Petőfi Népe, 2009. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-31 / 26. szám
.2UU9. január 31., SZOMBAT I*# Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Ingatlanértékesítés adózási szabályai Újdonság az ingatlanértékesítés adózási szabályaiban, hogy a 2008. évben értékesítésre kerülő ingatlanok jövedelemtartalmát akkor is meg kell adózni, ha lakáscélú felhasználást valósítanak meg belőle, tehát, ha jövedelmet mutat ki a magánszemély, akkor a jövedelem után minden esetben be kell vallani az adót. Ez alól csak egy kivétel van, ha a jövedelmet saját maga, közeli hozzátartozója, vagy élettársa idősek vagy fogyatékosok otthonában történő elhelyezésére használja fel. További változásként kell említeni a lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet, illetve a lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog speciális adózási szabályait. 2008. évtől az imént említett ingatlanok, illetve vagyoni értékű jogok értékesítése esetén az inflációs tényező 15 évről 5 évre szűkül a következőképpen: • a szerzés és az azt követő évben 100% • szerzés évét követő második évben 90% • szerzés évét követő harmadik évben 60% • szerzés évét követő negyedik évben 30% • szerzés évét követő ötödik évben 0% értéken kell figyelembe venni a már kiszámított jövedelmet. Tehát egy 2003. évben, vagy attól korábban szerzett lakás 2008. évi értékesítése mentes lesz az adó alól, ezt az értékesítést bevallani sem kell. Tekintettel arra az új szabályozásra, hogy a lakásszerzési kedvezmény nagy részének megszűnése miatt minden ingatlanértékesítésből származó jövedelem után adót kell fizetni, a személyi jövedelemadó törvény különleges méltányossági okok fennállása esetén a magánszemély kérelmére az adó elengedését, illetve mérséklését engedélyezheti. Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámításának egyik fontos állomása az eladott ingatlan szerzési időpontjának a megállapítása. A törvény a ráépítés, bővítés, újjáépítés esetén új előírásokat tartalmaz a szerzési időpontot illetően. A 2007. december 31-ig érvényes szabályok értelmében - függetlenül attól, hogy milyen jellegű építkezések voltak az ingatlanon - az eredeti ingatlan (legyen az akár csak a telek) szerzési időpontja volt az irányadó. 2008. január 1-től a 2007. december 31-ét követően elkészült ráépítés (épület, épületrész, építmény, építményrész) esetén a teljes ingatlan (tehát nem csak a hozzá-, vagy ráépítések) szerzési időpontja az általános szabály szerint az utolsó használatbavétel időpontja. Választási lehetőség, hogy az eladásból származó bevétel egyes részeihez a törvényben rögzített arányosítás segítségével külön szerzési időpontokat rendel hozzá a magánszemély. Az előbbi bekezdésben ismertetett új szabályozáshoz a törvényben egy fontos átmeneti rendelkezés is csatlakozik: a magánszemély választása alapján 2008. január 1-jét megelőzően megszerzett ingatlan 2008 és 2010 közötti eladása esetén is alkalmazhatja azt a régi szabályozást, hogy az eredeti ingatlan (jellemzően telek) szerzési időpontját tekinti irányadónak a teljes ingatlan tekintetében. Ez a szabály csak a 2008 és 2010 közötti szerzési időpontú építkezési szakaszokra alkalmazható. Ha valaki ezzel a választási jogával él, akkor lakóingatlanok esetén az új, ötéves inflációs tényező helyett a régi, 15 éves szabályt kell alkalmaznia. Őstermelőkre vonatkozó változások Az őstermelőket érintő egyik fontos változás az idei évre a kistermelőkre vonatkozó bevételi értékhatár emelkedése 7 millió forintról 8 millió forintra. Ez azt is jelenti, hogy az őstermelők átalányadójára vonatkozó értékhatár is 8 millió forintra emelkedik. Az őstermelőket is érinti a 2009. február 1-től életbe lépő cégautóadó bevezetésére vonatkozó szabályozás. A cégautóadó egy vagyoni típusú adó, mely kiterjed minden olyan magánszemély tulajdonában álló személygépkocsira, amely után költséget számolnak el. Az őstermelő, ha tulajdonában lévő személygépkocsit a mező- gazdasági tevékenysége céljaira használja, és a felmerülő költségeket elszámolja, cégautó dó-fizetési kötelezettsége fog keletkezni. A cégautóadó 1600 cm^-ig 7000 forint havonta, e fölötti hengerűrtartalom esetén 15 000 forint. Az átalányadózó őstermelő nem fizet cégautóadót, mivel tételes költséget nem számol el. Az átalányadózó őstermelőkre vonatkozóan új előírásként jelenik meg a számlatartási kötelezettség. A számlatartási kötelezettség azt jelenti, hogy a beszerzésről szóló számláikat akkor is kötelesek megőrizni elévülési ideig, ha azokat költségként nem is számolják el. E szabály megszegését az adóhivatal szankcionálhatja. A járulékfizetésre vonatkozóan is tartalmaz az adócsomag egy kisebb változást az őstermelőkre vonatkozóan. A bevétel 20%-ból kiinduló járulékalap megállapítását a továbbiakban a kistermelők alkalmazhatják. Mivel a kistermelőkre vonatkozó bevételi értékhatár változott 2009. január 1-től, ezért járulék- fizetésnek ezt a megállapítási módját 2009. évben azok az őstermelők is alkalmazhatják, akiknek a 2008. évi bevételük támogatások nélkül számítva a 7 és 8 millió forint között volt.
