Petőfi Népe, 2009. március (64. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-11 / 59. szám

5 PETŐFI NÉPE - 2009. MÁRCIUS 11., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Az esélyeink romlanak, ha az idő telik üzleti klub Az ország jövőjét latolgatták a Petőfi Népe partnerei és olvasói Kecskeméten A Petőfi Népe Üzleti Klubjának vendégei a tegnapi rendezvényen is megtöltötték a szerkesztőség tanácstermét Kecskeméten Csak erős politikai támo­gatottságú kormány tud változásokat elérni a gaz­daságban. Az érdekegyez­tető tanácsban nem vár­ható megegyezés. Bálái F. István A miniszterelnök hiába vár ar­ra, hogy az Országos Érdek­egyeztető Tanácsban (ÓÉT) megegyezés szülessen. Ezért fe­lesleges is várnia - mondta Dá­vid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövet­ségének (VOSZ) főtitkára teg­nap Kecskeméten a Petőfi Népe Üzleti Klubjában, ahol Gazda­sági kilátások, esélylatolgatás vállalkozói szemszögből cím­mel tartott előadást. A közön­ség szokás szerint azoknak a vállalkozásoknak a képviselői­ből állott, amelyek a Petőfi Népe legfontosabb üzleti hirdetőpart­nerei, kiegészülve a klub ren- % dezvényei iránt érdeklődő pol- | gármesterekkel és más közéle- 2 ti személyiségekkel. A főtitkár az ÓÉT munkáltatói oldalán, a VOSZ-t képviselve szerzett tapasztalatokat a külön­böző gazdaságirányítási elkép­zelésekről. Ezeket hasonlította össze, elsősorban a Reformszö­vetség és a kormány tervezetei­re összpontosítva. Lapunk kéré­sére előadásában következete­sen kerülte a „válság” kifejezést, ami egyrészt azt a törekvésün­ket tükrözte, hogy ne árasszunk pesszimista hangulatot, más­részt jelezve, hogy Magyaror­szág gazdasági gondjai a világ­válságtól függetlenül is megol­dásra várnak. Dávid Ferenc úgy látja, hogy öt különböző megközelítés él a magyar gazdasággal kapcsolat­ban. A legnagyobb ellenzéki párt „más dimenzióban gondol­kodik”, de nem látszanak azok a megoldásai, amelyek a köz- gazdaságtan hagyományos foga­lomkészletében is értelmezhe­tőek. Az ÓÉT munkáltatói olda­lán álló szakszervezetek a gaz­daság jelenlegi állapotát bér- és foglalkoztatási krízishelyzetre egyszerűsítik le, nem számolva az államháztartás problémáival. A harmadik időszerű megköze­lítés Bokros Lajosé. Ez egy neo­liberális program, számos érté­kes és hasznosítandó gondolat­tal, de végrehajtása nagy társa­dalmi feszültségekkel járna. A negyedik javaslat a Reformszö­vetségé (ehhez áll közel a VOSZ álláspontja is), mely főként az életbe léptetés radikalizmusá­ban különbözik az ötödiktől, vagyis a kormány álláspontjá­tól. A kormány programjával azonban az a baj, hogy csak po­litikai felszólalásokból ismert, a jogszabályi változások konkrét előkészítése sehogyan sem áll. Pedig ha például július 1-jétől változtatni kellene az adójogsza­bályokon, akkor április végéig meg kellene alkotni az erről szó­ló törvényeket. Markáns a különbség például a 13. havi nyugdíj kérdésében. A kormány a következő generáci­óktól elvette, majd vissza is ad­ta, a Reformszövetség szerint azonnal meg kell szüntetni. A nyugdíjkorhatár emelése is elke­rülhetetlen. Az előadó Németor­szág példáját hozta fel, ahol ez 1911 óta 65 év volt, amit most 20 év alatt emelnek fel 67 évre (esz­tendőnként egy hónappal tolva ki a nyugdíjkorhatárt). Erre Ma­gyarországon Dávid Ferenc sze­rint már nincs idő. A kormány 2016-tól kezdené meg a korha­tár emelését 65 évre, amit a Re­formszövetség szerint 2013-ig nemhogy el kell kezdeni, de be is kell fejezni. Markánsan eltérő a kormány és a Reformszövetség program­jában a közszféra megítélése. Dávid Ferenc a helyzet érzékel­tetésére a cseh példát hozta fel. A Magyarországhoz hasonlóan körülbelül 10 millió lakosú Cseh­országban egymillióval többen dolgoznak, mint nálunk, de a közszférában 200 ezerrel keve­sebben vannak. A közterheket így sokkal könnyebb viselni. Dá­vid Ferenc szerint a kormányt fékezi a közszféra létszámcsök­kentésében, hogy a közalkalma­zottak és köztisztviselők szava­zataival akár választásokat is le­het nyerni. A programok közötti legna­gyobb különbség azonban nem a kormány és a Reformszövetség között feszül, hanem az ÓÉT munkáltatói és munkavállalói oldala között, tehát megegyezés­re nem lehet számítani. A szak- szervezetek szerint az élőmunka terheit nem a munkáltatók, ha­nem a munkavállalók javára kell csökkenteni, így ezek a nézetek nem egyeztethetőek össze. Az előadás végén a résztve­vőkben az a meggyőződés fogal­mazódott meg, hogy a gazdaság­ban érdemi változásokat csak olyan kormány tud végrehajtani, amelyik erős támogatással ren­delkezik. Ilyen kormányunk pe­dig egyelőre nincs, az esélyek pedig az idő előrehaladtával egy­re romlanak. A rendezvényen a Bajor Étte­rem és Vendégház finomságait fogyaszthatták a résztvevők. Üzleti klubunk rendszeres látogatója Vérségi János (középen), a Ver-Bau Kft. tulajdonosa, aki Tóth Dávid Ferenc elmondta, hogy a vállalkozók a Miklóssal, a Petőfi Népe kiadóvezetőjével (balra) és meghívott előadónkkal tárgyalt a szünetben Reformszövetség javaslatát támogatják Értékesítési vezetőnk, Juszkó Anita Kelemen Márk kerekegyházi polgár- mesternek a megye településeit bemutató új kiadványunkat mutatja Sokba kerülne a hűtlenség, ha szolgáltatót váltanának kábeltévé Országos és helyi aláírásgyűjtés kezdődött azért, hogy a FiberNet adja vissza a Sportl csatornát ► Folytatás az 1. oldalról Az internetes hozzászólók állít­ják: az ő véleményükre nem volt kíváncsi a FiberNet. Ráadásul kö­zülük többen éppen a Sportl mi­att választották a középső árfek­vésű előfizetői csomagot. Sokan a szerződéskötéskor égy-két évre szóló hűségnyilatkozatot is aláír­tak. Most szolgáltatót váltanának, de a hűségnyilatkozat felmondá­sa bizony súlyos tízezrekbe ke­rülhet. A Sportl-ről viszont az elő­fizetők nem akarnak lemondani. Bujáki Ildikó, a FiberNet Zrt. kommunikációs menedzsere ko­rábban már elmondta: a csator­nakínálat módosításánál min­den esetben az előfizetőik igé­nyeit veszik figyelembe, bár emellett természetesen több té­nyező is szerepet játszik a kiosz­tás kialakításában. Az üggyel kapcsolatban a Sportl-et üzemeltető Chello Central Europe Műsorszolgálta­tó Zrt. közleményt tett fel a hon­lapjára. A kedélyek tehát nem csi- tulnak. Egy biztos: a FiberNet-elő- fizetők egy része vissza akarja kapni a Sportl csatornát. Hogy van-e reális esély, és célt érhet-e az aláírásgyűjtés, arra Bu­jáki Ildikó így reagált: - Értesül­tünk az aláírásgyűjtésről, de nem engedhetjük meg, hogy megtart­sunk egy olyan csatornát a kíná­latunkban, amely felméréseink szerint előfizetőink több mint het­ven százalékát nem érdekli, és ráadásul a csatorna megtartása még magasabb előfizetői díjat je­lentene. Mindezt a társaságunk által évente elvégzett országos kutatás eredményei is alátá­masztják. A mostani csatornaki­osztás előtt is közel 2 ezer előfize­A chello Central Europe Zrt- nek érvényes szerződése van a FiberNet Zrt.-vel a SPORT1 csa­torna terjesztésével kapcsolat­ban, mely szerződésben a Chello Central Europe Zrt. sem­milyen módosítást nem tett, nem kezdeményezett. A Fiber­tőt kérdeztünk meg. Társasá­gunk egyébként soha nem zárkó­zik el az elől, hogy olyan csator­na legyen a kínálatunkban, mely­re előfizetői igény érkezik. A pe­tíció aláíróinak azonban számol­niuk kell azzal: ha a Sportl Net egyoldalú döntése folytán több tízezer családnak kell nél­külöznie Magyarország legked­veltebb sportcsatornáját, igya sportkedvelő nézők nem tudják figyelemmel kísérni a magyar labdarúgó-válogatott tavaszi vb-selejtező-mérkőzéseit sem. visszakerül(ne) a kínálatba, az to­vább növelné az előfizetői díjakat. A kommunikációs menedzser lapunknak azt is elmondta: a Chello Central Europe műsor- szolgáltatóval kötött szerződé­sük érvényben van - ennek el­A Chello Central Europe java­solja, hogy további tájékozta­tásért forduljanak a körzetük­ben elérhető kábeles és mű­holdas szolgáltatókhoz, akik­nél természetesen továbbra is megtalálható a SPORT 1 Tele­vízió műsora. lenkezőjét soha nem is állítot­ták -, a szerződésben foglalta­kat a FiberNet maradéktalanul betartja. Megkerestük a Sportl csator­na sajtóosztályát is, ahol el­mondták:- Tudnak a FiberNet-es előfize­tők gondjáról. A csatorna honlap- ján többen kifejtették véleményü­ket a témával kapcsolatban, és naponta több e-mailt kapnak FiberNet-es előfizetőktől. Megerő­sítették azt is: szerződésük a FiberNet Zrt.-vel 2006 óta érvény­ben van, és ahogy eddig, a csator­nának továbbra is az az érdeke, hogy a FiberNet előfizetői is él­vezhessék a Sportl közvetítéseit. ■ Magyarvári Annamária A Chello Central Europe Műsorszolgáltató Zrt. közleményéből

Next

/
Oldalképek
Tartalom