Petőfi Népe, 2009. április (64. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-27 / 98. szám

RIPORT Mottó: ugye, mi lóbarátok vagyunk?! bácskai vágta Egy verseny, ahol az olimpiai bajnok bronzot nyer és örül Egy tavasát vesztett tó üldözése: versenybíró vágtában Délutánra kiszáradt az asz­faltra pottyantott lócitrom nagyobb része a Petőfi-szi- geten. Igaz, ekkor már ke­vésbé kerülgették a lóra­jongók a bioakadályokat. A fél tízes megnyitóra igyek­vők még óvatosan szedték a lábukat. Sokan vihettek haza magukkal maradandó élményeket és nem csak lábbelijükön. Kubatovics Tamás Ünnepélyesen, zászlókkal feldí­szített fogatokon vonultak be a környékbeli települések vezetői a nap hivatalos kezdetén, amikor a versenypálya mellett már szép számú közönség várta a nap fő­szereplőit. Csaknem valamennyi önkormányzat fogatot állított, sátrat vert, csapatot szervezett és vendégeket fogadott erre a napra. Aminek ötlete az idei Nemzeti Vágtáról tartott tájékoztatón buk­kant fel, ezt követően pártállástól és anyagi helyzettől függetlenül szinte a kistérség minden tele­pülése magáénak érzett. A programban kettesfo­gathajtó verseny a profiknak, show-|)ajtás a települési zászlók alatt versenyző neves vendégek­nek, polgármestereknek, díjug­rató és csikós bemutató, étel-ital, dínom-dánom, a színpadon egy­mást követték a fellépő csopor­tok. De a legnagyobb attrakció a Bácskai Vágta, a Nemzeti Vágta kistérségi elődöntője volt, ami­hez hasonlót sehol másutt nem rendeznek az országban. Már az elő- és középfutamok is hoztak eséseket, ahogy foko­zódott az izgalom, úgy húzód­tak a középfutamok idején egy­re közelebb a nézők a kettős sza­lagkorláttal elhatárolt pályához. Ezért a versenybíróságnak kel­lett figyelmeztetnie a közönsé­get. Arra bizonyára nem gondol­tak, hogy a befutó után is lesz dolguk, tévéfelvételen kell visz- szanézniük a futamot. Előtte azonban még az Innova Agro Lovas Klub díjlovaglóinak be­mutatója ragadtatta tapsra a né­zőket. Elnémult a több ezer néző a végső versenyre, a Bácskai Vág­ta döntőjének startjára. Négyen - köztük három hölgy - vágha­tott neki a három körnek. Laka­tos Attila és Oláh Viktória azon­ban nem a nyeregben fejezte be a versenyt. Az utóbbi sportoló könnyeivel küszködve protes­tált, mert véleménye szerint a második körben szabálytalanul szorították a belső íven, ezért nem volt esélye a győzelemre. A bírák azonban nem osztották észrevételét. így Molnár Gyön­gyi vehette át a győztesnek járó díjat, a mögötte beérkező Nagy Afrodité pedig csaknem a maxi­mumot hozta ki a viadalból-. Életkora miatt ugyanis győzel­me esetén sem indulhatott vol­na a Nemzeti Vágtán.- Odavagyok, hihetetlenül kel­lemes meglepetés - mondta dél­előtt lapunak nyilatkozva Geszti Péter, a Nemzeti Vágta kreatív igazgatója. Pedig akkor még nem sejthette, hogy hány aláírás, kö­zös fotó, valamint étel- és ital­meghívás vár rá.- Reménykedtünk, hogy ilyen következményei lesznek a Nem­zeti Vágtának. Mi csak a gondo­latot adtuk, az igazi összekapasz­kodást itt látjuk, egymáshoz kap­csolódik szépség, hagyomány, ér­ték. A bajaiak, bácskaiak életre keltették a tervet. Igaz, itt komoly lovas hagyományok vannak, ami segíti a rendezvényt. Országszer­te vannak búcsúk, fesztiválok, fő­zőversenyek, kulturális progra­mok. Itt viszont mindez egyben, egy időben és egy helyen. Vi­szont van egy dramaturgiai pont, a verseny, aminek tétje van. Ez jól működik, ezt remekül lehet érzékelni. Ráadásul a vágta egy apropó arra, hogy megmozdulja­nak az emberek. Tamás István, a Nemzeti Vág­ta elnöke a rendezvényt a lokál­patriotizmus ünnepének tartja. - Voltak vitáink a szakemberek­kel, akik azt mondták, hogy a vágtának nincsenek népi hagyo­mányai. Viszont Baján ezen a na­pon bebizonyították, hogy fogat­hajtással, bemutatókkal kiegé­szítve van igény a lovas életre napjainkban. Számítunk rá, hogy sokan elkísérik versenyző­jüket a fővárosba, aminek szin­tén jót tenne az a kötődés, amit láthatunk. Például azt, hogy kö­szönnek egymásnak az emberek - fogalmazott az elnök. Szép dolog a barátkozás, de egy igaz sportoló minden verse­nyen tudása legjavát akarja nyúj­tani. Ezt bizonyította Dunai II An­tal, az olimpiai bajnok labdarúgó, aki szülőfaluját képviselve ült bakra a hírességek mezőnyében. A garai klasszis jól mozgott a pá­lyán, pedig ott ezúttal a labdák csupán a verőhibákat jelezték. De a verseny felügyelői ebben a számban nem voltak szőrös- szívűek. Az ezüstérmes Feigl Jó­zsefnek még azt is elnézték, hogy elveszítette kalapját. Igaz, már a bakról azt kiáltotta feléjük: - Mit csináljak? Kicsi a méret! Ebben a versenyszámban Szeremle pol­gármestere, Varga György lett a legjobb, aki bevallása szerint ko­rábban sosem hajtott. Kezdetnek nem volt rossz. Sőt. A legjobbak Bácska vágta: 1. Molnár Gyön­gyi (Érsekhalma, Hajni), 2. Nagy Afrodité (Baja, Hangyás), 3. Lakatos Attila (Felsőszentiván, Talizmán), 4. Oláh Viktória (Baja, Stella). KETTESFOGATHAJTÁS: 1. Sziráczki János (Érsekcsanád, Csenge- Charly) 2. Felső László (Dunafalva, Emlék-Árva), 3. András Gábor (Nagybarácska, Jonny-Joker). showhajtáS: 1. Varga György (Szeremle), 2. Feigl József (Her­cegszántó), 3. Dunai II Antal (Gara). Molnár Gyöngyi és Geszti Péter: az egyik vágtat, a másik vágtás A rögtönzés nagymestere rudolf Péter Kiváló színházi társulata lett a tévében Egyedülálló műsor a tévében a Beugró. Az improvizációra épülő játék igazi színházi él­ményt nyújt péntekenként. A rögtönző négyes oszlopos tag­ja Rudolf Péter.- Mit jelent önnek szakmai szempontból a Beugró?- Rengeteget tanulok belőle. Korábban felkértek, hogy tanít­sak improvizációt. Úgy gondol­tam, semmi értelme, mert vagy megy, vagy nem. Tévedtem. Bár­ki tud improvizálni, aki elhiszi magáról, hogy képes rá. A szabá­lyok egyszerűek: figyelni kell a másikra, nem szabad ragaszkod­ni makacsul, kishitűségből vagy önzésből a saját haditervhez.- Milyen előzményei voltak a közös munkának?- Kálloy Molnár Péterrel együtt rendeztük a Kövek a zsebben című darabot. Már túl vagyunk a kétszázadik előadá­son. Pokorny Liát a Vőlegényben rendeztem. Szabó Győzőt ré­gebbről ismerem, de a Beugró­ban játszhatunk először együtt. Sajátos társulattá szerveződ­tünk.- Mi a véleménye a hazai tele­víziózásról?- Gondolom, nincs rá mód, hogy saját, hazai ötletekkel ruk­koljanak elő. A Beugrót sokan pozitív példának tekintik. Több­ször felvetettem, menjen élőben, de aztán életveszélyes vállalkozásnak minősítettük. Magam is elgyávultam. így is látszik, hogy sokszor kerülünk bajba, de az esendőségünk is ré­sze a műsornak. Mi volt a legemlékezetesebb rövidzárlatos helyzet?- Nehéz helyzetbe hoz, száz is volt...- Ha szabad kezet kapna egy műsorhoz, miről szólna?- Ez titok, mert még ellopják.- A műfaját sem árulja el?- Szívesen csinálnék színházi beavató műsort Hegedűs Géza Kecskének, azaz két és fél ezer Rudolf Peter .. született: 1959. október 15. végzettsége- Színház- és FUmmüvészeti Főiskola, 1983 F\iMEK-. Szerencsés Dániel, Jób lázadása (1983), Hamvadó cigarettavég (2001), De Iák azok a Lumnitzer nővérek?, Egy szoknya, egy nadrág (2005), Kalandorok (2007) filmrendezése Üvegtigris (2001), Üvegtigris 2 (2006) Rudolf Péter Pokorny Liával a Beugró egyik jelenetében csillogtatja improvizációs készségét év drámatörténete című könyvé­re alapozva. Egyszerre lehetne szórakoztató és fontoskodás nél­kül oktató jellegű. Se nem gagyi, se nem bölcsészkedő. A színház elpusztíthatatlan műfaj. A digi­tális világban a legemberibb mű­vészet. Ott és akkor születik. Kü­lönösen nagy a szerepe a mosta­ni zavaros időkben, amikor min­den érték elmosódik, s már nem tudni, ki a rossz és ki a jó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom