Petőfi Népe, 2009. március (64. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-14 / 62. szám
PETŐFI NÉPE - 2009. MÁRCIUS 14., SZOMBAT 7 MÁRCIUS 15. Ott voltak Pákozdnál is nemzetőrök Kossuth hívására ezrével ragadtak fegyvert ■ ' ' I Csatajelenet. Holnap több ezer embert várnak a hetényegyházi Nyíri erdőbe, ahol ünnepi műsort rendeznek a forradalomra emlékezve. 1848 eseményei március idusától december végéig összefoglalva Március 15-én a francia, az olasz az osztrák események után Magyarországon is győz a forradalom. Hihetetlen gyorsasággal pörögnek az események. Ősszel a császári hadsereg le akarja verni a forradalmat, megkezdődik a szabadságharc. in. 15. Pesten győz a forradalom. Felolvassák a 12 pontot, Pé- tőfi elszavalja a Nemzeti dalt, Táncsicsot kiszabadítják a börtönéből. ív. 7. Megalakul az első felelős kormány Batthyány Lajos gróf vezetésével. ív. íi. A király szentesíti az áprilisi törvényeket. v. 16. A kormány megkezdi a honvédzászlóaljak felállítását. vi. 6. A Délvidéken felkelést robbantanak ki a szerbek. VII. ll. Kossuth Lajos indítványára a képviselőház 200 ezer újoncot ajánl meg. IX. 4-io. Jellasics horvát bán a Drávánál felvonul a csapataival. ix. ío. A Batthyány-kormány lemond. ix. is. Megszületik a Honvédelmi Bizottmány. ix. 22. Kossuth Lajos kiáltványt ad ki, melyben hazahívja a magyar katonákat. ix. 29. Győzelem Pákozdnál. x. 6. Forradalom Bécsben. x. 7. Győzelem Ozoránál. x. 30. Magyar vereség Schwe- chatnál, elbukik a bécsi forradalom. XI. 29. Kossuth kinevezi Bem Józsefet az erdélyi magyar hadsereg élére. xii. 2. Ferenc Józsefet császárrá koronázzák, 1916-ig uralkodik. xii. 13. Windischgrätz tábornok csapatai átlépik a határt. xii. 25. Bem csapatai felszabadítják Kolozsvárt az osztrákoktól. xii. 31. A kormány Debrecenbe költözik. ■ Kossuth Lajos Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején Kecskemétet elkerülték a nagy katonai összecsapások. A város azonban mint hátország kivette a részét a háború megpróbáltatásaiból. Barta Zsolt A forradalom idején a hadak időnként megszállták, időnként keresztülvonultak a nemzeti érzelmű városon. Az osztrákok azonban tisztában voltak azzal, hogy a szabadság- harc iránt elkötelezett nép lakja a települést. Feltételezésük nem is volt alaptalan. A frissen megalakított honvédsereg első ütközetében 1848. szeptember 29-én, Pákozd mellett 318 kecskeméti nemzetőr vett részt abban a győztes csatában, melyben megfutamították Jellasics horvát bán jól felszerelt hadseregét. Szükség is volt a lelkes nemzetőrökre - akik országszerte sok tízezren szolgálták a forradalom ügyét a világosi fegyver- letételig mert a magyar polgári átalakulás ügye vesztésre állt 1848. nyár végén. A császári udvar úgy döntött, hogy véget vet a magyar rebelliónak. Felszerelte Jellasics horvát bán seregét, s arra biztatta, hogy lépje át a déli határt, s vonuljon be Budára. A bécsi udvar szövetkezett a Kárpát-medencei nemzetiségekkel, kihasználva azok elégedetlenségét. A magyar kormány ugyanis nem akarta elismerni a történelmi Magyarországon élő nemzetiségek etnikai igényeit. A Vajdaságban szinte szabályos háború tört ki a szerbek és a magyarok között. Ekkor, 1848. szeptember 11-én kelt át a horvát bán serege a Dráván, s indult Buda felé, hogy leverje a forradalmat. A kecskeméti városi vezetés szeptember elején, egy korábbi júniusi toborzás után újabb 318 főt szerelt fel s indított a Dunántúlra. Az indulatokkal teli hangulatot csak fokozta Kossuth Lajos körútja. A későbbi kormányzó szeptember 24-27. között Cegléden, Nagykőrösön és Kecskeméten tartott gyújtó hatású, hadba hívó beszédeket. Szavára 5500-an álltak nemzetőrnek, s indultak a Dunántúlra. A kecskemétiek mellett Tiszakécske Tiszaalpár és más távolabbi településekről is érkeztek hazafiak, hogy szembe- szálljanak a horvátokkal. Egy részük részt vett az ozorai csatában, ahol a Jellasics bán seregét délről biztosító hadtest katonáit foglyul ejtették. A hazatérő nemzetőrök nem jöttek üres kézzel: magukkal hozták a horvát katonák fegyvereit. Ezeket leadták a városban, ahol három pengő forintot kaptak minden egyes puskáért. 1849 történései a tavaszi hadjárattól a világosi bukásig - dióhéjban A honvédcsapatok több hónapi visszavonulás után 1849 tavaszára találnak magukra. Ekkor kezdődik az a diadalmenet, melyet tavaszi hadjáratként ismerünk. A honvédseregek a nyár elejéig szinte megtisztítják a császár katonáitól az országot. Azonban az osztrák és orosz csapatok ellen a nyert csaták ellenére is elvesztik a háborút. ll. 26-27. A kápolnai csatával, mely döntetlenre végződött, megkezdődik a tavaszi hadjárat. ni. 4. Ferencz József Olmütz- ben új alkotmányt tesz közzé, a forradalom vívmányait megsemmisíti. ív. 14. Az Országgyűlés erre reagálva elfogadja a függetlenségi nyilatkozatot. A Habsburg-házat megfosztja trónjától. Kossuth Lajost kormányzóvá nevezi ki. ni-iv. hónap során a Tiszánál összegyűjtött 50 ezres honvédsereg Hatvannál, Tápióbicské- nél, Isaszegnél végigveri az osztrák sereget. ív. 23. A huszárok elfoglalják Pestet. A főseregek Vácnál, Nagysallónál győztes csatákat vívnak. Felszabadítják az ostromlott Komárom várát. v. 9. Miklós orosz cár bejelenti, hogy csapatokat küld a magyarok ellen. v. 21. A magyar csapatok elfoglalják a budai várat. Görgey Artúr vi. 15. Az orosz csapatok Pasz- kievics tábornok vezetésével átlépik a magyar határt. vii. 8. Az Országgyűlés Szegedre költözik, majd Aradra teszi át székhelyét. vili. 9. Temesvárnál a honvédsereg csatát veszt. vili. 13. Világosnál a csapatok leteszik Görgey Artúr főparancsnok vezetésével az oroszok előtt I a fegyvert. ■ A reményt adó első győzelem Pákozdnál a szabadságharc első jelentős csatáját Pákozdnál vívták a magyar és a horvát seregek. Az 1848. szeptember 29-én a Velencei-tótól északra, a Pákozd-Sukoró-Pátka háromszögben történt meg az ütközet. Móga altábornagy seregei vereséget mértek a Jellasics horvát bán által vezetett csapatokra. Letették a fegyvert a horvát támadók az ozorai ütközet a szabad- ságharc első olyan diadala volt, melyet magyar részről népfelkelők és nemzetőrök vívtak ki. 1848. október 7-én a Perczel Mór vezette magyar sereg fogságba ejtette a Carl Roth és Nicolaus Philippovich császári és királyi vezérőrnagyok által vezetett császári hadtestet Az orosz hercegnő és a trikolór nemzeti zászló Mit jelképez lobogónk három színe? A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette „divatossá”. A párizsi forradalmi események ihlették meg a költő feleségét Szendrey Júliát, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi Sándor mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát. Petőfi azt írja naplójában, hogy miközben a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. De mit is jelent a magyar színhármas? A piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi. Ezek a színek alkotják nemzeti lobogónkat. A piros-fehér-zöld színhármas megerősítése azonban nem kizárólag a márciusi ifjak érdeme. A trikolór először Mátyás korában tűnt fel egy pecsétnyomón, de ekkor még messze állt attól, hogy országszerte ismert legyen. A háromszínű szalagot viszont már a XJX. század elején is hordták, többek között József nádor felesége, Anna Pavlovna Egyes források szerint Pál orosz cár lánya, Anna Pavlovna, József nádor hitvese javaslatára lett piros-fehér-zöld a nemzeti lobogó. A nádor hitvesét „magyar királyné”-ként emlegették országszerte. 1799-ben ment férjhez József nádorhoz, de tüdőbetegségben két év múlva elhunyt. Az 1848-as követelések egyike volt, hogy „a nemzeti színek régi jogukba visszaállíttassanak” - szemben a Habsburgok fekete-sárga színével. Erről az áprilisi törvények 21. cikkelye rendelkezett. A piros-fehér-zöld zászló így hivatalosan elismert magyar nemzeti jelkép lett, amit 1848-49-ben már általánosan használtak polgári zászlóként. Érdekes, hogy az 1848-1849-es honvédsereg ezzel szemben fehér színű, piros és zöld, úgynevezett farkasfogakkal szegélyezett zászlók alatt harcolt, közepén a címerrel. Ez a szabadságharc leverése után azonban tiltott jelképnek számított. ■ Emlékezés a kecskeméti iskolások az ünnep közeledtével egy-egy rendhagyó óra keretében gyakran kisétálnak a Kossuth-szoborhoz, amely előtt a maguk készítette nemzetiszínű zászlókat helyezik el. Felvételünkön a Zrínyi Ilona Általános Iskola 3/a osztályosai és a Petőfi Sándor Általános Iskola negyedikesei láthatóak.
