Petőfi Népe, 2009. január (64. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-09 / 7. szám

4 PETŐFI NÉPE - 2009. JANUÁR 9., PÉNTEK PÉNZ&SIKER&VÁLLALKOZÁS A fiktív cégeket kiszűri és gyorsan törli az APEH a rendszeréből Kecskemét húzza a megyét gazdaság Baja és Kiskőrös kistérsége a legtöbbet adózók között Nem a sertés ára ment lejjebb, csak egy áruház reklámakciózott Gyakran végez belsőépítészeti kivitelezést a fővárosban a Stílfa Kft. A kiskőrösi kistérség második nagyobb településén, Kecelen van a gyártócsarnokuk. Eddig 1200 adózó adószámát függesztette fel az APEH Dél-al­földi Regionális Igazgatósága. A hivatalnokok azért jártak el így, mert úgy vélték, hogy az adott esetekben fiktív cégekről van szó. A vizsgálatok során kide­rült, hogy több adózó vagy a cég­vezető a vállalkozás székhelyén elérhetetlen. Vagy esetleg nem is létezik. Persze az el nem érhe­tő ügyfél nem kéri a felfüggesz­tés megszüntetését, így a hivatal törli a rendszeréből a céget. Hogy kik is tartoznak a fiktív vállalkozások körébe, az köny- nyen kideríthető az APEH hon­lapjáról. * * * A jogszabályváltozásokról tar­tanak előadást az APEH munka­társai 20-án Baján és Kecskemé­ten. Az Adóklub rendezvényei 8 órától 11-ig tartanak. Kecskemé­ten a Kurucz krt. 16. alatti szék­ház ebédlőjébe, míg a Duna-par- ti városban a Bezerédj u. 14. alatti épület tárgyalójába várják az érdeklődőket. ■ B. Zs. A nagy fagyok még nem okoztak károkat a földeken Most még nem tapasztaltunk el­fagyást a szőlőkben, bár néha -10, -15 fok körül alakult az éj­jeli hőmérséklet - mondta So­mogyi László soltvadkerti hegy­bíró. A növény mélynyugalmi ál­lapotban telel. A tapasztalat sze­rint az ébredés január 20. körül következik be. Ha tartósan -15 fok alá süllyedne a hőmérő hi­ganyszála, akkor okozhat a hi­deg károkat az ültetvényekben. Az ezerjó, a merlot, az oportó igen érzékeny, a Bianca, a kun­leány azonban jobban bírja a hi­deget. Takács László kiskőrösi körze­ti falugazdász azt mondja, hogy a gyümölcsösökben sem okoz­hatott kárt az elmúlt napok hide­ge. Ha azonban februárban hűl le nagyon a levegő, amikor már beindult a fák nedvkeringése, akkor megtizedelheti a termést a zimankó. A szántóföldeken kifa­gyás talán még nincs, azonban egy vastagabb hótakaró jót ten­ne a gabonaféléknek - mondta a szakember. ■ Kecskemét a megye gaz­dasági motorja, míg a bácsalmási és a jánoshal­mi kistérségünk továbbra sem tud felzárkózni. Barta Zsolt Az APEH és a dél-alföldi kamarák által az ősz végén kiadott regioná­lis gazdasági összefoglalóból az derül ki, ami csaknem másfél évtizede jellemző Bács-Kiskunra. Szinte egypólusú a fejlődés. Azaz, sajnos, csak a kecske­méti sorolható a dinamikusan fejlődő kistérségek közé, miköz­AZON NEM CSODÁLKOZOM, hogy a kiskőrösi kistérség dobogós helyezett. A főutak közül a két legjelentősebb - az 53-as és az 54-es - tranzitút itt met­szi egymást - mondta Font Sándor, a megyei közgyűlés alelnöke. Az 1000 lakosra ju­tó vállalkozások száma is na­gyon magas a térségben. Ez azonban sajnos nem jellemző a déli végeken. Meglátása sze­rint a jánoshalmi és a bácsal­mási kistérségek jövőjét alap­ben hét a felzárkózó, kettő - a bácsalmási és a jánoshalmi - pe­dig a hátrányosak közé tartozik. Ez utóbbiakban nagy a munka- nélküliség, kevés a lakossághoz mérten a vállalkozók száma, nincsenek új befektetések. A megyeszékhelyen legjobbak a fi­zetések, itt lehet a legkönnyeb­ben elhelyezkedni, a kecskemé­ti kistérségben működik a régió legnagyobb 100 vállalkozása kö­zül mintegy 22. Itt fizetik a leg­több adót és járulékot az állam­kasszába. Itt található a legtöbb versenyképes cég, s itt épít új gyártóközpontot Mercedes- Daimler cég, mely új befektető­vetően két dolog befolyásol­hatja: 1. Szerbia belép az unióba, így a perifériális helyzete megszű­nik, ez megpezsdítheti az ag­rárvidék gazdaságát 2. Infrastrukturális fejlesztés be­indítása. Elkerülhetetlen egy gyorsforgalmi út megépítése. Ez vagy Tompa és Dunavecse között húzódna, vagy Baját és Kecske­métet köthetné össze. így a fejletlen régiók bekapcsolódhat­nak a gazdaság vérkeringésébe. két csalogathat a hírős városba. Ez pedig jótékonyan befolyásol­ja a kistérség gazdasági fejlődé­sét. Egyes elemzők azt mondják, hogy az autógyár betelepülése ugyanolyan hatással lehet a vá­rosra és a hozzá kapcsolódó, ki- sebb-nagyobb településekre, mint amikor az autósztráda elér­te a megyét. A négysávos út kap­csolta be valójában az európai gazdaság vérkeringésébe Kecs­kemétet. Egy felmérés alapján - lásd a táblázatot - a három, legtöbb adót befizető kistérség a kecske­méti, a bajai, majd a kiskőrösi. A bajaiban a legnagyobb 100 * A legnagyobb probléma a kis­térségben a 20 százalékos tar­tós munkanélküliség - mondta Zalántai Endre bácsalmási pol­gármester, a kistérség vezetője. Kitörési lehetőségeket kere­sünk. Az unió által támogatott Zászlóshajó program kereté­ben, mely a legelmaradottabb hazai területek fejlesztését cé­lozza meg, 1,814 milliárd forin­tot költhetünk fejlesztésekre. Mindenekelőtt a jövedelemter­melő képességet erősítenénk a térségben. Például olyan agrár­régiós vállalkozás közül hat, míg a kiskőrösiben öt termeli az adót, és ad munkát az embereknek. Összes adónem pénzforgalma (befizetés) kistérségenként (2007) Térség Milliárd Ft lakosság száma Kecskemét 140 170554 Baja 32 75406 Kiskőrös 20 57150 Kiskunfélegyháza 14 49860 Kiskunhalas 12 45 999 Kalocsa 12 54 263 Kunszentmiklós 7 31430 Jánoshalma 5’ 16967 Kiskunmajsa 4 16963 Bácsalmás 2 17698 FORRÁS: TOP-lOO termékeket - csicsóka, rozma­ring - termesztenénk, melyek­kel piaci réseket foglalhatnánk el. A pénzből jutna utak javítá­sára is. A terveinket tavasszal minősítik majd a döntéshozók. Önkormányzati barnamezős be­ruházás segítségével a kecske­méti Humán Kft. 80 embernek biztosít munkát a városban. De gondolkodnak egy olyan inku­bátorházas rendszer kialakítá­sán, mely Szabadka és Bajmok a környék vállalkozásait kap csolhatnák majd össze. Négysávos utat kellene építeni délről északra Mit hozhat a tavasszal Zászlóshajó program? Az egyik kiskereskedelmi lánc 589 forintért hirdeti a paraszt­sonka kilóját. Mi lehet ennek az oka? Talán csökkenhettek a hazai felvásárlási árak? Sá- kán Antal, a Magyar Sertés­tartók Szövetségének kalocsai elnöke azt mondja, hogy erről szerencsére nincs szó. A hasí­tott tőkehús ára - azaz a teljes feldolgozás előtti nyersanyag - felvásárlási ára úgy 660 fo­rint körül mozog. Aki most ez­alatt árusít egy terméket, az valószínűleg ki akarja futtatni a karácsonykor esetleg meg­maradt készleteit. Ez jó, mert a készletek felszabadulása után újra rendel a kereskedel­mi lánc. A felvásárlási árat pe­■ 2005 augusztusában 4,194 millió sertést neveltek, tavaly csak­nem félmillióval keve­sebbet hizlaltak. dig ez az akció nem veri le, mert valószínűleg ez egyszeri eset. A külhoni import sem hat nyomasztólag a sertéstar­tókra, mivel az unióban csök­ken az állatok száma, Hollan­diában például részben kör­nyezetvédelmi okok miatt csökken a létszám. Magyarországon is erre lehet számítani, igaz, nálunk ennek részben az az oka, hogy a nagy telephelyeket egy uniós előírás miatt korszerűsíteni kell. Erre a tulajdonosoknak több mint 100 milliárd forintot kell költeniük. Addig, amíg a munkákat el nem végzik, a telephelyeken jó­val kevesebb négylábút tudnak nevelni. ■ B. Zs. ki-WlMlKÍÁ'J A 2009/01-es közlöny szerint a megyében végel­számolás alá került cégek listája: VISZ-VESZ Szállító és Kereskedő Bt. 6400 Kiskunhalas, Nagy Czirok u. 12. ÖCSI És JANI Vendéglátó, Ke­reskedelmi, Ipari és Szolgáltató Bt. 6500 Baja, Pásztor u. 23. KLÍMASZERKER Ipari, Kereske­delmi és Szolgáltató Bt. 6041 Kerekegyháza, Dózsa György u. 130. Bács-Kiskun megye piaci árai (Ff/kg) KECSKEMÉT BAJA KISKUNMAJSA KISKUNFÉLEGYHÁZA 1 Alma 150-320 150-180 60-150 120-200 Szőlő 480-520­550 400-500 Tök 150 150 80 100 Körte 490 450 450 320-400 Bab (száraz) 700 500-800 400-450 600 Dióbél 1400-1600 900-1100 1400 1000-1200 Gomba 450-550 420-600 540 360-450 Gyökér/kg 320-450 230-320 360 150-200 Fokhagyma 650-700 600-800 550 800-1000 Paradicsom 500-750 350 620 300-350 Hagyma (vörös) 120-150 80-100 85 150-200 Karalábé/db 150 60-80 90 40-50 Karfiol 220-280 230-320 390 250-350 Káposzta (fejes) 80-90 80-100 60 80-100 Kelkáposzta 100-140 120-160 140 100-120 Krumpli 80-150 50-80 50 40-120 Saláta/fej 60-80 120 140 80-100 Sárgarépa/kg 150 120-150 120 100-150 Tojás/db 26-32 26-30 30 26-30 Uborka 320-450 360 550 250-330 Zeller/db 90-110 60-100 120-140 100 Paprika/kg 490-800 590-800 400-600 FORRÁS: PN-1NFÓ Hiába jósolták meg, nem lett 40 forint a tojás ára Két éve felröppent a hír, hogy a tojás ára 50 forint lehet, tavaly ősszel arról cikkeztek a lapok, hogy karácsonyra 40 forintos to­jásból készülhet a rántotta. A pi­acokon és a boltokban a termék ára többnyire 26-32 forint között mozog. Földi Péter, a Baromfi Termék- tanácson belül mű­ködő Tojás Szövetség elnöke azt mondja, hogy mindenekelőtt az import- és a ke­reskedelmi cégek nyomásának köszönhető, hogy az áremelke­désről szóló őszi jóslat nem követ­kezett be. Az országba ömlik be a lengyel és a spanyol áru. Min­den negyedik-ötödik tojás kül­A tojás önköltségi ára: 16,50-17,50 Ft A csomagolás: ________________3Ft Áf a (20^százalék):___________4-5 Ft Ke reskedő haszna (30 százalék): 6 Ft FORRÁS: TOJÁS SZÖVETSÉG földről érkezik, ami alapvetően befolyásolja az árakat. Ezt erősí­tette meg lapunknak Molnár Zol­tán is, aki a kerek­egyházi Biotojás Kft. ügyvezető igazgató­ja. Nyáron az erős forint a behozatalt olcsóbbá tette, most a gyenge ha­zai valuta némileg csökkentette a külhoni import mennyiségét. Nem tartja elképzelhetőnek, hogy belátható időn belül a ter­mék ára elérje a 40 forintot. ■ ■ A kecskeméti nagypiacon 26- 32 forint a tojás. HIRDETÉS (heti 20-25 óra munkaidő) keres. DEICHMANN CIPŐ A Deichmann Cipőkereskedelmi Kft. Kecskeméten nyíló üzletébe RÉSZMUNKAIDŐS ÜZLETVEZETŐ­HELYETTESEKET ÉS RÉSZMUNKAIDŐS ELADÓKAT Amennyiben hirdetésünk felkeltette érdeklődését, kérjük, hogy 2009. január 19-ig juttassa el írásos, fényképes pályázatát „Kecskemét, eladó” vagy „Kecskemét, helyettes” jeligére az alábbi cfmre: Deichmann Cipőkereskedelmi Kft., Vidám Attila részére 1106 Budapest, Örs vezér tér 25/B/lll. vagy e-mailben: attila_vidam@deichmann.com

Next

/
Oldalképek
Tartalom