Petőfi Népe, 2009. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-29 / 24. szám
PETŐFI NÉPE - 2009, JANUÁR 29., CSÜTÖRTÖK 7 OKTATÁS Kiélezett verseny a felsőoktatásban jó tanácsok felvételizőknek a kecskeméti műszaki menedzser szak példáján Ezekben a hetekben döntenek az idén a középiskolában végzős fiatalok arról, hol is folytassák tanulmányaikat- Nagyon sok végzős középiskolás azon töri a fejét, vajon hol is folytassa a felsőoktatási tanulmányait. Óriási a választék, Ön hogyan látja a problémát? kérdeztem dr. Tóth Józsefet, a Kecskeméti Főiskola GAMF Karának oktatóját.- Szerintem a továbbtanulni szándékozóknak nem könnyű a mai felsőoktatási piacon eligazodni, és a kínált képzések között valódi, tartalmi különbségeket tenni - mondta dr. Tóth József főiskolai docens, a Kecskeméti Főiskola Beiskolázási Bizottságának elnöke. A tanár a műszaki menedzser szak példáját felhasználva próbált kérésünkre tanácsokat adni a továbbtanulóknak. Sajnos a felvételizők vélhetőleg elsősorban annak az általános, leegyszerűsített, sokszor sztereotip képnek az alapján hozzák meg a döntéseiket, amely a felsőoktatási intézményekről a társadalmi nyilvánosságban kialakult. Ez pedig az ilyen nagy horderejű, végső soron az egész életre, karrierre kiható döntések esetén nem igazán szerencsés. Nekem az a véleményem, hogy a képzési kínálatból választani csak körültekintő tájékozódás alapján lehet, mérlegelve mindazokat a jellemzőket, előnyöket, sajátosságokat, amelyeket az adott felsőoktatási intézmény valamelyik képzése szakmai értelemben hordoz.- Ön szerint tehát nem elegendő, ha a felvételizők a felsőoktatási intézmények reklámanyagait figyelik, és ebből próbálnak tájékozódni?- Sajnos nem. A kiélezett versenyben természetes módon minden intézmény arra törekszik, hogy önmagát a lehető legkedvezőbb színben tüntesse fel.- De ez természetes.- Igen, de a kép azonban sokszor nem reális. Az ígéretek inflációját is egyre inkább tapasztalhatjuk. Sőt, sajnálatos módon esetenként még nem valós tények is megjelenhetnek a propagandaanyagokban.- Pontosan mire gondol?- Van arra példa, hogy alapképzési (BsC) szakot „egyetemi szakMŰSZAKI MENEDZSER, ALAPISMERETEK GAZDASÁGI-MENEDZSMENT ÉS HUMÁN ALAPISMERETEK: jogi és államigazgatási ismeretek, közgazdaságtan /., menedzsment, humán ismeretek, vállalkozásgazdaságtan. TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ALAPISMERETEK: analízis /., analízis II., valószínűségszámítás és statisztika, fizika /., fizika II., informatika, műszaki mechanika, kémia, biológia. SZAKMAI TÖRZSANYAG GAZDASÁGI-MENEDZSMENT ismeretek: közgazdaságtan II., környezetgazdaságtan, Nyílt nap a GAMF-on. Középiskolás lányok egy bemutatón. Vajon mennyien jelentkeznek majd a karra? ként” vagy „okleveles szakként” tüntetnek fel, sőt a képzési időt is tíz félévben jelölik meg. Itt nyilvánvalóan összemossák a képzések két ciklusát a BsC és az MsC szintet, miközben ismereteim szerint a második ciklusba a felvételizők csupán harmada léphet tovább. A továbblépés kritériuma pedig csak a nyújtott teljesítmény lehet, és nem az, ki, hol, melyik intézményben (főiskolán vagy egyetemen) végzett alapképzési szakot JJa ez nem így lenne, az esély- egyenlőség sérülne, vagyis a továbbtaFOISKOLA nuló azon al- kotmányos joga, hogy te- __ hetségének KECSKEMÉTI megfelelő végzettséget szerezzen. Ki kellene mondani, jogilag nincs különbség a szakok között a tekintetben, hogy főiskolán vagy egyetemen hirdetik. így mindenki nyugodtan választhat főiskolán is alapképzési szakot, nem kerülhet hátrányba a mesterképzés irányába történő továbbtanulás tekintetében. Szerintem az olyan tartalmú reklám, amely mást sugall az olvasónak, a „fogyasztó” megtévesztésének is felfogható.- Ön sarkosan fogalmaz, hova vezet ez a helyzet?- Úgy látom, hogy a verseny erősödésének, persze, mélyrehatóbb következményei is vannak. A felsőoktatási intézmények nagyon sok helyen kínálnak azonos képzéseket. Az alapképzési (BsC) szakok kialakításával jelentősen szűkült ugyan a szakok száma, de elképesztő mértékben nőtt a kínálat ezekből a szakokból. Jelenleg az a helyzet, hogy az intézmények zöme óriási erőfeszítéseket tesz azért, hogy a művelt szakterületeken a lehető legtöbb képzést indítson. így mára kialakult egy igen összetett és a ténylegesen beiskolázható hallgatói létszámnál érzékelhetően nagyobb képzési kapacitásokkal rendelkező, ezért nyilvánvalóan romló hatékonysággal funkcionáló szerkezet.- Kiket érint leginkább a hallgatóért folytatott harc?- Tény, hogy a jellegében elsősorban normatív (hallgatói létszám által meghatározott) állami GAZDALKODASI MÉRNÖK ALAPSZAK TANTÁRGYAI szervezési és vezetési ismeretek /., szervezési és vezetési ismeretek II., számvitel /., számvitel II., pénzügytan L, pénzügytan II., marketing, termelésmenedzsment, minőségmenedzsment, logisztika. MŰSZAKI ISMERETEK: anyagismeret I., anyagismeret 11., gépészmérnöki alapismeretek /., gépészmérnöki alapismeretek 11., gépészmérnöki alapismeretek III., méréstechnika, technológiai alapismeretek, gépipari technológiák, integrált vállalatirányítási rendszerek, mechanikai technológiák, műanyag-feldolgozás technológiája /., számítógéppel integrált gyártás (CÍM). SZAKIRÁNYOK MÉRNÖK LOGISZTIKUS: vállalati logisztika, raktározástechnika, szállítási logisztika, logisztikai menedzsment, logisztikai marketing, projektfeladat, üzleti kommunikáció. PROJEKTMENEDZSER: projektvezetés és -szervezés, szervezeti struktúrák és formák, humánerőforrásgazdálkodás, innovációmenedzsment, vállalkozásszervezés, projektfeladat, üzleti kommunikáció. finanszírozás az intézményeket újabb és újabb szakok meghirdetésére ösztönzi, a hallgatói létszámot pedig a maximálás és nem az optimálás irányába tolja. Ebből következően is igen nagy a harc a beiskolázási piacon. Ez persze önmagában nem baj, hiszen a piac, a verseny innovációra ösztönöz. De lassan több lesz az eszkimó, mint a fóka, és a hallgatókért folytatott harcban patinás szakmai műhelyek semmisülhetnek meg rövid időn belül, miközben újabb és újabb képzőhelyek, illetve szakok tűnnek fel a „semmiből”. Sajnálatos, hogy ebben az élet-halál- harcban elsősorban a hajdan volt nagy múltú, közvetlenül a gazdaság számára képző, ugyanakkor monstrum szakmai bürokráciával nem rendelkező vidéki főiskolai karok vannak kitéve a pusztulás veszélyének.- Ha Önt megkérdezné egy 18 éves végzős fiatal, mit tanácsolna neki? Milyen szempontok alapján tanuljon tovább?- Fontos szempontnak tartom az adott képzés múltját. Érdemes megnézni, mikor alapították a szakot, és az adott szakterületen a kiválasztott felsőoktatási intézményben milyen oktatási kultúra alakult ki. Szerintem annál értékesebb egy képzés, minél megalapozottabb, történetileg kitelje- sedettebb az a képzési- és tudástőke, amelyre a választott szak épült. Iskolateremtéshez idő kell, és ezt nem válthatja ki az sem, ha egy-egy iskolateremtő személyiséget alkalmaz az intézmény. Az iskolateremtők, mint alapító atyák csupán elindíthatják a folyamatot. Ma azt lehet tapasztalni, hogy esetenként úgy vágnak bele képzések indításába, hogy nincs valódi alapjuk, valamint gyökértelen, múlt nélküli képzéseket állítanak be úgy, mintha az életgörbéjük érett szakaszában lennének. Felhívnám a figyelmet, hogy napjainkban nem is az oktatás tárgyi feltételrendszere az igazán fontos, hanem az az immateriális tőke, amely nem teremthető meg egyik napról a másikra. Ne tévesszen meg senkit az, hogy a BsC szakok fiatal képzések. Itt meg kell nézni, van-e az ilyen képzéseknek történeti háttere vagy nincs.- Ön például a GAMF-on a műszaki menedzser szak egyik megszervezője volt. Milyen múltra tekint vissza ez a képzési forma?- A kecskeméti Főiskola GAMF Karán például a műszaki menedzser szak másfél évtizede működik. Eddig több mint ezer hallgató végzett itt. Azt hiszem, kétség nem fér hozzá, hogy ezen idő alatt tényleg kiépülhetett egy értékes képzési kultúra.- A bevezetőben említette a szakmaiságot mint értékmérőt. Ezt hogyan tudná példával alátámasztani?- Egy-egy képzés szakmai tartalma adja annak valódi értékéit. Például a mi műszáki menedzser szakunk alapja és háttere a kecskeméti műszaki képzés, amely ebben az évben lesz 45 éves. Ennek az alapvetően gépészeti képzésnek fiatalabb hajtása a ‘90-es évek derekán beinduló műszaki menedzser szak. A szaknak meghatározó jellemzője, hogy a műAMF szaki tartalom gépészeti jellegű. Ez pontosan az a szakmai terület, amely a magyar gazdaságban ma a legkeresettebb. A sokfelé folyó műszaki menedzser szak közül a fél kezemen meg tudom számolni, mennyi a valódi gépész műszaki jellegű.- Milyen tanácsot adna még?- Javaslom mindenkinek, hogy a továbbtanulási döntés előtt tekintse át a kiválasztott szakok tantervi táblázatait. Ezek megmutatják a képzések valódi profilját. Érdemes továbbá a szakok szakirányait szemügyre venni. Már ha vannak. A szakirányok olyan specializációk, amelyek az intézmények hatáskörében formálódva adaptálják a gazdasági környezet elvárásait. Mi például rövid idő alatt öt szakirányt szüntettünk meg, hogy helyet adjunk a cégek által ténylegesen igényelt logisztikai menedzser és projektmenedzser szakiránynak. Egy éve szerveztünk egy országos logisztikai konferenciát, amely megalapozta döntésünket: a logisztika a gazdaság húzó ágazata, és szükséges, hogy az ilyen ismeretek megjelenjenek a képzésben. A projektmenedzsmentről csak annyit, ha van a menedzsmentben olyan terület, amely a kreatív, humán erőforrásokat a szervezetszerűség kereteit megőrizve felszabadíthatja, az a projektszervezés. Ez pedig a tudás- gazdaság alapkérdése. Minden képzés annyit ér egy fiatal szemében, amennyire a kapott tudás hasznosítható a munkaerőpiacon. Azaz, akkor jó a diploma, ha azzal könnyen el tud helyezkedni.- Igaza van. Magam is úgy gondolom, az az igazi kérdés, hogy azt a tudást kapja-e a hallgató a képzési folyamatban, amelyre a gazdaságnak szüksége van. Másfelől megközelítve, van-e közvetlen, élő, szakmai kapcsolat a képzés és a gazdaság között. Ez legalább olyan fontos, mint az, hogy hány intézményt jegyeznek a világ első ötszáz egyeteme között. Azt biztosan tudom, hogy nálunk, a műszaki képzésben általában a minőség részét képezi a gyakorlatiság, a kompetencia (értsd: hasznosítható) alapú tudás. a Dr. Tóth József docens: nagy múltú intézménybe érdemes jelentkezni
