Petőfi Népe, 2009. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-06 / 4. szám
PETŐFI NÉPE - 2009. JANUÁR 6., KEDD 5 FÜLÖPHÁZA Kunok utódai a szélfútta homoki puszta közepén A pogány kunokat Fülöp püspök térítette meg a keresztény hitre. Emlékére nevezték el a vidéket Fülöp-szállásnak. A kunok több évszázados viszontagság után, 1745-ben szerezték vissza kiváltságaikat. Fülöpháza-pusztát 1948-ban szervezték önálló községgé, addig Fülöpszállás község külterülete volt. Közép-Európa egyik legnagyobb területű homokvidékének középső részén fekszik a fülöpházi buckavidék. A több évszázados gazdálkodás ellenére a vidék természeti és kultúrtörténeti értékei fennmaradtak. Fülöpháza térségének fő természeti nevezetessége a szélfú- vásban kialakult, a növényzettel részben már megkötött, tájat formáló homokfelületek, valamint a helyenként most is mozgó futóhomok. A növényzet zöme a száraz homokpusztai gyepekből, a borókás-nyaras erdőtársulásokból áll. A kiszáradt szikes tavak jelzik a térség legnagyobb ökológiai problémáját, az állandósult vízhiányt. Több, másutt nem létező állatfaj otthona a fülöpházi puszta. A tanyavilág az egykori külterjes gazdálkodás hagyományait őrzi. Fülöpháza környékén a fő megélheti forrás egyre inkább a pusztai állattartás és a tanyasi gazdálkodás hagyományait bemutató vendéglátás és gasztronómiai turizmus. Polgármester: Pesti Józsefné. Alpolgármester: Pásztor Géza. A képviselő-testület további tagjai: Aszódi Gyuláné, dr. Jósé Tajola, Fesi Árpád Mihály, Nagy Endre, dr. Pogány Károly Fászló, Ürög- di Zsolt. Körjegyző: dr. Fazekas István. Jubileum iskola nélkül kistérségi lét Akiknek mozgásterük kicsi, partnereket kell keresniük Tajola doktor elmagyarázta az építőknek, milyen a jó rendelő Szivárvány táncszínház. A művészet sosem önmagáért való: a kulturális élményekre gyakran baráti kapcsolatokat lehet építeni. Kereken hat évtizede harcolta ki közigazgatási önállóságát a fülöpházi buckavidék népe. Derűsen ünnepelték az évfordulót, de fél szemük sírt: megszűnt az iskolájuk. Az apró falvakban mindenekelőtt a gyerekek ígérik a lakóhely fennmaradását. De csak akkor, ha szülőföldjük kiszolgálja teljes életüket. Fülöphá- zán ez már nincs így. Reggel viszi, este hozza a gyerekeket az iskolabusz. Másféle életmód, kényszerű és kényelmetlen. A fülöpháziak bíznak abban, hogy egyszer még visszatér az alma mater, hiszen ha lassan is, de érkeznek betelepülők a faluba. Két év alatt csaknem százzal nőtt a lélekszám. Pásztor Géza alpolgármestertől tudjuk: az ön- kormányzat felkészült a Fülöp- házát választók fogadására. Jelenleg is 26 közművesített építési telek áll rendelkezésre, és egy korábbi pályázaton nyert pénzből négy bérlakást is építettek.- Természetesen rengeteg más feltétel kell még ahhoz, hogy az idegenből érkezők - mert főleg ők növelik a lélek- számot - elfogadják lakóhelyüknek falunkat. Az önkormányzat megtesz ennek érdekében mindent, amit megtehet, de az évi százmilliós költségvetésünkből kevésre futja. Erre a szegénységre ment rá tavaly az iskola. Szerencsére jelentős beruházásokon vagyunk már túl. A közkincs program keretében fejlesztettük információs központtá a művelődési házat, az orvosi rendelőt is teljesen felújíttattuk, megnöveltük. Jelenleg a Leader-csoportban pályázunk a játszóterek korszerűsítésére, valamint a belterületi utcák burkolására. Az építési engedélyeket megszereztük, a főhatóság döntését várjuk a forrás elosztásáról - sorolta az alpolgármester.- A helyben megélhetéshez tud-e segítséget adni az ön- kormányzat?- Fülöpháza jelenleg elég rosszul áll foglalkoztatás tekintetében, sokan járnak át Kecskemétre és más településekre dolgozni. A gazdaságfejlesztésben kevés az önkormányzat mozgástere, lehetősége. Ezért amennyire lehet, ki kell használnunk a kistérségi integráció adta lehetőségeket, mindenekelőtt a gazdasági kapcsolatok szervezésével. Ügy gondolom, a lehetséges befektetők előtt felértékeli majd a falut a majdan megjavított, Kerekegyházára vivő út. A felújításra rendelkezésre áll a költség, a jövő évben kezdődik az építkezés.- Foglalkoztatja a helybelieket az iskola épületének sorsa. Mire használják ezután?- Tárgyalunk erről a kistérségi társulás döntéshozóival. Azt szeretnénk, hogy ismét a fiatalok vegyék majd hasznát tanórán kívüli foglalkozásokra, közös kistérségi hasznosításra. Reményt látok erre - a sokféle közös programmal közelednek egymáshoz a települések. Kulturális csoportjaink, a Lengyel László vezette Őszi szél dalkör, Balázs Márta táncpedagógus Szivárvány táncszínháza, amatőr színjátszóink szépen építgetik a környéken a közösségi kapcsolatokat. A kulturális csoportok útját egyengeti pásztor Géza 1971-ben született Kecskeméten. Szentkirályon kezdte iskoláit, a kecskeméti Németh László gimnáziumban érettségizett. Jelenleg a MÁV Cargo alkalmazásában kereskedelmi ügyintéző a kecskeméti nagyállomáson. 2007 óta Fülöpháza táisadalmi megbízatású alpolgármestere. A helyi kulturális egyesület elnöke. Nős, felesége anyaggazdálkodó, két gyermekük van. Hobbija a művelődésszervezés v és a fényképezés. Eredetileg 18 négyzetméteres volt, talán tizenöten fértek be. Amikor jött az influenzajárvány, a betegek fele a szabad ég alatt, a hidegben várta a vizsgálatot. így emlékeznek a fülöpháziak a régi orvosi rendelőjükre. Pár éve felújították, kibővítették, most olyan jól néz ki és praktikus, hogy bármely városi egészségügyi szolgálat megirigyelné.- A rendelőfelújítás nagy esemény volt nálunk. Teljesen az állam finanszírozta. Azóta nem panaszkodhatunk: tényleg mindenünk megvan a betegek ellátásához. Tágas, világos helyiségek. Kitűnő a fűtés, nyáron pedig légkondi szelídíti a kánikulát. Még szűréseket is tudunk bonyolítani - mutatta be munkahelyét Jósé Tajola háziorvos. A nálunk ritka nevű ■ A korszerű rendelővel szívesen dicsekednek a falubeliek. Minden feltétel rendelkezésre áll a betegek ellátásához. doktor Portugáliából származik, Budapesten szerzett diplomát, és immár több mint két évtizede gyógyítja a fülöpházia- kat. Önkormányzati képviselő, szava van a faluban. Főleg, ha munkahelyét érinti valamilyen döntés.- Bizony, a felújításkor beleszóltam az építők dolgába is. Csináljanak mindent úgy, ahogy nekem és a betegeknek a legjobb! A jó rendelő is hozzásegít ahhoz, hogy minél többen otthonukban gyógyuljanak meg. Arra törekszem, hogy pácienseim - lehetőség szerint - az én felügyeletem alatt küzd- jék le a betegséget, ne küldjük őket tovább, ha nem feltétlenül muszáj. Úgy általában azt tapasztalom, hogy kielégítő a fülöpháziak egészségi állapota, de azért hasznosak a szűrések. V Jósé Tajola doktor és jobbkeze, Dorcsák Pálné asszisztens Kamratúra és a mangalica kolbásza háztáji Egyre többen bejáratosak a finomságot kínáló gazdák portájára Gyarapodik az óvoda, jó szülői közösség segíti Az optimistább szociológusok a gasztronómiai turizmustól remélik a falusi, tanyai családi gazdálkodás erősödését. Semmi újdonság nincs ebben, mindig is léteztek kisgazdaságok, amelyek alkalmasak a friss és feldolgozott zöldségfélék, gyümölcsök, füstölt sertéshúsok, töltelé- kes áruk, baromfihús, méz előállítására és közvetlen értékesítésére. A Leader vidékfejlesztési program keretében lehetőségük nyílt pénzügyi támogatások megszerzésére, és bekapcsolódhatnak a kamratúra értékesítési hálózatba. Egyre bővülő piacra lépnek, mert mind több család ruccan ki vidékre, és vásárolja A fülöpházi túraút Molnárék kamráján át vezet meg a gazdaudvarokban előállított, garantáltan egészséges termékeket. A Homokhátságon ma már körülbelül 250-300 olyan termelőről tudunk, aki a háztáji élelmiszer-termelésre alapozza megélhetését. Fülöpháza környékén is akadnak ilyen példának megmutatható gazdaságok. Például Molnár Imre ma már teljesen a biotechnológiát alkalmazza méhészetében, és a mangalicával is rátért a vegyszerektől, adalékanyagoktól mentes sertéshús- termelésre. Meg is lett az eredménye: füstölt készítményei kapósak a kaiftratúrákon utazgató, igazi disznótoros ízekre áhítozó városiak körében. Napjainkban huszonhét apróságról gondoskodik a falu óvodája. Ám úgy néz ki, hamarosan szűkösebben lesznek a kicsi épületben: rövidesen újabb kisgyermekes családok költöznek a faluba. A vezető óvónő, Aszódi Gyuláné egyelőre annyit tehet, hogy kérvényezi az előírt maximális létszám túllépését. Bíznak abban, hogy a fenntartó talál megoldást a gyerekek elhelyezésére, nem kell senkit elutasítaniuk. De erről már nem a községi önkormányzat dönt, hanem a kecskeméti Lestár Péter egységes iskola. A község a működtetési források szűkössége miatt kénytelen volt lemondani óvodája fenntartásáról.- Nem okozott törést nálunk ez a változás. A kistérségi intézmény nem szól a munkánkba, s előnye is van a társulásnak, mert módunk lett megismerni a többi óvoda életét. Tőlünk is tanulhatnak mások. A környezetvédelem az erősségünk. Gyerekeinket az élővilág, lakóhelyük óvására neveljük. Jó szülői munkaközösség segít bennünket - erkölcsi értelemben és anyagilag is. Az utóbbi jótékonysági bálon 480 ezer forint jött össze. Emellett pályázunk is, az óvodai alapítvány a kistérségi társulástól is kap támogatást. Jól jön minden forint, ideje kicserélni harmincéves bútorainkat - mutatta be óvodáját Aszódi Gyuláné.
