Petőfi Népe, 2009. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-31 / 26. szám
aűö- es Fefl2ufff-m varai .ZUUV, JUI1UUI OI„ DzL^IVIDrtl ■ Az adóhatóság ellenőrzési tevékenysége tése iránt. Évközben több mint 1200 esetben kezdeményeztük adószám alkalmazásának felfüggesztését, döntő többségét már törölték. Továbbra is jellemző az adóalanyok bizonyos körére a bizonylatok teljes körű hiánya a legváltozatosabb indoklással: házastárs elégette az iratokat, autóból, lakásból ellopták, árvíz, rágcsálók okozták az iratok megsemmisülését. Egyfajta adóelkerülő magatartásként figyelhettük meg a székhelyváltoztatást, amellyel az adózók megpróbáltak kibújni a tevékenység végzéséhez szükséges eszközök beszerzése jelentős költségként mutatkozik, mellyel szemben - tényleges tevékenység hiányában - realizált árbevétel még nincs. Gyakori jelenség azonban, hogy a veszteséges vállalkozást hajléktalanoknak, vagy esetleg külföldi magánszemélyeknek adják el. Tudatos veszteségtermelésekre is fényt derítettünk, amikor feltártuk, hogy az adózók a felmerülő költségeik elszámolása mellett bevételeiket eltitkolják, az áfát viszont visszaigénylik. A fiktív számlázásnak több válfaja létezik. Sokan egyszerűen csak számlát gyártottak, de voltak olyan vállalkozások is, amelyek értékesítési láncolatot hoztak létre az adófizetés elkerülésére. Az áfa-csalások terén az utóbbi időben a kriminalizálódás egyértelmű jelei mutatkoznak meg. Az utólagos áfa ellenőrzések során 21 milliárd Ft adóküAz adóhatóság feladata, hogy segítse az önkéntes jogkövetésben azokat, akik eleget kívánnak tenni a jogszabályi előírásoknak. Ugyanakkor az adóhivatalnak az is kötelessége, hogy következetes ellenőrzési tevékenységével visszatartsa a jogsértéstől, adóelkerüléstől azokat, akik hajlamosak elhanyagolni kötelezettségeik teljesítését, és a törvény szigorával lépjen fel azokkal szemben, akik szándékosan szegik meg az adózási szabályokat. Az ellenőrzésre történő kiválasztás során azon adózókra igyekszünk fókuszálni, akiknél vélhetően adóelkerülésre irányuló törekvés vélelmezhető. Az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának ellenőrzési tevékenységét a számszaki adatok tükrében összefoglalva elmondható, hogy a 2008. évben befejezett ellenőrzések száma megközelíti a 32 ezer darabot, mely az előző évhez viszonyítva közel 20%-os növekedést mutat. Az utólagos ellenőrzések kapcsán 28,9 milliárd Ft jogerős adóhiányt állapítottunk meg, míg 2007. év hasonló időszakában 17,1 milliárd Ft-ot. Közel 1,4 milliárd Ft jogosulatlan adó- és támogatás visszaigénylés kiutalását akadályoztuk meg. A törvényesség biztosítása érdekében az adóalanyok szabálytalanságait 14,4 milliárd Ft adóbírság, 7,5 milliárd Ft késedelmi pótlék és 730 millió Ft mulasztási bírság kiszabásával szankcionáltuk. lönbözetet tártunk fel, amely majdnem duplája az előző évinek. Új típusú csalási módszerre bukkantuk a húsvertikumba tartozó élő állat kereskedelemben érdekelt társaságok és beszállítóik ellenőrzése során, mellyel több mint 852 millió Ft adókülönbözetet jegyzőkönyveztünk. Az ügyletekben szereplő szarvasmarha állomány „papíron” volt az adózók tulajdonában, ennek alapján állapították meg az állami támogatás összegét, tehát az adózók az áfa fizetési kötelezettség kikerülésével jelentős összegű központi támogatás jogosulatlan igénybe vételét kívánták megvalósítani. A feketegazdaság fehérítését szolgálta a jövedelem (nyereség) minimum alatt vallók ellenőrzése. Mind a társas vállalkozások, mind az egyéni vállalkozók többsége a könyvelők, adószakértők által adott adótanácsok hatására vállalta a minimum jövedelem utáni adó megfizetését. A szigorúbb ellenőrzések rávilágítottak arra, hogy a jogszabály rákényszeríti az érintett adózókat legalább az elvárt adó megfizetésére, így a törvény mindenképpen pozitív hatást gyakorolt a költségvetési bevételek növekedésére. A láncolatos ellenőrzések több ágazatot érintettek, mint például cukoripart, számítástechnikai, mobiltelefon alkatrész kereskedelmet, tollfeldolgozást és tollkeres- kedelmet, legnagyobb volumenben a gabona szektort. Az elmúlt évben a régión belül ugrásszerűen megnőtt a gabonaértékesítések száma és nagyságrendje, az irreálisan magas forgalomról egyértelműen kijelenthető, hogy az esetek többségében fiktív ügyletek húzódnak meg mögöttük. A gabonavertikumba tartozó adóalanyok ellenőrzésénél gyakran 50-100 millió Ft visszaigénylésére irányuló kérelmeket minősítettünk jogtalannak. Az esetek döntő részében a valós belföldi beszerzések mellett megjelennek a fel nem lelhető, soha gabonát nem értékesítő beszállítóktól származó számlákon szereplő, ismeretlen eredetű termékek is. Szankcionálási gyakorlatunk során az ellenőrzéseket követően kiszabott átlagos bírságszint 2,5%-kal nőtt a tavalyi év hasonló időszakához képest. A bevételek eltitkolása, a fiktív számlázás és a be nem jelentett foglalkoztatás mellett egyre nagyobb problémát jelentett a fantomcégek nagy száma. Tendenciaszerűvé vált, hogy a társaság sem a székhelyén, sem a telephelyén nem található, tevékenység végzésére utaló jelek nem mutatkoznak. Tapasztaltuk, hogy egy- egy címre több gazdasági társaság székhelyét is bejegyezték, ugyanakkor cégtáblával egyetlen társaság sem jelölte magát. Ilyen esetekben azonnal intézkedtünk az adószám felfüggeszvizsgálat, illetve adókötelezettségeik teljesítése alól. Találkoztunk azonban olyan adózókkal is, akik azért „költöztek”, mert a korábbi székhelyen megélhetésük már nem volt biztosított vagy új piacokat kerestek. Egy újonnan alakuló vállalkozás vesztesége természetes jelenségnek tudható be, hiszen a
