Petőfi Népe, 2009. március (64. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-02 / 51. szám

PETŐFI NÉPE - 2009. MÁRCIUS 2., HÉTFŐ 5 Mi legyen a régi iskola új neve? keresztelő A helyi iskola 1943-ban épült, s miközben a település büszkeségére és örömére 2009 derekára fel­újul, máris töri a fejét a község, milyen új nevet ad­jon az intézménynek. A he­lyi közéletben kibontako­zott párbeszéd során súly- lyal került szóba Bánáti Miklós helytörténész, dísz­polgár neve is, aki a köz­ségről először írt a Huszon­két évtized az új hazában című kötetében. Középcsala a varázslatos rengeteg világa KIRÁNDULÓKNAK BÚCS-Kiskun megye legnagyobb összefüg­gő erdőterületének közép­pontjában megbúvó pici te­lepülés Középcsala. Megkö­zelíthető az 54-es főút men­tén lévő Császártöltés köz­ség közeléből egy mindösz- sze 4 kilométer hosszúságú, jól járható, földes úton. Termővé tették a sivár, homokos tájat szőlő a pusztán Császár- töltés első polgárai a 18. század első harmadában Oberschwabenből - „Felső- Svábságból” - érkeztek, ám ők nem illantak el úgy, mint a közeli Kéleshalom száz évvel későbbi telepe­sei a mai mancsról - előb­biek nekifogtak, és kemény munkával tették termővé a vidéket: az 1700-as évek vé­gére nagy területen bírtak gyümölcs- és szőlőültetvé­nyekkel. A község alapító okirata 1743. augusztusá­ból származik. Munkahely, népesség a számok tükrében társadalom Császártölté- sen az ezredforduló első év­tizede végén mintegy 1000 portán több mint 2600 pol­gár él, a külterületi lakos­ság - némileg eltérően az e vidéken jellemzőtől - relatí­ve csekély, csupán alig 120- an élnek a község határán. Nem jelentős, 5-10 százalé­kos az állástalanság, ugyan­akkor az egyre több diplo­másnak a község nem igen tud munkát biztosítani. Ugyanakkor nemcsak ők: a helybéliek mintegy negye­de ingázik a megélhetésért. Uliomok, lápok és legendás leg-ek csodavilág Felsorolhatatlan gazdagságú növény- és állat­világ található Császártöltés környékén. A Sárköz gyö­nyörű nevű ékei például a réti-, a salátaboglárka, sárga nőszirom, csomós ebír, kék és sovány csenkesz, a mo­csári nefelejcs, békaliliom, fehérvirágú folyondár, fehér nimfa, kádársás, a buzo­gánykáka, lila virágú eb­szőlő... Szarvas, őz, vaddisz­nó és fogoly mellett a borz ma sem ritka; míg a bájos énekes- és ragadozóma­darak mellett Közép-Európa egyik legnagyobb Gyurgya­lag-telepe lelhető fel itt. A császártöltési tőzegtelep a Duna-Tisza közének legje­lentősebb tőzegterülete. Mi a császártöltési „titok"? korszerűsödés Teljessé válik a modern infrastruktúra a szorgos faluban CSÁSZÁRTÖLTÉS Az utóbbi esztendőkben csaknem másfél milliárd forintos községfejlesztési beruházást végzett a település Vajon mi a titka a folya­matosan fejlődő, önerő­ből, adósság nélkül épülő Császártöltésnek? A tele­pülésre oly jellemző szor­galom, a kitartó összefo­gás? Járjunk utána a „rej­télynek”! Közismert, hogy a 18. század el­ső felében-derekán születő tele­pülést hagyományosan sok ma­gyarrá vált német, sváb lakja, akikkel kapcsolatban közismert, hogy szorgos és takaros népek, akik mindig rendet és prosperi­tást teremtettek maguk körül. Ma már ez persze önmagában kevés - világít rá a kor új köve­telményeire többek között a he­lyi polgármester, aki a szemé­lyes politikai és regionális kap­csolatokra, valamint a szükség­letek követelő igényére is figyel­meztetett egy nemrégiben adott tájékoztatójában. Frick József és a mintegy 2600 lelket számláló község „recept­je” a jelek szerint nem csalatko­zik: Császártöltésen az utóbbi években csaknem 1,5 milliárdos településfejlesztési beruházás valósul meg, miközben a pénz­ügyekre a stabilitás, a hitelmen­tesség jellemző, sőt: a közeljövő további fontos terveket tartogat. ■ A jogos igény ma már nem elég: szükség van a hatékony lobbira is. A tavalyi év - s vele az utóbbi esztendők - talán legjelentősebb modernizációs beruházása az összesen 970 millió forintos csa­torna- és szennyvíz-fejlesztési program megvalósítása volt, amelynek révén tavaly őszre bő 400 család portáját kötötték rá a gerinchálózatra. Bár e beruhá­záshoz 750 milliós pályázati tá­mogatást szerzett az egyébként rendre kifogástalan folyamodvá­nyokkal jelentkező nagy falu, az önrész előteremtéséhez 15 éves futamidejű hitelt vett fel a veze­tés. A község egyébként nem­csak hogy nem adósodott el, de jelentős - több tízmilliós nagy­ságrendű - megtakarításai van­nak, és jellemzően egyensúlyi költségvetésekkel biztosítja mű­ködését. Ugyanakkor ezekkel a fejlesztésekkel lényegében tel­jessé válik a települési alap-inf- rastruktúra Császártöltésen. A függetlenként megválasz­tott polgármester nem titkolja: bár jobboldaliként van jelen a Bács-megyei közgyűlésben, fon­tos törekvése, hogy jó kapcsola­tot ápoljon a döntéshozókkal, hi­szen ma a jó pályázat és annak szakmai-közösségi indokoltsága mint az ország egyre több te­lepülési szövetségében, a Császártöltést magába fogla­ló kiskőrösi kistérségben is több alapvető szolgáltatás működtetéséhez választották a közös fenntartói szerkeze­tet. A központi finanszírozási mellett a lobbierő is lényeges té­nyező. Ezek a szempontok nyil­vánvalóan súllyal estek a latba akkor is, amikor a helyi iskola felújításának ügyét kellett érvé­nyesíteni: a 180 millió forintos rekonstrukciós támogatás an­nak ellenére is eljut majd a köz­szűkítések ellensúlyozása és az esetleg fenyegető bezárá­sok elkerülése érdekében egy­előre a közoktatásban és az idősek ellátásában történt ilyesfajta szerkezetátalakítás, de - mint az már 2008-ban felmerült - hasonló lépések ségbe, hogy csaknem tízszeres túligénylés volt a hozzájárulási alapok pénzeire. A megújuló is­kolát így várhatóan a nyár dere­kára adják majd át, amihez még egyébként a császártöltési költ­ségvetés is mintegy 20 millió fo­rintos önrészt biztosít. várhatók a családsegítői-gyer- mekvédelmi területen is. Csá­szártöltés egyébként a jövő­ben is az okvetlenül megtar­tandó vívmányok közé sorol­ja a rászorulók támogatását, az idősek, a gyermekes csalá­dok segítését is. A kapcsolatépítés a kistérségi integrációban is fontos! Községi ünnep a pincesoron A település legnagyobb köz(ös)ségi ünnepe a háromnapos Császártöltési napok rendezvénysorozat. A hagyomá­nyosan az önmagában is vonzó pincesorra, valamint a szép parkerdőre és a sportpályára szervezett programokon öregfiúk-focimeccsen túl sakk-, ulti- és tenisz, no és persze erdei főző- és híres borverseny is várja a polgárokat. A központi látványos utcabált tűzijáték és karneváli felvo­nulás, szabadtéri előadások, képzőművészeti kiállítás és kirakodó vásár színesíti. Bálok és ünnepek minden egyes korosztálynak A farsangi időszakban Császár- töltésen szinte egymást érik a vendégségek, bálok és más kö­zösségi együttlétek. A szezon egyik kiemelt eseménye a helyi német kisebbség bálja, amit az intézmények - az ovi és az isko­la - rendezvénye követ, de ferge­teges összejövetellel búcsúztat­ja a telet és az előző szezont a sportolók és a zenészek köre is. Az önkormányzat azokról sem feledkezik meg, akik a jelent épí­tették, és a jövőt képviselik: a község minden évben megven­dégeli nyugdíjasait; a Tehetséges Diákok Napján pedig tisztelettel köszönti a kiváló tanulmányi és/vagy sporteredményt elérő fi­atalokat. Horgásztavak, sportpályák és sikertörténetek Ha már népe szorgalmas, nem csoda, hogy Császártöltés a sza­badidő hasznos és egészséges el­töltésére is gondot fordít. A tele­pülésen számos lehetőség adott a sportolásra, miután két sport- és két teniszpályája is van, sőt: egyik az iskola területén egy uszodával és egy sportcsarnok­kal. A településnek természetes tava nincs, ám horgászverse­nyek igényes lebonyolítására al­kalmas épített halastavak rend­re fogadnak szép számmal ven­déget. Az egyik legnagyobb sikert nemrég érte el a községi sport: a férfi labdarúgók hosszú időn át egyenletes teljesítményt nyújtva a megyei II. osztály (déli csoport) élén végeztek 2009-ben. Védett terület a löszpuszta és mocsarvilág Helyi jelentőségű védett terület a Löszpuszta maradvány. A köz­ség északnyugati határában ta­lálható a Bácskai löszhát és a Du­na völgy találkozásánál kiala­kult, lefolyástalan mocsárvilág maradványa, a 930 hektár nagy­ságú, lápos, mocsaras „Vörös mocsár” tájvédelmi terület. KÉPVISELŐ-TESTÜLET Frick József - polgármester, Lis- ka Antal - alpolgármester Képviselők: Andocsné Lei Móni­ka, Angeli Csaba, Bergmann Jánosné, Frémer Gábor, Fürjes Gyula, dr. Márin István, Led- niczky László, Oláh József Német kisebbségi önkor­mányzat: Herczegné Koch Éva elnök. Tagok: Angeliné Kismók Melinda, Leirerné Koch Teréz

Next

/
Oldalképek
Tartalom