Petőfi Népe, 2009. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-07 / 5. szám
•• y* KÖZELET Lapinformációk szerint a Fidesznél január 17- én szentesítik a párt európai parlamenti jelöltlistáját, amelyen szerepel Szőcs Géza erdélyi magyar költő is. A korábbi hírekkel ellentétben azonban nem tesz EP-jelölt a párt alelnöke, Felezné Gáli Ildikó. A listavezető Schmitt Pál lesz. HÍ K- SÁV Nemi erőszak egy tiszalöki intézetben erőszakos nemi közösülés miatt őrizetbe vettek két 16 éves fiút Tiszalökön. A fiatalok egy értelmi fogyatékosokkal foglalkozó intézetben előbb bántalmazták, majd megerőszakolták egyik iskolatársukat. Beismerő vallomásukban azt mondták, készültek az erőszakra, ezért egyikük tolózárat szerelt fel az intézetben lévő szobájuk ajtajára. Vonat elé vetette magát egy német milliárdos minden valószínűség szerint öngyilkosságot követett el Németország egyik leggazdagabb embere, Adolf Merckle. A 74 éves milliárdost lakhelye, az Ulm melletti Blaubeuren közelében egy vonat gázolta halálra. Az üzletember vállalatai a válság következtében csődbe jutottak. Nem kezd sztrájkba a PDSZ január 12-én „A sztrájkjogi helyzet bizonytalansága miatt” nem kezd sztrájkba január 12-én a közszolgálati sztrájkbizottság és a kormány közötti megállapodást alá nem író Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke közölte: a dokumentum aláírása miatt kétséges, hogy a korábban meghirdetett sztrájk törvényes-e. Kerpen meggondolta magát Vad vita az erőszakról távoltartás A kormányfő is bírálta az államfő újabb vétóját A nők elleni erőszak akclónapjaiban a családon belüli erőszakra az áldozatok nevével ellátott bábukkal hívta fel a figyelmet több civil szervezet A liberális előterjesztők cinikusnak tartják Sólyom Lászlót azért, mert nem írta alá a távoltartásról szóló törvényt. A kormányfő bírálta a köztársasági elnököt a vétó miatt. Takács Zoltán A távoltartásról szóló törvény SZDSZ-es előterjesztői, Sándor Klára és Magyar Bálint kedden közleményben tiltakozott, mert Sólyom László nem írta alá a hozzátartozók közötti erőszak esetén alkalmazható távoltartásról szóló törvényt. Szerintük felháborító, hogy Magyarországon az emberi jogokra hivatkozva még mindig sokan próbálnak védelmet nyújtani az emberi jogokat megsértőknek. A köztársasági elnök hétfőn jelentette be: nem írta alá, és előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz küldte a távoltartásról szóló törvényt, amelyet az Országgyűlés decemberben 374 igen szavazattal és 4 tartózkodással fogadott el. Az államfő többek között azt kifogásolta, hogy a jogszabály igen tágan határozza meg mind a hozzátartozó, mind pedig az erőszak fogalmát. Sándor Klára és Magyar Bálint azt írta: megengedhetetlen cinizmusnak tartják, ha a tulajdonhoz fűződő alkotmányos alapjogot valaki az emberi méltósághoz, az emberi élethez való alapjog elé helyezi. Közleményükben utaltak arra, hogy az első segélykérést átlagosan negyven verés előzi meg, és hetente meghal egy nő a hozzátartozók közötti erőszak miatt. Ügy tűnik, mintha a köztársasági elnök „a családot fenyegető, bántalmazó vagy rettegésben tartó férj jogait erősebbnek tartaná, mint azokét, akiket fenyeget, bántalmaz vagy rettegésben tart” - ezekkel a szavakkal Gyurcsány Ferenc bírálta az államfő döntékolláth György szerint a törvény kezdeményezői és a köz- társasági elnök érvei is érthetők, ám elbeszélnek egymás mellett Az alkotmányjogász leszögezte: az élethez és az emberi méltósághoz való jog sét. A miniszterelnök internetes naplójában azt írta: rokoni-ismerősi körben is megtapasztalta, milyen az, amikor pokollá válik egy család élete, mert valaki szóval, időnként tenyérrel, vagy ha kell, bőrszíjjal tart fenyegetésben idős szülőt, házastársat vagy gyereket. „Láttam rokont Pápától Budapestig menekülni, és láttam gyermeket szinte egész életére tönkremenni az erőszakoskodó apától. Nem tudom, hogy a köztársasági elnök úr érzékeli-e ezt a problémát. Az alapjogot védő jogi érvelése mögött mintha eltűnnének a síró és megsebzett, megsértett emberek” - fogalmazott. A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) sajtófőnöke erre úgy reagált: ha az államfő meggyőződik egy törvény alkotmányellenessévalóban az alkotmány alapja, ám az államfőnek igaza van abban, hogy a lehető legpontosabban meg kell határozni, ki számít erőszaktevőnek, hozzátartozónak, és mi számít erőszaknak. géről, akkor azt nem írhatja alá. Wéber Ferenc hozzátette: az államfő az Alkotmánybírósághoz írt indítványában is leszögezte, hogy az alkotmányból és nemzetközi kötelezettségeinkből is fakadó célkitűzés a családon belüli erőszak elleni hatékony fellépés. A törvény szükségességét hangsúlyozta lapunknak a Fi- desz-KDNP frakciószövetség szociális kabinetjének vezetője is. Soltész Miklós hozzátette: igaza van a köztársasági elnöknek abban, hogy felhívta a figyelmet a hiányosságokra, mivel az élethez és a méltósághoz való jog megilleti azt is, akit esetleg jogtalanul tüntetnek fel erőszaktevőnek, és emiatt az utcára kerül. Az ellenzéki politikushoz hasonlóan Morvayné Bajai Zsuzsanna, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOÉ) elnökhelyettese is úgy véli, egy bíróságnak igen nehéz megítélni a hozzátartozók közti konfliktushelyzeteket. Morvayné szerint a hangsúlyt a megelőzésre kellene helyezni, hogy minél kevesebb életközöss.éget vagy családot osszon mesterségesen ketté végleg a távoltartási törvény paragrafusa. Elbeszélnek egymás mellett? PERCES INTERJÚ Sándor Klára: rossz sorrendben minősítenek Miért tartja az SZDSZ a köztársasági elnök indoklását cinikusnak és felháborítónak? - kérdeztük Sándor Klárát, a távoltartási törvény egyik előterjesztőjét.- Magyarországon már több esetben is előfordult - például a gyűlöletbeszéd esetében hogy különböző alkotmányos jogok ütköztek, és az alapjogok között rossz sorrendet állítottak fel. Szerintem az emberi élethez és méltósághoz való jogot semmi sem írhatja felül. Az emberi jogokra hivatkozva védeni az emberi jogokat sértőket, cinikus és felháborító.- Sólyom László szerint azokat is büntették volna, akik nem követtek el bűn- cselekményt.- A folyamatos verbális fenyegetés, a lelki terror és a késsel való hadonászás még nem minősül bűncselekménynek. Pont azért találták ki a távoltartás intézményét, hogy megelőzzék a fizikai agressziót.- Mit tesznek, ha az Alkotmánybíróság egyetért az államfő észrevételeivel?- Újra és újra beadjuk a törvényt az Országgyűlésnek, hogy az országban ne kelljen rettegnie több százezer kiszolgáltatott nőnek, gyereknek vagy idősnek. Iskolát bombázott az izraeli hadsereg gáza Nem sikerült kimenekíteni a háborús zónában rekedt magyarokat Kormányszóvivő: bárki lehet lemezlovas Legalább negyven embert ölt meg kedden délután egy izraeli légicsapás egy gázai övezeti, ENSZ által fenntartott iskolában - közölték palesztin orvosi források. Az övezet északi részén fekvő Dzsabalíjában lévő iskola épületébe korábban számos palesztin menekült, mert azt gondolták, hogy ott biztonságban vannak. Lapzártánkig nem jutott ki az övezetből az a két magyar család, akik hétfőn kérték a magyar diplomácia segítségét a meneküléshez. Közben a gázai határhoz érkezett a Magyar Baptista Szeretetszolgálat orvoscsoportja is, ők nincsenek veszélyben. A Damaszkuszban tartózkodó Nicolas Sarkozy francia államfő fölkérte a szíriai vezetést: hasson oda, hogy a Hamász együttműködjön a Gázai övezetben zajló izraeli hadműveletek befejezése érdekében. Bassár el-Aszad szíriai elnökkel folyatott tárgyalásait követően a közös sajtótájékoztatón az izraeli „barbár támadás” befejezését követelte, és rendkívüli arab csúcs összehívására szólított fel. Izrael december 27-én indított támadást a Gázai övezet ellen, válaszul a főként palesztinok lakta területet uraló Hamász radikális iszlamista mozgalom azóta több száz rakétát lőtt ki izraeli célpontokra. ■ Meggyilkolt Hamász-tagot gyászolnak családtagjai Rafahban Hozzávetőleg 700 ember dolgozott a két ünnep között a minisztériumokban azon, hogy a kormány határidőre választ adjon a Fidesz és a KDNP több mint 1300 kérdésére - mondta Budai Bernadett kormányszóvivő. Budai több kérdést és az arra adott választ külön is isjnertette: érzékeltetve, hogy a gazdasági válság idején milyen kérdések foglalkoztatják a Fideszt. Azt mondta, szeretné például megnyugtatni Ágh Pétert: az ellenzéki képviselő javaslatára a kormány jelzi a Magyar Posta Zrt.-nek, hogy készüljön Szombathely szentjeiről bélyeg. Elmondta: érkezett kérdés arra vonatkozóan is, hogy kiből lehet lemezlovas (2006 óta bárkiből), vagy hogy miként lehetne ismét elérni a selyemhernyó és a selyemtermelés 1930-as évtizedbeli volumenét (nehezen, ma nincs ilyen). Font Sándor a szarvasgomba-tenyésztés szabályozásáról érdeklődött - tette hozzá. „Komoly szegénységi bizonyítványt mutat, hogy a kormány azért zeng dicshimnuszokat magáról, mert elvégezte a munkája egy apró szeletét” - kommentálta Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője az elhangzottakat. A Fidesz december 19-én és 20-án intézett 1300 írásbeli kérdést a kormányhoz, amelyre a házszabály szerint 15 napon belül válaszolni kellett. ■ Boda V. Sándor Klára újra benyújtja a törvényt
