Petőfi Népe, 2009. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-21 / 17. szám
4 KUNBARACS PETŐFI NÉPE - 2009. JANUÁR 21, SZERDA A tiszta levegő is érték tóth ferenc A vállalkozók komoly kedvezményeket kapnak nálunk Mintha senki nem akart volna távolmaradni a jó tizenöt méteres harangtorony szentelésekor, annyian gyűltek össze az ünnepi alkalomra Ősborókás táj, templomrom és tarogatózene Legkorábban 1279-ben Homok- baracs néven említik a települést. A Mizse székhez tartozó kun terület volt. A XVI. század végi háborúkban több évszázadra elnéptelenedett, pusztásodott. A hódoltság után előbb a Ráday és Darvas családok birtoka, majd a Teleki grófoké, később megvették a Földváry és Gencsy családok. A XX. században egy ideig Kecskeméthez tartozott. A két világháború között Baracs- puszta néven Tatárszentgyörgy közigazgatási része, s 1950-ben vált újra községgé. Kunbaracs néven lett önálló Bács-Kiskun megyei település. A természeti értékekben gazdag vidék alkalmas a kikapcsolódni vágyó vendégek fogadására. A védett ősborókás mellett különféle fájú erdők, mezők teszik páratlan szépségűvé a tájat. Itt még láthatunk homoki tölgyest is. A falu széli, mintegy három hektáros Bagó-erdőt szabadidő központnak alakították ki, ahol az emlékparkban nagyméretű faszobrok kaptak helyet. A magyar korona népei elnevezésű szoborcsoport a kunadacsi Kecskeméti József fafaragó munkája. A baracspusztai jó ezer éves templomrom pedig a Beliczay- családnak köszönhetően zarándokhely lett. A belterületen még láthatók Oncsa-házak. KEPVISELO-TESTULET Polgármester: Tóth Ferenc. Alpolgármester: Flirman Zoltán. Képviselő-testület tagjai: Fehér István, Hegedűs Lászlóné, Hir- mann József, Kaldenekker Kornél, Szabó István, Váncsa Zsolt. Valamennyien tiszteletdíj és költségtérítés nélkül dolgoznak a faluért. Jegyző: Lőrincz Edit. A Homokhátság legkisebb települése Kunbaracs. Tóth Ferenc polgármestert az át-' alakuló faluról kérdeztük.- A falvakra rossz idők járnak. Csökken a lélekszámúk, megszűnnek az iskolák.- Való igaz, hogy az oktatási tárca „elballagtatta” a végzett negyedikeseket és a tőlük nagyobbakat. Szörnyű volt. Többségük Kecskemétre jár. De már örömmel látjuk, hogy ez a kényszerű lépés nálunk nem jár együtt az érintett családok elköltözésével. A nebulók utazását iskolabusz- szal oldjuk meg. Függetlenül attól, hogy másutt tanulnak, változatlanul részt vesznek a helyi közösségi életben. Az alsó tagozat itt maradt. lói felszerelt az iskola. Van multimédiás oktatási laboratórium is. A külterületen élő gyerekek sem maradhatnak ki semmiből. Az ő utazásukat a falugondnoki szolgálat segíti. Az óvodában minden apróságnak van hely. Gyermekintézményeink egyébként a kecskeméti többcélú kistérségi társulás egységes iskolájához - Lestár Péter Egységes Középiskola, Szakiskola és Óvoda - tartoznak. Jó látni, hogy mind több nálunk a kismama, s a faluba beköltöző. Hogy mi vonzza hozzánk őket? A mi községünk a legtisztább levegőjű. S ez nagy érték. Ugyanis az 5500 hektár területünkből 3200 erdő. Jelentős a gyep, a rét, a legelő, a borókás. Nem véletlen, hogy sok a lakott tanyánk. Ösz- szesen 670-en vagyunk. Az utóbbi tíz évben nem csökkent a lélekszámúnk, sőt, 30 fővel nőtt.- Tűdott, hogy egykoron Önt is a környezet és egyik hobbija, a ló hozta ide. Később családot alapított, s felvállalta a nagy „család” gondját is, vagyis elfogadta az elöljárói széket. Jól döntött?- Amikor felkértek, hogy vezessem a települést, elhatároztam, ezt úgy hálálom meg az embereknek, hogy a falut igyekszem lakhatóbbá tenni. Igaz, a kasszánk soha sem volt bőséges. De sokszor sikerült különféle pályázatokkal pénzt szerezni. Nincsenek hosszú távú hiteleink, s nem vagyunk eladósodva. Sőt komoly fejlesztéseket valósítottunk meg, köszönhetően a szabályozó rendszernek. Sokszor 0-10 százalékos saját erő is elegendő egy cél eléréséhez. De nem hagyhatom említés nélkül a lakosság példátlan összefogását sem. Hogy csak néhányat említsek: a sportöltöző felújításához két millió forintot nyertünk, s ugyanenynyi értékűt dolgoztak rajta az emberek. így lett fűtés, nyílászárók cseréje, s új tető a száz négyzetméteres épületre. Megújult a pálya talaja, locsolása, kerítése. Focicsapatunk megyei harmad- osztályú. Ugyancsak pályázati pénz felhasználásával lett tanyagondnoki gépjármű, amivel Kecskeméti Zoltán nemcsak a mozgássérülteket szállítja, hanem szolgálatával megkönnyíti a tanyavilágban élők mindennapjait is. Az utóbbi évek fejlesztései között volt az önkormányzati bérlakás-építés, a szabadidő központ fejlesztése, a faluház átalakítása, az orvosi rendelő felújítása, gyógyszertár létesítése, akadálymentesítések, temető út aszfaltozása, buszmegállóhelyek, öblök kialakítása.- És a jövő?- Egy kormányrendeletnek köszönhetően vállalkozásoknak is vonzó a falunk, hiszen komoly kedvezményeket kapnak. Ezért áttörés várható a foglalkoztatásban. Vélhetően lesz nálunk egy új faipari és pelletáló üzem, de tudunk ásványvizes érdeklődésről is. A betelepülőkre számítva, van néhány eladó telkünk. Fejleszteni szeretnénk a szabadidő központot, a faluházat. A bel- és külterületi utak jobbításáról sem feledkezünk meg, s előbb-utóbb a csatornázást is valamilyen társulási formában megoldjuk. Új tábla hirdeti: a faluház könyvtár, információs- és közösségi hely Az országban 2006-ban elsőként Kunbaracson adták át a Köz- kincs-program keretében megvalósult könyvtárberuházást. A tudás kincsestárát előszeretettel használja is a falu lakossága - mondta el Hegedűs Lászlóné művelődésszervező menedzser, aki 1983-ban kezdte itt a munkát. Mint megtudtuk tőle, a szolgáltatások köre sokrétű. A kézikönyveket helyben használhatják, kérhetnek könyvtárközi kölcsönzést és számítógépes szolgáltatásokat is igénybe vehetnek az érdeklődők. Van internet, több napi-, heti-, havilap, időszakos kiadvány. Elektronikus szolgáltatási kapcsolatban vannak a megyei könyvtárral. Heti 40 órában állnak a lakosság rendelkezésére. Foglalkoznak E-ügyinté- zéssel, azaz a mezőgazdasági termelőknek segítenek a támogatási igénylések elektronikus úton való beadásához, sőt mező- gazdasági szaktanácsadói, illetve foglalkoztatási információs pontként is működnek. ■ A könyvtár 4800 kötetes, s több számítógép várja a betérőket. Az épületben kap helyet a falugazdász, illetve a településfejlesztő. Az országos arany minősítésű, 9 tagú Kökény citeraze- nekar - amelynek művészeti vezetője Szőke Péter - itt tartja a heti próbáit, felkészüléseit. Az épületben kap helyet a Gyöngyvirág nyugdíjas klub s Kövecses Mihályné csapata, a fazekas kézműves szakkör, valamint az öt civil szervezet. Szerveznek különféle vidám, szórakoztató programokat, de OK]-s képzéseket is. A kisebbek is találnak olvasnivalót A választók bizalmáért cserébe az élhető faluért küzd tóth ferenc 1998 óta Kunbaracs társadalmi megbízatású polgármestere, aki a választáskor megfogadta, hogy a bizalomért cserébe igyekszik a falut lakhatóbbá tenni. Egyébként kisújszállási születésű. A Közgazdaság Tudományi Egyetemen szerzett diplomát. Okleveles és bejegyzett könyvvizsgáló, s válságkezeléssel foglalkozik. Nős. Két felnőtt és két kiskorú gyermeke s három unokája van. Hobbija a lovai. Főként történelmi témájú könyveket, pénzügyi és számviteli szakirodalmat olvas. Tagja a Bács-Kiskun megyei békéltető tes füleinek, a Kecskeméti Többcélú Kistérségi Társulás pénzügyi bizottságának elnöke, a Homokhátság Fejlődéséért Nonprofit Kft. egyik ügyvezetője, a helyi vadász egyesület elnöke. V A közös ünneplésekre is szánnak időt összetartozás Jóban-rosszban egyként mozdulnak az emberek A hagyományos községi rendezvényeken minden korosztály képviselteti magát, s díszbe öltöztetik az utcákat. A táncos lábúak, a kocsisok, a csikósok szintén készülnek. Aztán a Bagó-erdő vagy a faluház hangos a vidám összejövetelektől. A bográcsokban, a gulyáságyúban egytálételek főnek, s a nagy asztalokat körbeülve átbeszélik a hétköznapokat. Ilyenkor, ha rövid időre is, felejtik a mindennapi gondokat. A vendéglátásban, a szórakoztató programokban aligha lehetne kifogást találni. A civil szervezetek is mindent megtesznek azért, hogy úgy a helybéliek, mint a vendégek jól érezzék magukat. A hagyományos szüreti felvonulásra díszbe öltöznek az ifjú csikósok is, akik a Bagó-erdőben gyülekeznek Példaértékű a baracsiak hite és összefogása Bábel Balázs Kalocsa-Kecskemét Főegyházmegye érseke sűrűn látott vendég volt a 2008-as esztendőben Kunbaracson. Ugyanis egymás után készültek el azok a kegyhelyek, amelyek megállására felkérték. S ez a helybéliek, az elszármazottak, illetve a jó ügyeket támogatók hitét és ösz- szefogását is igazolja, hiszen valamennyi létesítmény adományokból valósult meg. Mintegy „mozgatórugójuk” volt a huszonnégy tagú polgárőr egyesület vezetője, Szabó István. A templomudvarban az óriás harangtoronyból reggel és este hét órakor messzire hallatszik a tárogató muzsika. Ugyanitt ürömi mészkőből építették meg a A lourdes-i barlang lourdes-i barlangot. A külterületi Csaradán pedig id. Szabó István fogadalmi keresztje hirdeti: hinni érdemes, mert erőt és megnyugvást ad.
