanyag gagyiig mindenféle bóvlit látni csakúgy, mint bárhol egy vásári forgatagban. Néhány lejért már olcsó kegytárgyakat is adnak, és itt-ott azért mívesebb szuvenírek is gazdára találnak. A koldusok is részesei a sokaságnak. A karon ülő csöppségekkel kéregető cigányasszonyok még a szertartás idején sem tágítanak a tömegből. Ma- szatos kölykök téblábolnak mindenütt, s válogatás nélkül elfogadnak mindent: a félbetört vajas kenyeret ugyanúgy a zsebükbe csúsztatják, mint a kikö- nyörgött aprópénzt. A csúszós hegyoldal azután még egy utolsó erőpróba elé állítja a búcsújárókat, akik sűrűn megpihenve jutnak fel a hármas oltárhoz. Nincs tülekedés, mindenki türelmesen araszol felfelé, s ha kell, segíti a nehezebben haladókat. A bátrabbak „Jézus hágóját” választják. A helybéliek így hívják azt a meredek kaptatót, amelyik a stációk között vezet a székelyek szent hegyére. A Kis-Somlyón álló Salvator- kápolna előtti kereszt hátoldalán A hatalmas tömegben rengeteg zarándokot lehetett látni Bács-Kiskunból is KÉPGALÉRIA: BAON.HU felirat hirdeti: Isten tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben. Az ünnepi szertartás kezdetén székely legények és leányok alkotta, kötéllel kialakított kordon védelmében kísérik a kápolna irányából a két vallási szimbólumot: a Labarumot és a kisbazilika jelképét. A papság is a kordonon belül halad, közöttük a lila süveges Jakubinyi György gyulafehérvári és Bábel Balázs kalocsa-kecs- keméti érsekkel. Az idei csíksomlyói búcsú egybeesett a gyulafehérvári püspökség alapításának ezredik, illetve a ferences rend fennállásának nyolcszázadik évfordulójával. A hegyek közben visszhangozzák az egyházi énekeket, majd az ünnepi szónok, Bábel érsek szavait is, aki napjaink válságáról is beszél. „A világ és a magyarság nagy válságban van, a magyarországi élet bajai kivetülnek a világ összes magyarjára, akik azonban minden megosztó szándék ellenére egyetlen nemzetet alkotnak” - jelenti ki az érsek, aki korunk értékválságaira is figyelmeztet. - A szociálisan rászorulókról gondoskodni kell - hangsúlyozza, majd úgy fogalmaz, hogy az irgalmasság cselekedete tette kereszténnyé Európát. „Ha erre törekszünk, nemzetünk megmarad, újjászülethet” - mondja Bábel Balázs, aki a családok védelmében is felemeli szavát. Az eső közben szakadatlanul szemerkél, de a több száz ezres tömeg nem mozdul. A szertartás végén sokan körbeállnak és egymás kezét fogják... Csíksomlyó ma már jóval több egy helyi búcsúnál, és több egy vallásos eseménynél. mm Az érsekek - Bábel Balázs és Jakubinyi György - útban a hármas oltárhoz A hitük védelmére indultak hadba a székelyek A csengettyűk hangja, a zarándokok éneke már messziről jelzi a gyalogos keresztaljak érkezését Csíksomlyóba. A moldvai és a gyimesi csángóknak az út napokig is eltart oda- vissza. Nemcsak idősek jönnek, hanem nagyon sok fiatal is útra kél. A hármas oltár előtt azután szigorú sorrendben foglalják el a helyüket: elöl a gyergyóalfalvi keresztalj emlékeztet arra, hogy 1567-ben István pap vezetésével indultak hitük védelmére a katolikus székelyek. A pünkösdszombati búcsút a János Zsig- mond fejedelem hadai feletti győzelem emlékére tartják, melyhez a Szűzanya segítségét kérték a hadba indulók, illetve az értük imádkozok. Megfáradt búcsújárók. Ki tudja, hányadszor tették meg az utat ezek az idős emberek? Csíksomlyói rigópihenő Egy székely leány a kordonból Végeláthatatlan sorokban özönlöttek az emberek a Nyeregbe. Háttérben a csíksomlyói kegytemplom.
