Petőfi Népe, 2009. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-31 / 26. szám
7\dó- Is Pénzügyi Ellei :ési Hivatal .zuuy. januar ji„ 52UivitsAi Cégautóadóval kapcsolatos változások 2009. február 1-jével új alapokra kerülnek a cégautóadó fizetésével kapcsolatos szabályok: megszűnnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti előírások, és új vagyoni típusú adó kerül bevezetésre. A Gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/A-G §-ai- ban foglaltak értelmében cégautóadót kell fizetni az Szja. tv. szerinti nem elektromos hajtómotorral rendelkező személygépkocsi után, ha az nem magánszemély (gazdasági társaság vagy egyéb szervezet) tulajdonában áll, vagy ha magán- személy ugyan a tulajdonos, de a gépkocsi után bárki (a jármű használója, tulajdonosa) költséget számol el. Nem adóköteles a magánszemély tulajdonában álló személy- gépkocsi, ha arra a gépkocsi használója kizárólag kiküldetési rendelvény [Szja. tv. 7. § (1) bekezdés r) pont], vagy munkába járás költség- térítése [Szja. tv. 25. § (2) bekezdés b) pont] címen számol el költséget. Lényeges változás, hogy 2009. január 1-jétől kifizető (korábban csak a munkáltató) is adhat kiküldetési rendelvényt, de az egyéni vállalkozó saját magának azonban továbbra sem. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény (továbbiakban: Éva tv.) módosítása következtében az Éva tv. hatálya alá tartozó gazdasági társaságok 2009. február 1-jétől nem mentesülnek a cégautóadó fizetési kötelezettség alól. A fentiek értelmében, míg a gazdasági társaságnak, egyéb szervezetnek a tulajdonában álló személygépkocsi után mindenképp, addig a tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, magánszemélynek csak abban az esetben keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettsége, ha a személygépkocsi után költséget számolnak el. Az átalány- adózást választó egyéni vállalkozók, őstermelők esetében nincs cégautóadó fizetési kötelezettség. Az adó alanya főszabály szerint a gépjármű hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa (több tulajdonos esetén tulajdoni hányaduk arányában), pénzügyi lízing esetén a lízingbe vevő, hatósági nyilvántartásban nem szereplő, azaz külföldi rendszámú személygépkocsik esetében pedig az a személy vagy szervet, aki a gépjármű használata után költséget számolt el. A törvény pontosan meghatározza, hogy mikor keletkezik és szűnik meg az adóalany adófizetési kötelezettsége, azzal, hogy az adót csak azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyben az adókötelezettség fennállt. Az adókötelezettség a nem magánszemély tulajdonában álló vagy általa lízingbe vett személygépkocsi esetén a tulajdon- szerzést vagy lízingbe vételt követő hónap első napján, magán- személy esetében pedig a költségelszámolást követő hónap első napján keletkezik. Amennyiben a költséget a személygépkocsi után nem a magánszemély (tulajdonos vagy lízingbe vevő) számolja el, és • a gépkocsi használatát ellenérték fejében nem magánszemély részére használatra átengedi (bérbe adja), akkor a használat átengedését követő hónap első napján; • ha pedig a személygépkocsi használatának átengedése ingyenesen (bárki részére) vagy magánszemély részére ellenérték fejében történik, akkor a költségelszámolást követő hónap első napján keletkezik az adókötelezettség. A költségelszámolás tényéről a gépkocsi használójának 8 napon belül írásban nyilatkoznia kell a magánszemély részére, mert a nyilatkozat elmaradása esetén az adókötelezettség a tulajdonos helyett a gépkocsi használóját terheli. Magán- személyek esetében a törvény meghatározza, hogy mit tekinthetünk költségelszámolás napjának (például a költségről szóló bizonylat kiállításának napja vagy az a nap, amelyet az útnyilvántartásba jármű- használattal összefüggésben bejegyeztek). A külföldi rendszámú gépkocsik esetében szintén a belföldön történő költségelszámolást követő hónap első napján keletkezik az adókötelezettség. Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben például a gépjárművet elidegenítik, a lízingbe adónak visszaadják vagy a gépjármű használója a tulajdonosnak nyilatkozik, hogy költséget a továbbiakban elszámolni nem kíván. Adómentességet élveznek (többek között) a megkülönböztető jelzést adó készülékkel felszerelt gépjárművek; az egyház, egyházi karitatív szervezet alapfeladati ellátásához használt gépjárművek; a személygépkocsi-kereskedelemmel foglalkozó cégek továbbértékesítési céllal beszerzett gépjárművei; illetve a háziorvosi, házi gyermekorvosi feladatokat ellátó gépjárművek üzemeltetése. Az adó- mentesség csak a törvényben meghatározott járművekre vonatkozik, így adóköteles például a taxi vagy gépjárművezető oktatáshoz használt személygépkocsi. Az adó mértéke 1600 cm3 hengerűrtartalmat vagy 1200 cm3 kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetében havi 7000 Ft, egyéb esetben 15000 Ft. A havi kötelezettséget negyedévente kell megállapítani és a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell megfizetni és bevallani. A negyedévre fizetendő adóból levonható a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó, amelyben cégautóadó fizetési kötelezettség is fennállt, feltéve, hogy az adóalany gépjárműadó-fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.
