Petőfi Népe, 2009. május (64. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-18 / 115. szám

4 UM—I MEGYEI KÖRKÉP iHm i|i||lllll'iilliilllillil«l|l IIllllllllililWIiHiTill'fBMWWiMlilBBMWMMMHWH PETŐFI NÉPE - 2009. MÁJUS 18., HÉTFŐ PN-POSTA Tisztelt Szerkesztőség! Közismert, hogy az egyház felszámolta Kecskeméten a Budai utcai, úgynevezett ka­tolikus kistemetőt. A rende­zés kétségtelenül jogszerűen történt. A törvényesség mel­lett azonban a mérleg másik serpenyőjébe meglehetősen kellemetlen szempontok ke­rültek. A temetőben lévő mintegy 2700 sír közül csak nagyjából negyvenet vitet­tek át a hozzátartozók más temetőkbe. Egy sír exhumál- tatása, áthelyezése 130 ezer forint költséget jelent, plusz a sírkövek áthelyezése. Ahol a hozzátartozók erről nem gondoskodnak, ott a marad­ványok közös sírba, ossáriumba kerülnek. Talán sokan a magas költségek miatt nem tudják vállalni az áthelyezést? Felvetődik a kérdés: megéri- e a mintegy kéthektáros te­rület megszerzése a kegyele­ti, várostörténeti szempon­tok ilyen hanyagolását? Mire és hogyan lesz használható ez a terület, mikor megma­rad a szovjet katonai sírkert és az izraelita temető is? La­kópark, kereskedelmi egy­ség itt aligha képzelhető el. Miért nem maradhat meg a terület egységes kegyeleti parknak? Vajon felülírhatja- e az esetleges üzleti, beruhá­zói érdek a várostörténeti, városképi, kegyeleti szem­pontokat? Dr. Drabant Ilona OSSZÁK MEG VELÜNK GONDOLATAIKAT! LEVÉL­CÍMÜNK: „PN-POSTA” PETŐFI NÉPE SZERKESZ­TŐSÉGE 8001 KECSKEMÉT^ PE: 76 Jánoska a szúnyogosban baja Hibázott a bajnokjelölt, tálalás előtt elsózta a halászlét í ' 1 l'/i\ I hú ^ 'yk — Népes menet követte az utazók szentjét a szárazföldön és a vízen is. Az útrakelőknek a „vérszomjas szúnyogsereggel” is meg kellett küzdeniük. Baján bensőséges kere­tek között tartották meg a Jánoska-eresztés szép ünnepét. Király László Szentjános városrész kápolnájá­ból a Nepomuki szent, a vízen járó emberek és vízimolnárok szobrocskáját hajóra tették, majd a szokásokhoz híven lam- pionos csónakok és ladikok kísé­retében, fáklyasorok között fel­úsztatták a Sugovicán. Szombaton a sajátos körmenet közben tamburazene szólt, a Vad­virág Népdalkor dalolt, majd Ha­lászparton és a Szentháromság téren várakozó másfél-kétezer ember fogadta a gyónási titkot megőrző vértanú jelképét. Igazán látványos volt ez a húsz éve felújí­tott hagyomány, az éjszakába nyúló mulatozással, folklór gálá­val. Révfy Zoltán polgármester tá­vollétében az ünneplő közönsé­get, valamint a bajai halfőző baj­nokság résztvevőit Zsigó Róbert honatya köszöntötte. Mindenki­nek jutott a frissen csapra vert vörösborral teli hordóból. Új bajnokot avattak- tényleg egész jól sikerült, de volt már jobb is - értékelt az eredményhirdetést követően Veszelinov Péter, aki rutinos versenyzőket maga mögé utasít­va érdemelte ki az első helyet. Mint elmondta: hat főre főzött. Eddig jutott, amikor ünneplő társai magukkal ragadták a színpad és kollégánk mellől. Idén 21 halfőző nevezett a halászléfőző versenyre, melyet 1997 óta mindig Jánoska-eresz- téskor bonyolítanak le. Veszeli­nov Péter nyerte a versenyt, a zsűri nem avathatott újabb örö­kös halfőző bajnokot, mint­hogy az erre esélyes Gyurkity Tamás harmadszor nem tudott Neve felkerül a vándorbográcsra diadalmaskodni, hatodik lett. Mint az utóbb kiderült, a „mes­terjelölt” alapvető hibát köve­tett el. Tálalás előtt, tehát a kri­tikusnak számító utolsó két percben még rásózott a lére a bográcsban. Úgy tudjuk, hagy­ta magát rábeszélni, pedig a halhús sózását most is, jól „be­lőtte”. Sok kellemetlenséget okoz­tak a kiemelt bajai program résztvevőinek a vérszívók. Elő­ző este ugyan füstköddel és re­pülőgépes szúnyogirtással is igyekeztek a szervezők elvisel­hetővé tenni az estét. Csakhogy a nagy melegben, a kirajzás kö­zepén, Jánoska-eresztéskor a Türr kilátótól a Halászpartig vérszomjas szúnyogtengerben úsztak a látványosságra össze­gyűlt bajaiak a népes külföldi vendégsereggel együtt. A kajszibarack biztató termést ígér, fagyoktól nem keli tartani Biztató képet mutatnak a gyü­mölcsösök Bács-Kiskun megyé­ben, a kajszibarack termés akár átlagon felüli is lehet - közölte a helyi mezőgazdasági szakigaz­gatási hivatal földművelésügyi igazgatója. Farkas Zoltán elmondta: bár április végén néhány mélyebben fekvő, szélvédett terület gazdája még fagykárokról tett bejelen­tést, az aszály a szántóföldi nö­vénykultúrákkal ellentétben ed­dig nem okozott komolyabb problémát a mintegy tízezer hektáros gyümölcsösben. A szakember szerint idén ta­vasszal a szokásos fele, azaz alig egy-másfél hét alatt virágzott el minden ültetvény. Ám ez a gyü­mölcskezdemények kötődését láthatólag nem befolyásolta ked­vezőtlenül. A terméskilátások te­hát egyelőre általánosságban is biztatónak nevezhetők. A meny- nyiséget azonban a következő hetekben esedékes természetes ritkulás miatt még nem lehet megjósolni - hangsúlyozta. ■ Az aszály nem okozott komolyabb problémát a gyümölcsösökben. Ez alól talán csak a kajsziba­rackosok jelentenek kivételt, ahol már most is biztosnak tű­nik, hogy átlagon felüli mennyi­séget szüretelhetnek majd a ter­melők. Mindezen valószínűleg a májusi „fagyosszentekhez” kötő­dő lehűlés sem változtat, fagytól ugyanis már nem kell tartani a megyében. Az igazgató beszámolt arról is, hogy a mintegy 22 ezer hektáros területet figyelembe véve, az or­szág legnagyobb szőlőtermő vi­dékének számító Bács-Kiskun megyében folyik az ültetvények permetezése. A száraz, meleg időjárás miatt a gombabetegsé­gek megjelenése, a lisztharmat kivételével alig tapasztalható. ■ MTI HIRDETÉS Te|es védelem az alma betegségei elen A technológia betartása a kulcs A 2008-as komoly járvá­nyok és az enyhe tél után 2009-ben is komoly fer­tőzésveszélyre kell felké­szülnünk. Csak precízen végrehajtott, hatékony növényvédő szerekre ala­pozott permetezési prog­rammal tudjuk egyszerre hatékonyan megvédeni a termést, a környezetet a lehető legkisebb mérték­ben terhelni és megfelel­ni az élelmiszerbiztonsági előírásoknak. A hűvös március utáni nagy felmelegedés előreve­títi a zöldbimbós állapot­nál bekövetkező tömeges varasodásfertőzés veszé­lyét. Amennyiben a gomba megkapja a spóraszóráshoz szükséges csapadékot rob­banásszerűen indulhat be a betegség. A varasodásgomba az alma levelét és termését egyaránt megtámadja. A beteg levelek fertőződése nyomán a növény életfunk­ciói romlanak, a levelek idejekorán lehullanak. Ez önmagában is probléma, de még jelentősebbé te­szi, hogy így a növény nem tud megfelelő méretű és minőségű gyümölcsöket te­remni. A varasodásgomba a gyümölcsöket közvetlenül is fertőzheti. Az erősen varas almák a fejlődésben vissza­maradnak, torzulnak, kire­pedeznek, tárolásra és érté­kesítésre alkalmatlanok. A 2008-2009-es tél is­mét kedvezett a lisztharmat túlélésének. Az almaliszt- harmat elsődleges fertőzési forrása a beteg rügy, amely­ben a gomba áttelel. A be­tegség terjedése általában a tenyészidőszak első felében intenzív, a nyár közepétől lelassul. A fák növekedése lelassul, a zöld levélfelület csökken. A termés meny- nyisége csökken, minősége romlik, felszínén párás háló­zat alakul ki. A jó minőségű, szép termés és az egészséges gyümölcsfák érdekében olyan technológiát kell választanunk, amely nemcsak sokféle hatásme­chanizmusú szert tartalmaz, hanem azokat a legjobb ha­tás elérése érdekében a legmegfelelőbb időpontra időzíti, valamint figyelembe veszi a hazai és nemzetközi szakmai előírásokat is. A KETTŐS VEDELEM EREDMENYE: Tercel ■ cipm Új készítmény az almavarasodás és almafalisztharmat együttes elhárítására, kiemelkedő éllettani hatással. www.agro.basf.hu | www.basf.hu O-BASF ihe Chemical Company

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom