Petőfi Népe, 2009. május (64. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-22 / 119. szám
7 2009. MÁJUS 22., PENTEK FÓKUSZ bejelentés Lesz ingatlanadó, átalakul a személyi jövedelemadó rendszere: a pénzügyminiszter bejelentette a jövő évi változásokat. A gazdasági szereplők vegyes érzésekkel fogadták a csomagot. 2010-ES ADÓK: TÖBB A NYERTES? Oszkó Péter tegnap mutatta be a jövő évi adóterveket. A pénzügyminiszter szerint az ingatlanadó 200-250 ezret érint a 4,2 millió lakóingatlanból, és sokan számíthatnak kedvezményre. A keresők többsége jól jár az adóváltozásokkal - közölte tegnap Oszkó Péter pénzügyminiszter, aki a kormány jövő évi adóval tozásokkal kapcsolatos terveit mutatta be. VG-összeállítás Komolyabb meglepetésekkel nem szolgált Oszkó Péter pénzügyminiszter tegnap, amikor a kormányülés utáni kormányszóvivői tájékoztató keretében beszámolt a 2010-es adómódosításokról. A pénzügyi tárca vezetője megerősítette azokat a módosítási irányokat, amelyeket tegnap lapunk is hírül adott. Közölte: a kormány tegnapi ülésén rábólintott ezekre a jogszabályváltozásokra. A személyi jövedelemadózás átalakításával az emberek több mint 90 százaléka a 17 százalékos, alacsonyabb adókulcs alá kerül jövő év elejétől, a vállalkozások számára pedig a járulék- csökkentés hoz komolyabb bér- | költségcsökkentést - fogalma- 3 zott a pénzügyminiszter. A tájékoztató egyik központi J témája az új vagyonadó beveze- I tése volt. A vagyonadó központi adó lesz, amelyet az APEH szed be önbevallás alapján. A vagyonadó a 30 millió forintnál értékesebb ingatlanokra, a nagyértékű autókra, a vízi és légi közlekedési járművekre terjed ki. A 30 millió forintnál értékesebb ingatlanok esetében 50 millió forintig 0,35 százalék adót kell fizetni, ezen érték felett pedig 0,5 százalékot. Az ingatlan értékének megállapítását értékövezeti besorolással segítik. Oszkó közölte: a közteher mintegy 200-250 ezer, 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanra vonatkozik. Bár ez eleve egy szűk kör, a kormány további kedvezményeket is kilátásba helyezett. A nagycsaládosok három vagy több gyermek mellett gyermekenként az új adó 15-15 százalékával csökkenthetik a személyi jövedelemadójukat, 62 év felett pedig adómentesség jár a nyugdíjasoknak. Igaz, ez csak a minimálnyugdíj kétszeresénél kevesebbet kapókra vonatkozik, és rájuk is csak 10 millió forintos adóalapig, ha az ingatlan értéke nem haladja meg az 50 millió forintot. A miniszterelnök szerint BAJNAi gordon szerint Magyar- országon az emberek félnek az ingatlanadótól, de ez a lakosság 95 százalékát nem terheli majd. Erről a miniszterelnök a Magyar Televízió Este című műsorában beszélt csütörtökön. Arra a kérdésre, hogy ezt így - figyelembe véve a politikai hullámverést is - megéri-e bevezetni, úgy válaszolt: le kell bontani az évtizedes tabukat a politikai életben, mert az országban Ha valakinek több 30 millió forint alatti ingatlanja van, ezek értéke jövőre egyelőre nem adódik össze, vagyis ilyen esetekben nem kell adót fizetni. Több tulajdonostárs esetén a tulajdon- részek arányában oszlik meg a teher, a hatóságnak azonban lesz eszköze ellenőrizni'az adófizetési technikákat az adó elkerülésének megakadályozása érdekében - vetítette előre a pénzügyi tárca vezetője. A tegnapi tájékoztatón arra is fény derült, hogy a kormány miként vonná adóalapba az adóparadicsomokba menekített jövedelmet és vagyonokat. A kabinet többek között pontosítaná az adóparadicsomokban alapított úgynevezett ellenőrzött külföldi társaságok fogalmát, és - kapcsolt viszony fennállása esetén - adó terhelné nemcsak az onnan származó, hanem az ott termelődő jövedelmeket is. Kiterjesztenék a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályokat az adózók és a külföldi fióktelepek közötti ügyletekre annak érdekében, hogy ezeket az eszközöket ne lehessen kivonni az adózás alól. Emellett 30 százalékos forrásadót vezetnének be az olyan országokba történő kamat-, jogdíj- és szolgáltatásidíj-kifizeté- sekre, amelyekkel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezménye. A módosításokról szóló előterjesztések már néhány napon belül az Országgyűlés elé kerülhetnek, és a kabinet reményei szerint azokat még júniusban el is fogadja a T. Ház. nem kell félni a vagyonadótól, mert az a lakosság 95 százalékát nem érinti éppen ezek miatt nem lehetett haladni az elmúlt években. A MINISZTERELNÖK SZERINT a vagyonadó tervezett formája igazságos és vállalható, mivel a legvagyonosabb réteg részt vesz a válság megoldásában, a nyugdíjasok, a munkanélküliek, a nagycsaládosok pedig kaphatnak könnyítéseket. Bajnai szerint legalább három csoportba sorolhatók azok, akiknek 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlana van. Az egyik csoport az, akik kemény munkával szerezték vagyonukat. Ők, ha becsületesen adóznak, a változásokkal sokkal többet fognak nyerni, mint ameny- nyibe nekik a vagyonadó kerül Másik csoportba sorolta azokat, akik minimálbéren jelentik be magukat, de 50-100 millió forintos villákban laknak. Véleménye szerint ők irritálják a társadalmat, de a vagyonadó csökkenti az igazságtalanságokat A harmadik csoportba a nyugdíjasokat, a munkanélkülieket, nagycsaládosokat és az egyedi élethelyzetbe került embereket sorolta, aki számára tartalmaz mentességet a rendszer. A vagyonadóból a kormányfő becslése szerint 40-50 milliárd forint bevétele lesz a költségvetésnek, amelynek „minden fiilé rét" a személyi jövedelemadó csökkentésére fordítják. Borsík János, AZ AUTONÓM SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK ELNÖKE „A jövedelmeket érintő módosítások felemás helyzetet teremtenek majd. A személyi jövedelemadó változása ugyanis épp az alacsony jövedelműeken nem segít, holott őket érinti leginkább a terhek - mint például az 5 százalékos áfaemelés - növekedése. A juttatások megadóztatása elfogadhatatlan, hiszen ezzel a lé péssel akár egyharmadával is csökkenhet a pénzhelyettesítő eszközök forgalma, ami hátrányosan érinti a vendéglátókat, a kereskedőket és a munkavállalókat is. ” Dávid Ferenc, A VOSZ FŐTITKÁRA „Mai tudásom szerint az adé és járulékváltozások iránya jé nak tűnik, de az ördög a részletekben rejlik. Örülünk, hogy kibővítik az szja-sávhatárokat, a szuperbruttósítás részleteivel kapcsolatban azonban sokkal szélesebb tájékoztatásra lenne szükség. Az egyes természetbeni juttatások - mint az üdülési csekk vagy a melegétel-utal- vány - 32 százalékos megadóztatása rossz intézkedés, további fájdalmunk az üzemanyagok jövedéki adójának emelése, ezzel ugyanis fuvarozók tömegét hozzák lehetetlen helyzetbe. ” Dávid Imre, AZ AGROINVEST ZRT. ELNÖKE „Az irányát tekintve az adóátrendezés jó. Ám nem lép elég nagyot a kormány. Pozitív, hogy csökken a személyi jövedelemadó, illetve a vállalatok terhei. Ám javítanak ugyan a vállalataink verseny- és megtartóképességén, de nem tüntetik el elmaradásukat a környező országok cégeitől. Mint a Magyar Külgazdaság Szövetség elnöke is vallom: a gazdaság motorjának beindítását az is segítené, ha a magyar tulajdonú kkv-k versenyképes hitelekhez juthatnának, és versenyképes pénzügyi feltételek közepette működhetnének. ” Parragh László, AZ MKIK ELNÖKE „Az adócsomag irányaival egyetértünk, hiszen sok más szervezettel együtt már régóta ezt kértük a kormánytól. A részletek tekintetében azonban vannak kifogásaink, hiszen a tervezett intézkedésekkel érdemi adócsökkentést nem lehet elérni, ahhoz nagyobb kiadásmérséklésre lenne szükség. A csomag gazdaságra gyakorolt hatása helyes ugyan, de úgy véljük, nem lesz érezhető. A juttatások megadóztatásával kapcsolatban is úgy véljük: a pénzhelyettesítő rendszerek használata nem szerencsés. ” Pataky Péter, AZ MSZOSZ ELNÖKE „Nem tudjuk elfogadni a magánszemélyek 4 százalékos különadójának a beépítését az szja-ba, ezzel ugyanis megszűnik ez a fajta adónem. Azt kifejezetten ellenezzük, hogy a nettó jövedelmek a 190-300 ezer forint közötti havi keresetűek esetén fognak növekedni, hiszen jócskán nagyobb számban élnek Magyarországon olyanok, akiknek a keresete a 140 ezer forintot sem éri el Az eho eltörlésével egyértelmű számunkra, hogy nem gondolták át a lépéseket, (gy ugyanis jelentős hiány lép majd fel az egészségügyi kasszában. ” AGRÁRVÁLLALKOZÓ „Hibásnak tartom a tételes eho eltörlését - éppenséggel meg kellene emelni. S ennek kontójára nagyobb mértékben kellene csökkenteni a bérekre rakódó terheket Az intézkedések nem elegendők ahhoz, hogy a komoly cégeknél leálljanak a vállalat érdekében elkerülhetetlen elbocsátások. A kapun belüli munkanélküliséget teremtő munkahelymegtartó támogatások helyett inkább a beruházási hitelekhez kellene garanciát kínálni az államnak, és minden pályakezdő fiatal első munkaévének költségét át kellene vállalnia. ”
