Petőfi Népe, 2009. február (64. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-21 / 44. szám

6 PETŐFI NÉPE - 2009. FEBRUÁR 21, SZOMBAT Nemrég újították fel műemlék A város egyik ki­emelkedő látványossága a Felső-bácskai Műmalom, mely Közép-Európa leg­szebb ilyen ipari épülete. Az idén 102 éves malom ma is kiváló minőségű lisztet őröl, ráadásul eredeti berendezé­sekkel! A településen több szél- és szárazmalom állt, de ma már csak a Jókai utcai Anna-malom és az 1892-ben épült Doktor-telepi szélma­lom látható, amit a közel­múltban újítottak fel. A vá­rosnak tejfeldolgozója, vágó­hídja, számos pálinkafőzője és téglagyára is volt. Szarmaták, Hunyadiak, jogok, nevek... história A mai Jánoshalma területére az ókori szarma­ták, hunok és avarok után kunok települtek a megma­radt magyarok közé, majd a térség a 15. század derekától Hunyadi-birtok lett. A 18. század első felétől aztán ka­tolikus magyarok népesítet­ték be a települést. A János­halma név már a 20. század első éveiből, Klánszky Fe­renc plébánostól ered; a vá­rosi rangot éppen 20 éve nyerte el a település. WEMEEM A Kossuth rádió is adta a helyi piaci árakat városépítés Jánoshalma tör­ténetének egyik legfonto­sabb, a város mai szerkeze­tét is meghatározó időszaka volt a kiegyezés utáni: ekkor a gyönyörű nevű illancsi ho­mokvilágban élő és a bács­kai löszvidéket művelő la­kosság megsokasította a sző­lő- és gyümölcstermesztést, illetve a szántóföldi növény- termesztést. Ekkoriban ala­kult ki a nevezetes Béke téri gyümölcspiac is. A kiváló borok és gyümölcsök a leg­nagyobb hazai piacokra ke­rültek. 1940-től éveken ke­resztül a Kossuth rádió min­den reggel közölte a jános­halmi gyümölcspiaci árakat. Ők is öregbítették Jánoshalma jó hírnevét nagy nevek A város híres szülötte például dr. Fenyvesi Máté, a legendás aranycsa­pat tagja, volt országgyűlési képviselő, Magyar László vi­lágutazó (az MTA tagja), Ágai Adolf jeles újságíró, hu­morista, a Borsszem Jankó című élclap alapítója, Nemes Marcell műgyűjtő és képke­reskedő, aki a Szépművésze­ti Múzeumnak sok híres fest­ményt ajándékozott, dr. Lakó György professzor, a finn­ugor nyelvészet egyik legna­gyobb, nemzetközileg elis­mert alakja (MTA). Ódon és szép malmok: a régi ipar emlékei Siker - közös akarattal! hátránytól az előrelépésig Egy város, mely vállvetve dolgozik ______ JÁNOSHALMA Korszerű elvű szennyvízprogram indul az idén Számos szervezet élteti a gazdag közéleti kultúrát A közéletben való részvétel mo­tiválja a civil szerveződéseket, amelyek a kultúra, az értékőr­zés és az életmód különféle terü­letein fejtik ki tevékenységüket. A legnagyobb ilyen egyesületek közé tartozik a Pávakör és a nyugdíjasklub, de külön szerve­zet őrzi az erdélyi hagyományo­kat, s van egylete a terézhalmi ökoturistáknak is. Működik to­vábbá egy baráti missziós alapít­vány, de még a postagalamlHe- nyésztők is tömörülnek. A me­gye egyik jelentős sportbázisát képezi a jánoshalmi labdarúgás - melynek női szekciója is van -, de akár az aerobikosok és az in­tim torna iránt érdeklődők is szervezetet alapíthatnak. Idén is ünnepel a 20 éves város A város egyik legjelesebb napja a nyári városi ünnepség, amely számba veszi mindazt a kulturális értéket, ami a jánoshalmi polgárság világát gyarapítja. Felvételünk a tavalyi jánoshalmi na­pokon készült, amikor a testvérvárosi szerződés aláírásától rendkívül széles körű népi és városi művészeti be­mutatón túl szabadtéri programok, rendhagyó mindentudás egyeteme, fogathajtóverseny és sok más színesí­tette a rendezvények hosszú füzérét, természetesen neves meghívottakkal. Korszerűsítés és hagyományőrzés: megújuló belváros A kistérség központjaként is fon­tos szerepet betöltő Jánoshalmán január végén siker koronázott egy többéves előkészítő munkát: a történelmi városmag átfogó fel­újítását, korszerűsítését - ugyan­akkor benne a régi funkciók hely­reállítását - célzó EU-pályázatot. A városi önrésszel együtt 550 millió forintba kerülő projekt ré­szeként megvalósul majd a váro­si piac csaknem 3 ezer négyzet- méteres, harmadában zöldfelü­letű terület rekonstrukciója a szükséges új parkolókkal, to­vábbá a művelődési központ bő­vítéses felújítása, egy helytör­téneti tárgyú gyűjteményház építése, illetve egy átfogó parko­sítási program kivitelezése. Czeller Zoltán polgármester a szociális és munkaügyi miniszter, Szűcs Erika jelenlétében avatta fel az új munkaügyi kirendeltség épületét január végén Történelmi csatornaprogram in­dul idén Jánoshalmán. Az előké­szítéssel együtt csaknem 4,3 milliárd forintos projekt kereté­ben a helyi lakosság 80 százalé­ka jut majd hozzá a fontos vona­las infrastruktúrához: a 3400 be­kötött portán 7440 lakos élete vá­lik komfortosabbá. A kevés hí­ján 40 kilométeres vezeték ki­építéséről tavaly nyáron írták alá a finanszírozási szerződést, melynek révén előnyös, jól ter­helhető rendszert tervez az ön- kormányzat. A gravitációs elven működő kőagyag vezetékek üzembiztonsága, szennyvízho- zam-bírása, élettartama jelentős, és üzemeltetése is gazdaságo­sabb, mint a gépesítéstől jobban függő technológiák. Modem járóbeteg­szakellátó központ a kistérségnek 900 millió forintot igényel az az óriásberuházás, amely alapjai­ban változtatja meg és emeli eu­rópai szintűre a jánoshalmi kis­térség lakossági betegellátásá­nak biztosítását. A program ré­szeként a ma még hátrányos helyzetű régió mindössze 5 szá­zalékos hozzájárulással részesül a hatalmas összegű támogatás­ból. A program a járóbeteg-gyó­gyítás legátfogóbb területeit érin­ti: több rendelés lesz a belgyó­gyászaton, a sebészeten és a szü­lészeten, új lesz a fül-orr-gégé- szet, a szemészet, a bőrgyógyá­szat, a pszichiátria vagy például a reumatológia. A projekt megva­lósításához a térség négy telepü­lésén (Borota, Jánoshalma, Kéles- halom és Mélykút) kívül Rém és Hajós is csatlakozott. Elkötelezett önkormányza­ti összefogással még a hát­rányos helyzetű települé­sek is jelentős sikert ér­hetnek el - mutatja a sok- milliárdos fejlődést produ­káló Jánoshalma példája.- Az utóbbi évek fejlesztéseit látva adódik a kérdés: koráb­ban is részt vett az önkor­I mányzati munkában?- Gimnáziumi tanárként és is­kolaigazgató-helyettesként volt kapcsolatom a közélettel, de ko­rábban aktívan nem vettem részt benne - mondja az első cik­lusát töltő Czeller Zoltán polgár- mester. - Párttag sem voltam, és most sem vagyok, de végül több jobboldali politikai erő felkérése nyomán és nem kevés tépelődés végén döntöttem úgy, hogy elfo­gadom a támogatást, és indulok a választáson.- Milyen cél vezérelte a ciklus elején?- Úgy voltam vele, hogy amit a magánéletben és pedagógus­ként vallottam és elértem, azt szeretném polgármesterként is megvalósítani: hasznos közérde­kű munkálkodást. Kezdetben egyetlen markáns célt tűztünk ki magunk elé: a város akkor már aggasztó pénzügyi helyzeté­nek javítását. Ez a cél nem tűri- meg a pártoskodást, és kezdettől kizártuk az ellenfelek hibáztatá- sát, mocskolását, a sárdobálást, de még a pártpolitikai alapú kri­tikát is. A tények nem tűrnek el­hallgatást, de az ellentétek élezé­se nem vezet eredményre.- Sikerült megtartani a köz­élet békéjét a városvezetés­ben?- Sikerült, de törekszünk is rá folyamatosan, mert a problémák­ra közösen kell megoldást talál­nunk. Mi, akik 14-en indultunk a választáson, nem ígérgettünk alaptalanul, ugyanakkor azt vál­laltunk, hogy helyreállítjuk a pénzügyi egyensúlyt, és azért fo­gunk dolgozni, hogy ez a város és akciócsoportok A térségi szociális, civil és lakossági kezdeményezésű térségfejlesz­tési elképzeléseket egybegyűjtő LEADER-akciótervek részeként a jánoshalmi gesztorral műkö­dő Bácska Gyöngye Akciócso­port az utóbbi időkben 85 mil­kistérség elmozduljon hátrányos helyzetéből, amit örökölt.- A jelek szerint ez megvaló­sul: kisebb és jelentős volume­nű fejlesztések egyaránt sze­repelnek a napirenden.- Mindez a közös akarat és kö­zös gondolkodás terméke. An­nak köszönhető, hogy egy irány­ba húz a képviselő-testület és a városháza apparátusa. Szinte azt mondhatom, hogy a 14 fős képviselő-testületnek „+1" tagja is van: a város jegyzője, a 15 éve Jánoshalmán élő dr. Benda Dé­nes, aki jegyzői feladatai mellett részt vesz a fejlesztési stratégiai bizottság munkájában is. Ma­gam nemcsak a jobboldal pol­gármestereként dolgozom, ha­nem, amióta a városért tett es­küm köt, az egész város érdekét lió forint keretösszegből 32 pá­lyázó számára majdnem 80 millió forintot tudott lehívni. A programok alapja a Jánoshal­ma, Borota, Kéleshalom és Rém közreműködésével kidol­gozott Bácska Gyöngye Vidék- fejlesztési Terv. szolgálom. Még egyszer hangsú­lyozom: rifem szabad, hogy pár­toskodás, üres, öncélú, megosz­tó vita vegye el az időt, az ener­giát a munkától!- Ön szerint mennyire aktí­vak a közéletben a jánoshal- miak? Milyennek írná le az itt élőket?- Jánoshalmát mindig túlnyo­móan mezőgazdasági tevékeny­ség jellemezte,, a gyümölcs- és zöldségtermelést magas színvo­nalon, kiváló eredményekkel vé­gezték az itt élők. Emellett a rendszerváltás után törekvő, si­keres családi vállalkozások, gaz­dasági társaságok vállaltak sze­repet az iparban, kereskedelem­ben. Sajnos, a mai gazdasági helyzet sokszor rossz szerkezetű modelleket - munka nélküli szü­lőket, fiatalokat, a szülővárost el­hagyó értelmiséget - produkál. A város nemcsak fejlesztésekkel próbálja kezelni ezt a helyzetet, hanem erejétől függően támogat­ja a civilszervezeteket is, hogy a társadalmi részvétel megmarad­jon, erősödjön. Civilszervezete­ink ma is élővé teszik a közéletet: nemcsak a kulturális rendezvé­nyeken vesznek részt, hanem még a város köztereinek szépíté­sében is segédkeznek. Települési összefogás a térségfejlődésért

Next

/
Oldalképek
Tartalom