Petőfi Népe, 2009. január (64. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-05 / 3. szám

PETŐFI NÉPE - 2009. JANUÁR 5., HÉTFŐ 13 Elet a fejlesztés és a gyógyítás jegyében speciális óvoda Kis lépések művészete: megtanulni annak örülni, ami sikerül a gyerekeknek MEGYEI KÖRKÉP Az ovisok kiválóan megértik egymást, sérültek és épek együtt játszanak és együtt készülnek az ünnepségekre is Az értelmileg akadályo­zott, halmozottan sérült gyermekek nevelésére nincsenek mindenkor al­kalmazható receptek. Az aprólékos egyéni fejlesz­tőmunka legfőbb segítői a gyermekekkel közösen megélt apró sikerélmé­nyek - tartják a velük foglalkozó szakemberek. Popovics Zsuzsanna Bács-Kiskun megyében a Kecske­méti Közoktatási Szakszolgálati és Gyermekvédelmi Intézmény óvodája fogad középsúlyos értel­mi fogyatékos, halmozottan sé­rült, autista gyermekeket Ők min­den esetben a szakértői és rehabi­litációs bizottság véleménye alap­ján kerülnek ide; a készségek, fej­lesztési igények tekintetében azonban nagy a szóródás.- A gyógypedagógiai csoport­ban ahány gyermek, annyiféle akadályozottság, valamennyien egyéni fejlesztést és bánásmódot igényelnek - mondja Harkai Ist­vánná Margit gyógypedagógus.- Van, aki nem tud beszélni, van hallássérült gyerek beszédértési problémákkal, van szorongó, zár­kózott, van hiperaktív. Egy kisfiú autista, akinek nem jutott tíely az autistacsoportban. A 3,5 éves Down-szindrómás ikerlányok a ház kedvencei: mindenkivel nyi­tottak és mindig mosolyognak. Ovisaink 3-7 évesek, tehát élet­kor tekintetében is vegyes a cso­port. A sokféleség dacára a foglal­kozásokon mindent igyekszünk 3 leképezni, ami egy többségi óvó- | dában zajlik. Van gyurmázás, fes­tés, mesevetítés, zene-és mozgás- terápia, sőt lovaglás, sóterápia is. A kis lépések elvét követve: ami si­kerül, annak örülünk; ami nem, azon dolgozunk tovább. Nyolc csoportban közel száz gyermek jár az óvodába. Közülük húsz ép és egészséges. Fordított integráció működik: az akadállyal élő kicsinyek közé vittek egészsé­geseket.- Dolgozóink jelentős része gyakorló anyuka, gyermekeiknek nyitottuk az egészséges csoportot- mondja Kimpián Ildikó igazga­tó. - Ezzel hatékonyan csökkentet­tük a kihagyott táppénzes munka­napok számát, hiszen van gyer­mekorvosunk, -ápolónk, helyben lehet receptet íratni. Ovisaink ki­válóan megértik egymást, sérül­tek és épek közösen játszanak, együtt készülnek az ünnepségek­re. Kuriózum, hogy második éve autista és halmozottan sérült gyermekeket is fogad az ovi. Az ér­telmi fogyatékosság mellett moz­gás-, hallás-, látás- egyéb rendelte-' nességgel küzdő gyermeknél minden kimondott hang, sikeres mozdulat élmény és eredmény.- Egészséges gyermek eseté­ben a nevelő, a szülő részéről ter­mészetes igény, hogy legyen lát­ható eredménye a befektetett munkának, míg egy halmozottan sérült, beteg gyermekkel szem­ben nem támasztha­tó ilyen elvárás - mu­tat rá Kiss Klára, a fej­lesztőcsoport dadusa.- A festés például há­romemberes munka: a gyermek alkot, az óvónő segít vezetni az ecsetet, én tartom a kis művész fejét, mivel egyedül nem bírná. Etetésnél há­rom felnőtt hat keze is kevésnek bizonyul, előfordul, hogy valame­lyik gyerek kiborítja az ételt. Az autistacsoportban nem ele­gendő a nyolc férőhely, várólista van. Az ideális hat helyett így is kilenc a tényleges csoport­létszám. Markóné Tóth Ilona óvónőtől megtudjuk: az au­tista gyermekek tár­gyas napirend alapján tájékozód­nak arról, hogy egy óvodai nap so­rán mi, hol, meddig tart. Minden foglalkozást jellegzetes tárgy jelöl- gyöngy, bögre, kendő -, amit adott időszakban maguknál is tar­tanak. Emellett mindent a maga megszokott helyén végeznek.- Az autista gyerekkel láttatni kell, mi következik. Zavaróan hat rá a zaj, az erős hang. A váratlan dolgoknál előjönnek a sztereotip mozgások, a viselkedésproblé­mák. Előfordul, hogy egy-egy gye­reket el kell különíteni a többiek­től. Ilyenkor segít a séta, egyéni já­ték - mondja az óvónő. A logopédiai csoportok ovisai ép értelmű gyerekek, akik be­■ A legnagyobb bűn, ha azzal hi­tegetik a szülő­ket: kinövi a ki­csi a problémát. szédfogyatékossággal, hallásfo­gyatékossággal vagy a beszéd- használat zavarával küzdenek. Szeptemberben indult a harma­dik ilyen csoport, elsősorban kecskeméti gyermekeknek. En­nek fenntartásához a városi ön- kormányzat is hozzájárul.- Nálunk normál óvodai élet folyik azzal a különbséggel, hogy a gyerekek napközben egyéni fej­lesztési foglalkozásokon vesznek részt - mondja Árkossy Béláné Ilona, az egyik logopédiai csoport óvónője. - Nagy a jövés-menés, a mi dolgunk, hogy mindenki meg­találja a helyét, a gyerekek tudja­nak egymáshoz alkalmazkodni. A hibás beszédkészség együtt jár a magatartásbeli problémákkal, ami külön figyelmet igényel. A gyerekek ismerik egymás gyen­géit, és tolerálják, amikor vala­melyikük nyűgös. Sümegi Lászlóné Katalin, az in­tézmény igazgatóhelyettese dol­gozott a szakértői bizottságban, és gyakran ő volt az, aki közölte a szülőkkel: baj van a gyerekkel.- Volt anyuka, aki összeomlott; volt, aki nem hitte; volt, aki rám haragudott - mondja. - Sajnos az a rossz tapasztalatom, hogy az or­vos, a védőnő - bár látja, hogy egy gyermek nem az életkorá­nak megfelelően fejlődik - nem őszinte a szülőkkel. A legna­gyobb bűn, amit el lehet követ­ni az értelmi sérült gyermeket nevelő családok ellen, hogy hi­tegetik őket: kinövi a kicsi a problémát, ugyanúgy fog tanul­ni, dolgozni, mint más, lesz családja. Azért fontos az őszinteség, hogy a szülők föl­készülhessenek és reálisan lássák, mire számíthatnak és mire nem a sérült gyermekük jövőjével kapcsolatban. Akikre este is nevelők vigyáznak néhány óvodás kollégista is, csak a hétvégét tölti odahaza. Rájuk - a bentlakásos iskolá­sokhoz hasonlóan - este is nevelők vigyáznak. A támoga­tószolgálatszeptembertől 19 iskolást és 6 óvodást szállít naponta a megyei intézmény­be, közel ötven kilométeres körzetből. Egyebek mellett Tiszakécskéről, Ágasegyhá­záról, Kiskunfélegyházáról. Végre szívesen kibújna már a rosszcsont kisfiú skatulyából kovács Robi Mániákusan imádja a színházat, igazi komikus, de szívesen lenne ő az első vörös hajú Rómeó Színész, műsorvezető, egy ván­dortársulat alapító vezetője. S nem véletlen, hogy rá osztot­ták annak idején A világ leg­rosszabb gyereke című tévé­film címszerepét.- Tudatos döntése, hogy nem­csak színész, hanem média­szereplő is?- Igen. Ugyanis a színjátszás az, amibe gyerekként véletle­nül csöppentem bele.- A nézők többsége a Kö- lyökidő című tévéműsorból ismerhette meg. Milyen ha­tással volt az a pályájára?- Életem fontos része lett a kamera. Felnőtt fejjel pedig boldog vagyok, hogy komoly értékeket felmutató tévéműsor házigazdája lehetek.- Eljut az üzenet a nézőkhöz a Főtérből, miszerint nem kell átlépni az országhatárt ahhoz, hogy az ember szépet lásson?- Volt, aki azzal keresett meg, hogy mindig nézi az adá­sokat, és sorra látogatja a he­lyeket, melyeket bemutatunk. Mert nagy kaland eljutni a Grand Canyonba, de Vas me­gye, Somogy vagy a Hortobágy is lenyűgöző.- Annak idején önt válasz­tották ki A világ legrosszabb Kovács Róbert most már komoly drámai szerepekben is kipróbálná magát gyereke című tévéfilm cím­szerepére. Tényleg rossz gye­rek volt?- Égetnivaló. Ahogy mond­ják, engem ez a szerep pofon csapott. A lakótelepen nap mint nap bandáztam, fára másztam, az iskolai órákon be nem állt a szám. Háborúztam a napközis tanárral, amiért igaz­gatói intőt kaptam. Igaz, ami­kor az ünnepélyeken szavalni kellett, akkor is engem vettek elő.- Az alkata megmaradt kis­fiúsnak: vörös haj, kölykös vonások.- Ez nem mindig előny. Ko­moly drámai szerepet például nemigen bíznak rám. Mániá­kusan imádom a színházat, és szeretném magamat többféle karakterben kipróbálni. Talán a hiányérzetem enyhítésére is alapítottam meg a Görbe Tükör Színitársulatot. Itt magam kre­álhatok szerepeket magam­nak.- Miért nem elég a táncos­komikus szerepkör?- Mert még nagyobb kihívás, hogy az ember kilépjen a ska­tulyából. Engem első látásra nem lehet Rómeónak elképzel­ni, de éppen ez lenne a megmé­rettetés. Szakítani a megszo­kottal: ez a legnagyobb álmom. ■ Rados Virág

Next

/
Oldalképek
Tartalom