Petőfi Népe, 2009. május (64. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-23 / 120. szám

2 PETŐFI NÉPE - 2009. MÁJUS 23., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Hőségben küzdenek a perzselő lángokkal tűzoltás Aszályos esztendőkben felbecsülhetetlen értékek vesznek oda a gondatlanság miatt Több száz milliós kár egyetlen esztendő alatt a kefag zrt. Bács-Kiskun me­gyében mintegy hatvanezer hektár erdővel gazdálkodik. Szabó Tibor, a cég termelési ve­zérigazgató-helyettese elmond­ta: területük 44 százaléka tűz szempontjából a nagymérték­ben veszélyeztetett kategóriába tartozik, ezek fenyvesek. Az elmúlt öt évben 29 tűzeset­ben mintegy 355 hektárnyi er­dejük égett le, a kár közel 331 millió forint. A leggyászosabb év 2007 volt, amikor is 331 hektár vált a lángok martalé­kává. A törvény szerint mind­egy, hogy milyen okból tűnik el az erdő - kitermelik, ellopják vagy leég -, erdőfelújítási köte­lezettség vonatkozik rá, vagyis kötelező két éven belül újraer­dősíteni. Afészkelési időszakban odaveszhetnek a fiókák az erdő- És avartüzek, a gye­pek égetése az állatvilágra is nagy veszélyt jelent. Vajda Zol­tán, a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi osztályvezető je lapunknak elmondta: nem mindegy, hogy a tűz melyik év­szakban keletkezik. A mada­rakra nézve a legveszélyesebb a tavasz, hiszen ez a fészkelési időszak. Ilyenkor az erdőtűzben odavész a szaporulat. A TŰZ ugyanakkor nagy káro­kat tesz a rovarvilágban is, hi­szen a rovarok nagy része az odvas fákban él. Emellett a gyíkok, a kígyók, a kisemlősök is könnyen a lángok áldozatai­vá válnak különösen akkor, amikor ott ragadnak egy tűz- szigeten. Ezek az állatok egy té­li tűzben kevésbé vannak ve­szélyben: olyankor a talaj nem melegszik át annyira. Ha már a tűzoltónak is elviselhetetlen a hőség... Ettől az évtől megyénként is kihirdethetik a tűz­gyújtási tilalmat. A ható­ságok mindennel megpró­bálkoznak, de nehéz gá­tat vetni a pusztuláshoz vezető gondatlanságnak. Takács Valentina Aki látott már tűzoltót a nyári hő­ségben perzselő lángokkal küz­deni, az sejti, hogy Uyen lehet a pokol. A lánglovagok most ismét nehéz esztendőre készülnek. Nem véletlen, hogy április óta tűzgyújtási tilalom van, hiszen nagy a szárazság.- Az erdőtüzek döntő többsé­gét gondatlanság okozza, de elő­fordul szándékosság is - mond­ja Szatmári Imre megyei kataszt­rófavédelmi igazgató. - A baj az, hogy a tűz okozójára szinte lehe­tetlen bármit is bizonyítani. Az aszályos évek - mint például a 2007-es volt - extrémnek számí­tanak. Az oltást gyakran nehezí­ti a süppedős talajszerkezet, ami miatt traktoroknak kell bevon­tatniuk a szerkocsikat. Van, ami­kor csak kézi szer­számmal boldogul­nak a tűzoltók. Az elmúlt években két olyan alkalom volt, amikor a megyében légi tűzoltáshoz kel­lett segítséget kér­nünk, amire az Or­szágos Katasztrófavédelmi Igaz­gatóságon keresztül van lehető- ségüpk. Az egyik a 2007,-es nyárlőrinci tűz volt, majd néhány nappal később a Kélesha- lom-Kunfehértó térségében tom­boló tűz. A légioltáshoz használt gépek közül a kisebbek egy köbméter vizet képesek szállítani egyszer­Legutóbb szerdán égett az erdő Tázlár és Klskunmajsa között. A tizenöt hektáros fenyvesnél a soltvadkerti lánglovagok oltottak. Bács-Kiskun megyében hat hivatásos ön- kormányzati és kilenc önkéntes köztestületi tűz- oltóság van. re, a honvédségi helikopterek pe­dig 4-5 köbmétert. Ez kevésnek tűnik, de a légioltásnak nem a lángok körülhatáro­lása a célja, hanem az, hogy a tűz góc­pontjain vessék be. Ott, ahova másként nem lehet bejutni.- Ami a vízvételi lehetőséget illeti, a településeken adot­tak a tűzcsapok, de az erdőn-me- zőn ilyen természetesen nincs - mondja Faragó Ede kecskeméti tűzoltóparancsnok. - Ott vissza kell menni a legközelebbi tele­pülésig. Előfordult már az is - például Nyárlőrincen -, hogy vo­nattal hozták ki a vizet, és a sí­nek mellett tudtunk „tankolni”. A mi szerkocsijaink kétezer, il­letve négyezer literesek, vízszál­lító járműveink pedig általában nyolc köbméteresek. Összeha­sonlításképpen: Nyárlőrincen összesen közel ötszáz köbméter vízre volt szükségünk. Az erdőtüzek döntő többsége a szünidőhöz és az aratáshoz kapcsolódik. A tűzoltóság min­den lehetőséget megragad, hogy felhívja a figyelmet a tűz veszé­lyeire. Sajnálatos, ám az elkese­rítő adatok ellenére mindig akad valaki, aki eldobja a csikket, vagy a tűzgyújtási tilalom da­cára bográcsozni kezd. Az erdőtüzek mellett a lánglo­vagoknak komoly kihívás a kü­lönböző létesítményekben kelet­kező tűz. Faragó Ede szerint a kecskeméti Sasfészek vendéglő kigyulladása volt az elmúlt évek Szatmári Imre legkomolyabb esete. Ezt követte a lajosmizsei Olivia nyúlvágóhíd tüze. Ez utóbbinál az ottani ön­kéntes köztestületi tűzoltóság­nak nyújtottak segítséget a kecs­kemétiek. A városföldi Kalória 2000 Kft. 2008. októberi tűzese­te szintén kemény munka volt. A létesítmények tűzeseteinek keletkezési oka jellemzően a gondatlanság. Faragó Ede Jelentősebb erdőtüzek 2007- BEN: július 2-án Balotaszálláson 200 hektár fenyőerdő égett. Hét tűzoltóság 13 járműve harcolt a lángokkal. július 21-én Szentkirályon 30 hektáron égett egy erdő, két tanya is veszélyben volt. JÚLIUS 20-24. KÖZÖTT Nyárlőrinc térségében so­rozatos tüzek voltak. Össze­sen háromszáz hektáron pusztítottak a lángok. JÚLIUS 25-30. KÖZÖTT valósá­gos rémálom volt a Kélesha- lom-Kunfehértó és azlmre- hegy-Kiskunhalas közötti tűz, ahol összesen ezer hektár égett Az erdőtűzről tanul­mány is készült. 2008- BAN: augusztus 6-án Bocsa térsé­gében 20 hektár erdő és alj­növényzet lángjait oltották. augusztus 22-én Zsana térsé­gében, egy héthektáros terüle­ten csapott fel a tűz. 2009- BEN: május 2-ÁN Bugacon 15 hek­tár égett május 11-én Izsák és Fülöp- szállás között egy ezerhektá­ros területből égett száz hek­tár. Néhány nap múlva a lán­gok - rövid időre - ismét erő­re kaptak. Kemencében sült lángos látogatás Tiszaalpári diákok a népfőiskolán Mennykő csapott a tévékbe égszakadás Jelentős károkat okoztak a keddi villámok Gyerekek, tudjátok-e, miből ké­szül a kenyér? - tette fel a kérdést Molnárné Lezsák Anna a Lakitelek Népfőiskolán tizenki­lenc tiszaalpári alsó tagozatos­nak. A diákok ugyanis megnéz­hették és természetesen meg is kóstolhatták, hogyan készül a ke­mencében sült kenyérlángos. Ki­derült az is, hogy ilyet még nem ettek, csak olajban sültet. Nem kellett sokat várniuk, mert tejföl­lel és lekvárral megkentek közül választhattak. Addig, míg falatoz­tak, Buda Ádám énekmondó szó­rakoztatta őket. A gyerekek jókat nevettek a vidám dalokon. Ezt kö­vetően az Antológia Könyvkiadó­ban arról kaptak tájékoztatást, hogy hogyan készül a könyv. ▲ A gyerekek többször is kérhettek a friss, meleg lángosból ► Folytatás az 1. oldalról Villámcsapás által okozott kár esetén nem egységes a biztosí­tók gyakorlata - magyarázta Bálái Györgyné biztosítási szak­értő. Egyes biztosítók a lakásbiz­tosítás részeként csak villám­kárt, más biztosítók közvetlen és közvetett villámkárt ismernek. Ha a biztosítási kötvényben vil­lámkár szerepel, ezalatt minden villámkárt érteni kell, tehát pél­dául a tető kigyulladását és az elektromos háztartási készülé­kek meghibásodását egyaránt. Ha a kötvényben csak közveüen villámkár szerepel, abban az esetben a háztartási készülékek villám okozta meghibásodásáért nem fizet a biztosító. Külön kérdés, hogy mi okozza a kárt, valamint az, hogy mi ká­rosodik. A kötvényekben az „ál­talános háztartási ingóságok” rendszerint nem tételesen felso­rolva, hanem közös fogalom ■ Az értékesebb vagyon­tárgyakat tételesen kell biztosítani. alatt, összesített érték alapján szerepelnek. Ebbe természete­sen beletartoznak a szokásos ér­tékű elektromos háztartási ké­szülékek is. A legtöbb biztosító azonban - általában 150-200 ezer forint értékhatár felett - a szerződésekben külön felsorol­ja a „kiemelt értékű vagyontár­gyakat”. Ha ilyet ér bármilyen villámkár, a biztosító csak akkor fizet, ha a készülék külön tétel szerint biztosítva van. A kártérítés mértéke meg­egyezik a kár összegével, a köt­vényben rögzített értékhatárig - mondta Bozsó Orsolya, az Alli- anz-Hungária Biztosító budapes­ti központjának munkatársa. A kár összegét a biztosító szakértő közreműködésével állapítja meg. Az ügyfelek általában pon­tosan tudják, hogy milyen vil­lámkár után érvényesíthetik igé­nyüket, amivel élnek is. Nagy vi­harok után rendszerint megsza­porodnak a villámkárigények, mint ahogyan történt a napok­ban Kecskeméten és környékén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom