Petőfi Népe, 2009. június (64. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-02 / 127. szám

2 PN-POSTA Tisztelt Szerkesztőség! Olvastam a május 27-ei számban a „Segítünk” cik­ket. Nagyon is tudom, hogy a panaszos melyik telefontár­saságnál előfizető, mert én is ott vagyok, és ugyanilyen csomagot szerződtem. Igaz, még az elődjüknél. Amíg a jelenlegi szolgáltató meg nem vette az egészet szőrös- től-bőröstől, addig nem volt különösebb gond. Akkor fi­zettünk a csomagért - általá­ban nyugdíjasok választották ezt a lehetőséget - 2880 fo­rintot. Ennek felét lebeszél­hettük. Jelenleg 2980 forintot fizetünk. Ám a hónapot ket­téosztják a számlázásnál. így adódik aztán, hogy ha az egyik két hétben esetleg töb­bet beszélünk, akkor már ezt a túllépést drágábban szám­lázzák. Ez akkor is így van, ha a második két hét alatt alig beszélünk valamit. Hiá­ba mentem panaszra az ügy­félszolgálatra, megmagyaráz­ták, hogy ez jól van számláz­va. írtam e-mailt, választ is ígértek, de nem kaptam Má­jus 1-jén megsürgettem, erre azt írták, hogy nem találják az eredeti kérdésemet, ezért küldjem el újra. Megtettem, vissza is igazolták, válasz az­óta sincs Baján, a fogyasztó- védelem más szolgáltatóval együtt meghívta a céget egy találkozóra az előfizetőkkel, de el sem jöttek. Nincs az or­szágban olyan hatóság, vagy szervezet amely ezen szol­gáltatók gátlástalanságát meg tudná akadályozni? hn>l Tisztelettel: Haász András, Baja OSSZÁK MEG VELÜNK GONDOLATAIKAT! LEVÉLCÍM: „PN-POSTA” PETŐFI NÉPE SZERKESZTŐSÉG 6001 KECSKEMÉT PF. 76 E-MAIL CÍM: PETOFINEPE@AXELS.HU • A LEHET Más a Politika és a Humanista Párt Fórumot tart ma 17 órától Kecskeméten a Teátrum Kávézó teraszán (Két- templom köz 2). Indítsd el a változást! (FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS) MEGYEI KÖRKÉP PETŐFI NÉPE - 2009. JÚNIUS 2., KEDD Sakálmenü: malacpecsenye csikaszok Csak a vadász és a puskája az ellenségük Az éppen álvemhes rottweiler boldogan vállalta a pótmama szerepét az elárvult sakálkölykök mellett Toportyánok tizedelik a vadállományt Pirtó és Kunfehértó környékén. Az aranysakálok már a bárá­nyokra is rákaptak. Tapodi Kálmán Hazánkban már kipusztultnak nyilvánították az aranysakálokat, de az 1990-es években megkez­dődött a faj visszatelepülése Ma­gyarországra. A Balkán felől érke­ző ragadozónak - melyet nádi far­kas, toportyán vagy éppen csi­kasz néven emleget a népnyelv - nincs hazánkban természetes el­lensége, ezért az állomány foko­zatosan gyarapodik. Az aranysakál Bács-Kiskun- ban, Somogybán és Baranyában érzi legotthonosabban magát, 90 százalékuk ezekben a megyék­ben él. A vadászok, de már az ál­lattenyésztők sem örvendenek túlzottan a jelenlétüknek. ■ Maguktól kezdtek vissza­telepedni hazánkba a ki­pusztultnak hitt állatok.- Az aranysakál mindent elfo­gyaszt, de fő tápláléka a hús. Az éüapjukon előkelő helyet foglal­nak el az apróvadak és a rágcsá­lók, de nem vetik meg a vadma­lacok, szarvasborjak húsát sem. Már vemhes őzet is elejtettek a gyakran falkában vadászó saká­lok - mesélte Korda Tibor halasi vadőr, akitől megtudtuk, hogy az emberlakta vidékekre is beme­részkedtek a csikaszok. Kun- fehértón egy bárányt ragadtak el egy karámból.- Sok kárt okoznak a vadállo­mányban, de nagyon rafinált, rej­tőzködő állatok, ezért nehéz őket elejteni. Nincs pontos adatunk a populáció nagyságáról, de több­tucatnyira tehető a számuk Kis­kunhalas, Pirtó és Kunfehértó környékén, és minden jel arra mutat, hogy egyre jobban terjesz­kednek. Jellegzetes üvöltésük gyakran hallható éjjelenként - mondta el Korda vadőr. A sakálokból eddig nyolc-tíz darab került terítékre, igaz, most még nem vadászhatóak, mert csak június 1-je és február 28-a között lőhetőek. TTTTM Júniusban küldik a járdákhoz valót nagykörös Valamivel több mint 600 ezer forintért vá­sárol építőanyagot az ön- kormányzat gyalogjárók építésére. Négyszázezerrel kevesebbet, mint tavaly. Most úgy számolják, 419 méter járdát építhetnek, il­letve javíthatnak meg kalá­kában a porták tulajdono­sai. A sódert, cementet jú­nius végéig megkapják azok, akik igényét elfogad­ta az önkormányzati szak- bizottság. (M. J.) A bevételt a Juhar utcai iskolára fordítják KECSKEMÉT Módosította a Bács-Kiskun Megyei Köz­gyűlés az idei költségveté­sét. Ennek kapcsán kide­rült: az idén januárban első alkalommal megrendezett megyebál mintegy három- százezer forint hasznot ho­zott. Ezt Bányai Gábor el­nök javaslata alapján a kecskeméti Juhar utcai is­kola gyermekeinek ellátá­sára fordítják. (T. V.) Közmeghallgatás az M8 mielőbbi megépüléséért kerekegyháza Az önkor­mányzat szeretné felgyorsí­tani a leendő M8 tervezé­sét, ezért a városháza és a Nemzeti Infrastruktúra Fej­lesztési Zrt. kérelmet nyúj­tott be a Szakmai főhatóság­hoz az építkezés környezet- védelmi engedélyezési eljá­rásának lefolytatására. Ez­zel kapcsolatban tartanak közmeghallgatást június 15-én, délelőtt 10 órától a Katona József Művelődési Házban. (M. J.) A vándormozitól a Hírős Filmig baja A könyvtárban mutat­ják be GUa János - a Kecs­keméti Lapok Kft. kiadásá­ban megjelent - A vándor­mozitól a Hírős Filmig: Bács- Kiskun megye mozitörté­nete 1899-től 1990-ig című könyvét pénteken 18 órakor. A művet Pető István, a me­gyei művelődési osztály ve­zetője ismerteti. (R. R.) @ további hírek: www.baon.hu Négy kis sakál életét mentette meg az egyetemista lány FRANKHAUZER NIKOLETT (26) és kutyája Angie, néhány éve - még kaposvári egyetemista­ként - négy kis sakál életét mentette meg. Az árván ma­radt kölyköket az éppen ál­vemhes rottweiler - mint gon­dos pótmama - szoptatta. A kecskeméti származású agrár­mérnök a szakdolgozatát is az aranysakálokról írta. Sakáléknál egy életre szól a párválasztás az aranysakál nősté­nyek már kilenc hóna­pos, a kanok viszont csak kétéves koruk­ban válnak ivaréretté. A sakáloknál a párvá­lasztás az esetek több­ségében egy életre szól. A koslatás idő­szaka január-február (március) hónapokra esik. A nőstény mind­össze egy hétig képes a fogamzásra. A VEMHESSÉGI IDŐ ezeknél az állatoknál 60-62 nap. A kotoré­kokban április végén, május elején szület­nek meg a kölykök. Az átlagos alomnagyság 4-5 kölyök. Reneszánsz A reneszánsz korszakot elevenítették fel ballagásuk alkalmá­val Tiszakécskén a Templom téri óvodások. A ballagó nagycsoportosok tiszteletére vásári játékot rendeztek árusokkal, mutatványosokkal. Tiszakécskét ellepték a gazdagok? ► Folytatás az 1. oldalról. Szabó József megerősítette, hogy a számítások 99 ezer 456 formtot mutatnak Tiszakécskén egy sze­mélyre havonta. Ez egy év alatt több mint 50 százalékos növeke­dés. Viszont a cégvezető sem tud­ta a magyarázatot, csupán azt kö­zölte, hogy az APEH a 2006-os adatok alapján csupán 545 millió forint „külön adózó” jövedelmet mutatott ki Tiszakécskére, egy évvel később viszont már 6,8 mil- liárdot. Ide sorolható jövedelem az osztalék és az árfolyamnyere­ség, s ez nagyon megugrott a vá­rosban. Mintha egy év alatt ellep­ték volna Tiszakécskét a gazdag tőkések, és felemelték a jövedel­mi átlagot. ■ B. F. I. A Dunán túl vár rájuk orvos sürgősségi Dunaújvárosban látják el a dunavecseieket A dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórházhoz tartozik a jövőben a dunavecseiek sürgősségi ellátá­sa. Ezzel legutóbb a megyei köz­gyűlés is egyetértett, és Bányai Gábor elnök aláírhatja az erről szóló megállapodást a dunaújvá­rosi önkormányzattal. Az ügy már egy éve húzódik. A dunavecsei önkormányzat még tavaly májusban kezdemé­nyezte a helyiek egészségügyi fekvőbeteg-ellátásának területi módosítását. Azt szerették vol­na, hogy a jövőben a dunaújvá­rosi Pantaleon kórház végezze a sürgősségi ellátást, az általános belgyógyászatot, a kardiológiát, a gasztroenterológiát, az érsebé­szetet, a traumatológiát, a fül­orr-gégészetet, a szemészetet, az urológiát, az ideggyógyászatot, a stroke-ot, a csecsemő- és gyer­mekgyógyászatot, valamint a pszichiátriát. Ezek eddig a kalo­csai kórházhoz és a kecskeméti megyei kórházhoz tartoztak. Az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete ezt a kezde­ményezést akkor jóváhagyta, ám a kalocsai és a kecskeméti kór­ház fenntartói megfellebbezték a döntést. Az országos tiszti főor­vos aztán megsemmisítette a ha­tározatot, és az ÁNTSZ Közép­dunántúli Regionális Intézetét új eljárásra kötelezte. Ezt követően a dunavecsei tes­tületben ismét napirendre került az ügy. Ez alkalommal úgy dön­töttek, hogy csak a sürgősségi betegellátás területi kötelezett­ségét akarják elláttatni a dunaúj­városiakkal, a többi maradjon változatlanul. Ezt az országos tiszti főorvos is támogatta, mi­vel a dunaújvárosi híd megépü­lésével a Szent Pantaleon Kór­ház alig 25 kilométerre van Dunavecsétől, Kecskemét azon­ban jóval távolabb. A változás egyébként a me­gyei kórháznak nem okoz vesz­teséget, hiszen rengeteg betegük van a sürgősségen, az egészség- biztosító által adott finanszíro­zás ezt amúgy is csak részben fe­dezi. A megyegyűlés támogatta a sürgősségi betegellátás átadá­sát. ■ T. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom