Petőfi Népe, 2009. április (64. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-11 / 86. szám
PETŐFI NÉPE - 2009. ÁPRILIS 11, SZOMBAT A KÖLTÉSZET NAPJA 5 versről versre „Mégis irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben” - énekli a lelkűnkből Zorán, a Valahol mélyen a szívemben című dalában... f / „MAMA, NÉZD, JAJ KÉSZ EZ A VERS IS!" Áprilisban születtem, és mindig NAGYON várom a márciust. Ha késik A TERMÉSZET, akkor is reménykedem, hogy „az érdeklődés hiányára való tekintettel” idén sem marad el a tavasz... és a szerelem. 99 Aprily Lajos: Március „A nap tüze, látod, a fürge diákot a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt. Csengve, nevetve kibuggyan a kedve s egy ős evőét a fénybe kiált. ” FARKAS GABOR, AZ EUROPA JÖVŐJE EGYESÜLET ELNÖKE Ismerem a vers szerzőjét, a hamarosan 80 éves Sanyi bácsit, aki márciusban vette át a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét. E Kossuth-díjas, romániai magyar költő, az Európa Jövője Egyesület kitüntetettje és tiszteletbeli tagja is. Ezt a versét egyszer régen, hanglemezen vásároltam meg. Óriási élmény volt a költemény hallgatása akkor is, és az ma is. Egy életen át végigkísér. Kányádi Sándor: m Játszva magyarul J ^ aki megért s megértet egy népet megéltet Egyik kedvenc költőm és nagyon jó barátom Buda Ferenc. Ez a mű nagy hatással van rám. A szerkesztési formától dinamikus, lendületes és magával ragadó avers. Emberekről, valódi problémákról szól, kicsit talán úgy, mint az én fotóim. Szavai minden alkalommal elröpítenek a szülőföldemre. Az ottani emberek félelmeit, problémáit élem meg, ami azt bizonyítja, hogy bár nagyon sokfélék vagyunk, más kultúrákban élünk, a problémáink, az érzéseink egy tőről fakadnak. Ugyanazok a harangok szólnak. Buda Ferenc: Roham „éjszaka csönd éjszaka szuszogás éjszaka ketyeg az óra éjszaka csönd éjszaka szuszogás éjszaka ketyeg az óra éjszaka csönd éjszaka szuszogás éjszaka fegyverszünet éjszaka aknamező éjszaka veszélyes övezet RIADÓ RIADÓ ROHAM...” 99 aknaszüret aknamező ROHAM VÁRI GYULA HÁROMSZOROS VILÁGBAJNOK VADÁSZPILÓTA Én tényleg komolyan gondolom, hogy a víz az Úr! Petőfi Sándor: J9 Föltámadott a tenger „Jegyezd vele az égre Örök tanúságul: Habár fölül a gálya, S alúl a vtnek árja, Azért a víz az úr!” „Olvassa, amit írtam, az olvasás öröméért! Bármi egyebet talál benne, arról árulkodik, amit magával hozott az olvasáshoz." (Hemingway) KOHAZY FERENC ZENESZ Azért Wass Albertet tartom az ; egyik legfigyelemreméltóbb költőnknek, mert Erdélyből egészen máshogy lehetett és lehet látni az itthoni magyarság helyzetét. Wass Albert sokkal tisztábban és egyértelműbben látta a problémákat, melyek a mai napig fennállnak. Ez egyéni életünkre is jellemző: a külső szemlélő sokkal könnyebben észrevesz bizonyos alapvető problémákat, mint mi magunk. Wass Albert: Üzenet haza „Üzenem az otthoni hegyeknek: a csillagok járása változó. És törvényei vannak a ftfe szeleknek, esőnek, hónak, fellegeknek, és nincs ború, örökkévaló. A víz szalad, a kő marad, a kő marad..." KUNA VALERIA ELOADOMUVESZ Első olvasásra beleszerettem ebbe a versbe... megfogott a hangulata és az érzésvilága. Kosztolányi Dezső tökéletesen leírta minden gondolatomat az életről, a szerelemről és a „Társ”-ról ebben az egy versben. Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani? 99 „A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni, akarsz-e mindig, mindig játszani, akarsz-e együtt a sötétbe menni, gyerekszívvel fontosnak látszani, nagykomolyan az asztalfőre ülni, borból-vízből mértékkel tölteni, gyöngyöt dobálni, semminek örülni, sóhajtva rossz ruhákat ölteni?” „A költészet napja alkalmából - amit minden évben József Attila születésnapján, április 11-én ünnepiünk - egy verscsokrot nyújtunk át Olvasóinknak. Megkértünk néhány neves embert arra, hogy vegyék elő velünk kedvenc soraikat és mondják el, miért szeretik az adott költeményt. BELICZAY ZSUZSA SZEXOLÓGUS I BAHGET ISKANDER FOTÓMŰVÉSZ FŰZI LÁSZLÓ, A FORRÁS CÍMŰ FOLYÓIRAT FŐSZERKESZTŐJE Legszebb vers nincs - tudjuk jól. Mindig más és más vers a legszebb, s ez így is van rendjén. Amikor a Korunk című kolozsvári folyóirat szerkesztői arra kértek, hogy nevezzem meg a huszadik századi magyar költészet számomra legszebb tíz magyarversét, ugyanezt mondtam, tíz legszebb vers nincs. Most, József Attila születésnapján az akkor megnevezett József Attila- vers, az Eszmélet negyedik szakaszát hoztam el ide. József Attila: Eszmélet „Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát s így mindenik determinált. Csak ami nincs, annak van bokra, csak ami lesz, az a virág, ami van, széthull darabokra. ” SÁNDOR CSABA, AZ IDŐGÉP ZENEKAR GITÁROSA Ez a négy sor azért a kedvencem, mert egyszerűen és tömören fogalmazza meg a kirekesztettséget, mégis megnyugvást nyújt, és a reménytelenségében sem depresszív. József Attila: f f Reménytelenül „A semmi ágán ül szívem, Kis teste hangtalan vacog, Köréje gyűlnek szelíden, S nézik, nézik a csillagok” MIHÁLY DÓRA, A KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ SZÍNÉSZNŐJE Ez az egyik legkedvesebb szerelmes versem, mert nagyon pontosan fogalmazza meg azt, amit a szerelemről gondolok. Kányádi Sándor: 99 Kezdetben még... „Csak a szemem hagyjad meg, hogy lássam, milyen mesterien DR. KOVÁCS ISTVÁN, A BOLYAI JÁNOS GIMNÁZIUM MAGYAR-MÉDIA TANÁRA Mostanában ez a vers jut eszembe a legtöbbször, hiszem, nagyon is aktuális. Durvuló világunkban, porladó nyelvünkben a hejátszol begykövekké csiszolódott csontjaimmal. - Játsszál csak - mondom. Dobj minél magasabbra!” lyesen és pontosan használt szavaknak nagy jelentőségük lenne. Juhász Gyula versében e csodálatos életfüggelékek és jellemzők mind benne vannak. Juhász Gyula: Szavak „Szavak, csodálatos szavak. Békítenek, lázítanak. AA Eldöntenek egy életet. * ^ Följárnak, mint kísértetek. Szárnyalnak, mint a gondolat. Görnyedve hordnak gondokat. ” KARAGICS MÁTYÁS RÖPLABDAEDZŐ, TESTNEVELŐ Ez az egyik kedvencem. Annak ellenére, hogy melankolikus, a szófordulatok nagyszerűen visz- szaadják ezt a hangulatot. „Magam vagyok. Nagyon. Kicsordul a könnyem. Hagyom. Viaszos vászon az asztalomon, Faricskálok lomhán egy dalon, Vézna, szánalmas figura, én. Én, én. S magam vagyok a föld kerekén. ” DR. PONGRÁCZ JÓZSEF GYEREKORVOS Sok szál köt Nagy Gáspárhoz, annak ellenére, hogy nem voltunk barátok. Közös értékeket vallottunk, amelyekhez ő minden körülmények között hű maradt. Versei nem mindig optimisták, de pontosak, sallangnélküliek. Ez a verse a Sárfelirat című, posztumusz kötetben jelent meg, életében senki nem olvasta. Szemérmes, erkölcsös, istenfélő ember volt, aki teremtményként tette a dolgát, cipelte a rászabott N. G. keresztet, melynek sokszor kibírhatatlan nehézsége oly sok örömmel is megajándékozta később. Most nem csak a költészet napját ünnepeljük, hanem húsvét is van, amikor ez a vers különösen aktuális. A halálát fájdalommal felvállaló ember hittel és hitelesen fogalmazza meg háláját életéért Teremtőjének. Nagy Gáspár: 99 „Szerethetett engem az Isten mert teremtményének engem is elfogadott; sárból-agyagból apám s anyám álmaiból” RÉCZEI TAMÁS, A KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ MŰVÉSZETI VEZETŐJE Természetesen az embernek sok kedvenc verse van, s az is természetes, ha ez időről időre változik. Parti Nagy Lajos a magyar nyelv egyik legnagyobb „zsonglőré”, kevesen tudnak annyit tájsza- vakról, kulturszlogenekről, nyelvtörésről, hibákról, mint ő. Nála ezek mind beépülnek a művekbe. Kevesen ismerik a költészetét. A Pancsoló kislány eme átirata a mai plázacica szlenget használja fel, nagyon találóan, paro- disztikus formában. A kortárs költők közül Varró Dániel mellett ő az, aki a legtöbbet tudja a magyar nyelvről. Parti Nagy Lajos: Löncsölő kislány „Ha végre itt a Vasz s az ajkunk föl-le jár, ne légy oly bambi már, a fílingemre nincs szavam, és rügyre rügy tapos, mint Barbie-villamos, ma light a Pép, szivem, csak fújom és megszivem... ” SZERKESZTETTE: SZŰCS BRIGITTA Z.
