Petőfi Népe, 2009. május (64. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-28 / 124. szám

6 GAZDASAG 2009. MÁJUS 28., CSÜTÖRTÖK A BUX index 2009. május 27-én 16200] Változás: 0,51% j ... Zá róérték: 16100 4 15707 15 500 J pont^/ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 / 0ra FORRÁS: BÉT NYERTESEK Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft OTP 3 589 5,46 29 384 Mtelekom 618 3,00 2414 Rába 678 1,95 7 Fotex 409 0,98 304 Danubius 3925 0,38 4 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Richter 30 600-3,31 1897 Egis 14390-2,77 341 Mól 13870-2,66 5939 Synergon 677-1,88 90 TVK 2040-1,44 38 A BUX index az elmúlt napokban 1D uuu 15803 .....n............ 15 oUU Ä 15609 ^ 15400 IC OAA 1 V. y 15623 / 15218 15 000 ^ iá Rftn iiocr ......... 15 261 14 600 — : 05.19 05.20 05.21 05.2205.25 05.26 FORRÁS: BÉT BET-áruszekció (forint/tonna, 05.27.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2009. augusztus ________39 780 TA KARMÁNYBÚZA 2009. augusztus________36 700__ TA KARMÁNYKUKORICA 2009. július____________42 380 TAKARMANYARPA 2009. augusztus 33 500 OLAJ NAPRAFORGÓ 2009. október 75 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. május 27-én. Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) 2 hó 3 hó Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA ** 3 HÓ HELYETT 6 HÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 05.27.) VéteS Eladási Allianz Bank 273,84 287,89 Budapest Bank 272,66 286,71 CIB Bank 269,65 292,13 Citibank 269,71 292,19 Erste Bank 273,18 288,92 K&H Bank 273,02 288,74 Jövőre még lesz Forma-1 magyar nagydíj A 2012-2016-os időszakra nem hosszabbítana a PM €/Ft $/Ft CHF/Ft i i 280,80 201,03 185,40-1,80 Ft-2,44 Ft-1,01 Ft Két minisztériumi mun­kaanyagban felmerül: az emelkedő költségek miatt a pénzügyi tárca nem hosszabbítaná meg a 2012-2016-os időszakra szóló Magyar Nagydíj szerződését. VG - Németh Márk Betett a gazdasági válság a szá­guldó cirkusznak: a forintgyen­gülés miatt milliárdokkal drá­gult hazánk számára a Forma-1 Magyar Nagydíj megrendezése. A Pénzügyminisztérium (PM) az idei és a jövő évre biztosít ehhez pluszforrást, a verseny 2012- 2016 közötti megrendezésére irányuló szerződés megkötését a költségvetési források szűkössé­ge miatt azonban már nem tá­mogatná - derül ki a Világgazda­ság birtokába került két minisz­tériumi munkaanyagból. Az Önkormányzati Miniszté­rium (ÖM) által a PM számára - a tárca 2009. évi kiemelt felada­tainak finanszírozási igényéhez kapcsolódóan - készített doku­mentumból az derül ki, hogy a pénzügyi krízis okozta erőteljes forintgyengülés miatt a For- ma-l-es verseny ez évi megren­dezésének jogdíja az előirány­zott 3,14 milliárd forinthoz ké­pest mintegy 1,74 milliárddal nőtt - erre jelenleg nincs forrá­sa a tárcának. A dokumentum szerint a 2010. évi 22,05 millió dolláros jogdíj kifizetésére is több mint kétmilliárd forint többletforrásra lenne szüksége az ÖM-nek. Erre a tárca plusz­finanszírozást kért a PM-től. Az állam és a jogtulajdonos 2007-2011-re szóló kontraktusa szerint az előbb említett két ösz- szeget szerződésszegés esetén is ki kell fizetnie az államnak, te­hát akkor is, ha lemondaná az idei és a jövő évi futamot. Úgy tudjuk, a PM megadja a Magyar Nagydíj 2009-es, illetve 2010. évi megrendezéséhez szükséges többletforrást. Az idei, 1,74 milliárd forintos több­lettámogatást az általános tarta­lék terhére kívánják biztosítani, míg a jövő évi, kétmilliárdos többletforráshoz az önkormány­zati tárca keretszámait tervezik megemelni. Az idei előirányzat 3,14 milliárd forint volt, ám a fo­rint gyengülése miatt ehhez 1,74 milliárdot kell hozzátenni. Az ÖM anyaga szerint a For­ma-1 Magyar Nagydíj szerződé­sének 2012-2016 közötti idő­szakra történő meghosszabbítá­sa (vagyis hogy ezekben az évek­ben is legyen futam) összesen 162,8 millió dolláros, azaz körül­belül 38 milliárd forintos költ­ségvetési kiadást jelentene. A jogdíj összege 2012-ben már 26,7 millió dollár lenne, és a Bernie Ecclestone-nal, a For­ma-1 jogtulajdonosával koráb­ban kötött megállapodás értel­mében évről évre 10 százalék­A kormány szereti a Ringet, de takarékoskodni kell szollár Domokos kormány- szóvivő szerdán a kormány­ülés után egy kérdésre kijelen­tette: a kormány szereti a Hun- garoringet, és hogy a turizmus szempontjából is fontos a Ma­gyar Nagydíj. Sőt, akár regio­nális Forma-l-es központ is lehetünk. Itt arra utalt, hogy Európából a dohányreklámok tiltása miatt kiszorulnak á fu­tamok, ami nekünk jó lehető­ség. A szóvivő ugyanakkor hangsúlyozta, a 2012-2016 közötti Fl-es futam finanszíro­zásáról még nincs döntés. De e téren is szükség lehet a taka­rékosságra. A MotoGP-futam is kérdéses értesülésünk szerint a MotoGP-futam jövő évi meg­rendezése is veszélybe kerülhet (az ez év szeptemberére terve­zett verseny már bizonyosan el­marad, mert nem készül el id& ben a sávolyi pálya). A verseny 2010. évi jogdíja 1,49 milliárd euró lenne. Ám a két érintett szaktárca megvizsgálhatja az erről szóló szerződés felbontá­sának lehetőségeit is. kai emelkedne. A kormány több­ször is tárgyalt a hosszabbítás­ról, döntés azonban a mai napig sincs. A lapunk birtokába jutott PM-es anyag szerint azonban a szaktárca nem támogatná a fu­tam további hazai megrendezé­sét a költségvetési források szű­kössége miatt. „A verseny meg­rendezése jelentős költségvetési terhet ró az országra, ugyanak­kor az nem térül meg" - írják a dokumentumban. Ez utóbbi állí­tást a PM egy az ÖM által 2008 nyarán készített tanulmányra alapozza, amely szerint a licenc- díj folyamatos emelkedése mel­lett 2011-re már félmilliárd fo­rintot meghaladó veszteséget termelhet az esemény. Négy és fél százalék lehet az idén az infláció A bruttó hazai termék (GDP) idén 6,7 százalékkal, jövőre 0,9 százalékkal esik vissza. Az inflá­ció 2009-ben 4,5 százalék, jövő­re 4,3, 2011-ben 1,9 százalék lesz, a folyó fizetési mérleg hiá­nya jelentősen csökken: 2009- ben 3,6 milliárd, jövőre 3,5 mil­liárd euróra a tavalyi 8,9 mil- liárdról - áll a jegybank (MNB) inflációs jelentésében. Az MNB 2009-re 3,9 százalé­kos GDP-arányos eredmény­szemléletű államháztartási hiányt vár, 2010-re 4,5 százalék lesz a deficit, 2011-ben 4,3 szá­zalék. A GDP-arányos államadósság idén 81,8-83,6 százalék, jövőre 83,1-83,9 százalék lesz a prog­nózis szerint, és 2011-re 80,7 százalékra csökken. A februárban kiadott előrejel­zésben az MNB 2009-re a GDP 3,5 százalékos visszaesését je­lezte, 2010-re 0,5 százalékos csökkenést várt. A friss jelentés először ad GDP prognózist 2011- re, az MNB 3,4 százalékos növe­kedést vár. A korábbi inflációs prognózis 2009-re 3,7 százalék, 2010-re 2,8 százalék volt. Az új makrogazdasági pálya szerint idén a háztartások fo­gyasztása 8,0 százalékkal esik vissza, jövőre 2,9 százalékkal. A beruházások 2009-ben 10,3 szá­zalékkal csökkennek, jövőre már 0,8 százalékkal bővülnek. A bruttó átlagkereset idén 0,3 százalékkal csökken, a lakosság reáljövedelme 4,3 százalékkal. Jövőre a bruttó átlagkeresetnél már 2,1 százalékos növekedés várható, a reáljövedelem viszont tovább csökken 1,6 százalékkal. Az export idén 15,1 százalék­kal, az import 16,7 százalékkal zsugorodik. 2010-re viszont a ki­vitel 3,0 százalékkal, a behozatal 2,1 százalékkal nő a jegybank prognózisa szerint. ■ 180 ezer embert rúghatnak ki „2009-2010-BEN 180 ezer fős elbocsátás várható, ami a tel­jes foglalkoztatotti létszám 5 százalékának felel meg” - jósolja a jegybank. Eszerint 11 százalék körülire emelke­dik majd a munkanélküliség. Létszámbővülésre 2010 végé­től, 2011 elejétől számítanak. MKB Bank 274,17 288,23 OTP Bank 274,80 288,90 Raiffeisen Bank 276,84 289,30 Európai uniós pénzek lekötésében jók vagyunk támogatások A KPMG szerint a régióban Magyarország élen jár a támogatások lehívásában Magyarország élen jár a régió­ban az európai uniós források le­hívásában, 2007-2013-as kere­tének több mint egynegyedét már lekötötte - írja 2007-2008- as jelentésében a KPMG nemzet­közi tanácsadó és könyvvizsgáló cég. Általában azonban a régió­ban lassan halad az EU-pénzek lekötése: 11 százalék az átlagos mutató, és a sereghajtó Lengyel- ország és Románia a maga 3, il­letve 9 százalékos mutatójával - jegyezte meg lapunknak Várnai Éva, a KPMG EU- és kormányza­ti tanácsadásért felelős regioná­lis partnere. Kérdésünkre válaszul, vizsgá­latuk kiterjedt-e az EU-pénzek felhasználására és kifizetésére is, azt mondta, az uniós támogatás­sal megvalósuló fejlesztések idő­igénye miatt a későbbiekben tart indokoltnak egy ilyen elemzést. Magyarország 25 százalékos mutatója egyedülállóan magas érték ebben a térségben - hang­(a hétéves keretük százalékában) Bulgária 12 Csehország 23 Észtország 13 Lengyelország 3 Lettország 17 Litvánia nincs adat Magyarország 25 Románia 9 Szlovákia 13 Szlovénia 23 FORRÁS: CÉGKÖZLÉS súlyozta a KPMG szakértője. A tíz kelet-közép-európai ország közül utánunk Csehország és Szlovénia következik, 23-23 szá­zalékos lehívási aránnyal. A kö­zépmezőnybe tartozik Észtor­szág és Szlovákia 13, valamint Bulgária 12 százalékkal. Az elmúlt két év EU-forráske- zeléséből az is kitűnik, hogy a régióban a közlekedés, a környe­zetvédelem és a humánerőfor­rás-fejlesztés tartozott a legin­kább előnyben részesített terüle­tek közé. Az említett tíz ország ezekre fordította a rendelkezés­re álló keret több mint 50 száza­lékát. A negyedik és az ötödik helyen a gazdaság- és vidékfej­lesztés áll. Velük együtt 83 szá­zalékra nőtt a lekötött EU-pénz aránya, ez csaknem 25 milliárd eurót jelent. Magyarország ese­tében a legtöbb forrást a közleke­dés-, gazdaság- és vidékfejlesz­tés kötötte le 2007-2008-ban, összesen mintegy 6,5 milliárd Pénzlekötés (illesztési területenként, százalék) Gazdaságfejlesztés 15 Energia 2 Környezet 17 Egészségügy 14 Humánerőforrás 14 Közigazgatás 13 K+f, innováció 5 Vidékfejlesztés, halászat 8 Településfejlesztés 10 Közlekedés 11 FORRÁS: CÉGKÖZLÉS euró értékben. Bár a KPMG szak­emberei eredetileg kétévenként tervezték hasonló jelentés köz­zétételét a térségről, most Várnai Éva úgy ítélte meg, hogy szakíta­niuk kell ezzel a tervvel. „A vál­ság miatt hasznos lehet a folya­matos nyomon követés: legalább két hónaponként érdemes az adatokat korrigálni” - állapította meg. Időszerű annak vizsgálata is, hogy az EU-pénzek felhaszná­lása mennyire járul(t) hozzá a gazdaság talpra állásához. Szlovéniát érte a legjobb álla­potban a válság, így „megenged­heti magának”, hogy válság ide­jén kutatás-fejlesztésre is költ­sön, azaz a jövőbe fektessen be. ■ VG - Kocsi Margit

Next

/
Oldalképek
Tartalom