Petőfi Népe, 2009. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-26 / 21. szám
4 KALOCSA PETŐFI NEPE - 2009. JANUÁR 26., HÉTFŐ Szent István meghatározta a történetét Kelta település nyomait idézik a területén talált, i. sz. 300 körűiről származó legrégebbi leletek. Kalocsa nagyjából egyidős a magyar állammal, bár lakott hely volt a honfoglalás idején is. Szent István király az egyházi központokat a királyi birtokok területén alapította meg, így lett az Kalocsa is. Ez hosszú időre meghatározta a város történetét. A király 1002 körül alapította meg az ország második érsekségét, érsekévé a koronát hozó Asztri- kot tette, A kalocsai érsekek sorában több jelentős hadvezér is volt. Csák Ugrin a muhi csatában esett el 1241-ben, Tömöri Pál 1526-ban serege nagy részével holtan maradt a mohácsi csatamezőn. A török hódoltság nyomán megszűnt katolikus hitéletet horvátországi ferencesek kezdték újjászervezni az 1630- as években, az érsekség csak az 1710-es évek elején települt visz- sza. A városban 1850. március 16-án tűzvész pusztított: 124 ház égett porig, 1851 júniusában pedig kolerajárvány tört ki. Fűszerpaprikája az 1930-as években vált világhírűvé az itt folyó nemesítés nyomán. A város a második világháború után - más egyházi központokhoz hasonlóan - a lassú visszafejlesztés sorsára jutott. KEPVISELO-TESTULET Török Gusztáv Andor polgár- mester, Loibl László alpolgármester, Molnár Gábor alpolgármester, Bagó Zoltán, Varga Nelli, Deák Zoltán, Török Endre, Kapitány lulianna, Hargitai László, Szakái Tibor, Túri Tibor, Derekas András, Borbély Gábor, Katus Attila, Kondéné Török Mária, Szabó Lászlóné, Vámosi Imre, Vén János. Jegyző: Bálint József. Hiányoznak a munkahelyek fejlesztés Összességében javult a városi szolgáltatások színvonala Minden évben új tagokkal gyarapszik a Kalocsai Szent István Paprika Lovagrend. A város ezer szállal kötődik a fűszernövényhez. Nem a helyi vágyak alapján döntenek a beruházók- mondja Török Gusztáv Andor polgármester.- Mennyit változott az utóbbi öt évben a város?- Nagyon sok fejlesztés valósult meg, fél évtized alatt legalább hárommilliárd forint értékben. Javultak a kulturális lehetőségek, megújult a kórház, intézményeink korszerűsítésére komoly összegeket költhettünk, jelentős mértékű út- és járdaépítésre, illetve -korszerűsítésre nyílt lehetőség. De az önkormányzattól független források révén is sor került olyan felújításokra, melyek szintén javították az itt élők számára fontos körülményeket. Közben viszont a források szűkössége miatt sajnálatos módon folyamatosan felül kellett vizsgálnunk az általunk vállalt, ám nem kötelező feladatokat. Összességében azonban javult a város állapota, a szolgáltatások színvonala.- Viszont továbbra is nagy a munkanélküliség...- Igen, sajnos hiányoznak a munkahelyek. Nyilván nem vigasztal bennünket, de reálisan értékelve helyzetünket és lehetőségeinket látnunk kell, hogy az ország déli részén ez a legnagyobb gond. Igaz ez a Dél-Alföldre és a Dél-Dunántúlra is, ahová nem jutottak jelentős változást eredményező munkahelyteremtő beruházások. Ezekbe a térségekbe a kormány terelheti a befektetőket, hiszen mi nem adhatunk vonzó kedvezményeket, támogatásokat. Kialakítottuk és infrastruktúrával láttuk el az Ipari Parkot, kapcsolatban állunk a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt.-vel, az ITDH-val. Keressük a lehetséges partnereket, de a döntés a befektetőké. Ezt mutatja a Mercedes kecskeméti beruházása is. Reméljük, a megyeszékhelytől már nem lesznek túl messze a beszállítói körben számításba vehető kalocsai cégek.- Mit tart a város legnagyobb erényének?- Azt, hogy fenn tudtunk tartani egy nagy intézményrendszert, ami nem pazarló módon működik, és viszonylag magas színvonalú. Ez ki tudja szolgálni a kalocsaiakat és a környéken élőket. Azt talán fölösleges vitatni, hogy például a Tömöri Pál Főiskola beindulása vagy a színház létrehozása jelentős változás. Ezekre minden kaloTörök Gusztáv Andor csai büszke lehet. Sok mindent kihasználtunk, úgy érzem, jól sáfárkodtunk. A munkahelyek hiánya azonban leszűkíti a működés lehetőségeit.- Gyakran zajlanak éles poltikai viták a képviselő-testületben. Pályázatok benyújtásáról döntő szavazásoknál ez a szembenállás kevésbé érzékelhető. Vagy nincs is?- Sajnálom, hogy pártpolitikai okok miatt nem lehet nyugod- tabb körülmények között dolgozni Kalocsa érdekében. Bár ma már kicsit természetesnek tűnik, hogy ahol pártok működnek, ott egyesek gyakran a pártérdekek mentén viszonyulnak szinte mindenhez. Persze lehet azzal villogni, hogy az ellenzékben lévők támogatják a pályázatokat, de azt sem lehet elfelejteni, hogy mindezek alapját a város költségvetése jelenti. Azt viszont soha nem szavazták meg.- Több, környékbeli településről is lehet hallani, hogy a pályázatokon tarol Kalocsa. Nem egyenletesen jutnak pénzhez az önkormányzatok, mert nincsenek előzetes egyeztetések. Erről mi a véleménye?- Nem értem a felvetést. Mi tartjuk fenn és fejlesztjük intézményeinket, de azokat a többi település lakói is használják. Például a kórház betegforgalmában például csupán 40 százaléknyi a kalocsai.- Milyennek szeretné látni a várost, illetve a környékét öt év múlva?- Változatlanul a munkahely- teremtés a legfontosabb. Ez a kulcsa a fejlődésnek, ebben kell előrelépni. Bízom abban, hogy a városban és környékén tervezett beruházások befejeződnek, újak is indulnak és a térségben élők javát szolgálják. Érdeklődők mindig vannak, de megtapasztaltuk, hogy sem magunkat, sem az embereket nem szabad túlzó illúziókba ringatni. ■mm Folyt, és folyik a bor a forradalom hírére tisztelgés „Az úrbéri termények megszüntetése emlékére az utczán 20 akó bor a népnek kieresztessék.” így szólt a Városi Tanács Határozat 1848. márczius 22-én, a forradalom kitörésének hírére. Ennek a döntésnek a mai kalocsaiak is ' hasznát látják, hiszen a városi ünnepség koreográfiájához hozzá tartozik, hogy a megemlékezést követően egy-egy pohár bort hajtanak fel a jeles márciusi nap emlékére. Minden évben száll a Kék Madár fesztivál Az 1991-ben életre hívott alapítvány jóvoltából minden évben, június elején rangos művészeti fesztivál zajlik a városban kiállításokkal, színházi és opera-előadásokkal, gyermekműsorokkal. Az alapítók - Lakatos György fagottművész és társai - fáradhatatlanul szervezik és bonyolítják a Kék Madár Fesztivált, melynek bevételéből a súlyosan és tartósan beteg gyermekeket ápoló, környékbeli családokat segítik. Az utóbbi esztendőkben már több millió forintot fordítottak erre a célra - évente félszáznál több családnak nyújtva támogatást. Gyermekekről és a gyermekekért szól Piros Arany A Paprika Napok látványos rendezvényei között az egyik legnagyobb érdeklődéssel várt esemény a paprikás ételek főzőversenye. Erre évről évre egyre többen érkeznek az ország minden tájáról. Amatőr és profi kóstolgatók, recept- és ízvadászok nézelődnek az illatfelhőbe boruló főzőhelyeknél. De nem minden a verseny. Sok szervezet, cég ilyenkor és itt látja vendégül partnereit. Ételben és jó hangulatban nincs hiány. Kincskeresők kincsesbányája értékek Sokakat vonz az alapító érsek műemlék könyvtára Nem kell térdig járnia a lábát annak, aki a város barokk főteréről indulva páratlan értékek után kíván kutatni. Az egyik ilyen csodálkozásra és szemlélődésre ösztönző hely az érseki palotában található, nyilvános közkönyvtárként működő főszékesegyházi könyvtár, ami egyben tudományos intézmény. A könyvtár díszterme, az alapító Patachích Ádám érsek (1776- 1784) műemlék könyvtára a délalföldi régió egyik kiemelkedő látványossága, 1780-ban készült el. A falak mentén álló polcokon több mint 19 ezer kötet sorakozik. A könyvtár kéziratgyűjteményében 64 középkori kódex található. Mindent a szemnek. A polcokon több mint 19 ezer kötet sorakozik. ■W'TIM i
