Petőfi Népe, 2009. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-23 / 19. szám
6 GAZDASÁG 2009. JANUÁR 23., PÉNTEK Fitch: két százalékkal eshet hazánk GDP-je két százalékkal csökkenhet az idén a magyar gazdaság teljesítménye - áll a Fitch nemzetközi hitelminősítő legfrissebb elemzésében. Hazánk ugyanakkor még egészen jól teljesíthet a balti országokhoz képest: Lettország és Litvánia GDP-je öt százalékkal eshet az idén. Végre egy jó hír: Svájc gyengébb frankotakar a jelenleginél jóval gyengébb frankra van szüksége a svájci gazdaságnak - közölte tegnap az alpesi ország nemzeti bankja. A pénzintézet beavatkozni is kész a nemzetközi devizapiacokon a frank gyengítése érdekében. Svájc GDP-je az idén akár egy százalékkal is visszaeshet. USA: 27 éve nem volt ennyi új munkanélküli a vártnál bő negyvenezerrel több, 589 ezer új munkanélküli regisztrálta magát a múlt héten az Egyesült Államokban - derül ki a tegnap publikált adatokból. Utoljára 1982-ben volt példa ilyen sok új jelentkezőre. A tartósan munkanélkülisegélyből élők száma immáron eléri a 4,6 milliót. A Hírsávot a támogatja. A BUX-inde* 2009. január 22-én 12200 12 000 ^ 11800 Változás: -1,68%1 11400 Nyitóérték: 12050 Záréérték: 11644 11200 11000 in finn Előző napi záróérték: 11843 15.30, ' aNentVork-i-9 ... tő zsde nyitása pont/ /óra 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁSÁÉT NYERTESEK 2009. 01. 22. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft' RFV 1850 +2,20 0,07 Raba 724 +1,97 13,12 Gspark 584 +1,56 0,25. Egis 11860 + 1,36 399,56 Emasz 22400 +0,44 4,47 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Phylaxia 9 10,00 3,96 AAA 78-8,23 0,23 Hűmet 20-4,76 2,99 OTP 2 350-3,33 9121 Fotex 300-3,22 8,8 A BUX-index az elmúlt napokban 12800 12600 12400 12200 12485 \ 12142 12018 12096 11843 11785 01.14 01.15 01.16 01.19 01.20 01.21 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. január 22-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft i i i 282,42 216,58 187,34-1,16 Ft -2,45 Ft -5,03 Ft Lakást keres magának a család. Nálunk azonban még a válság miatt sem csökkentek az ingatlanárak, hiszen öt éve stagnálás jellemzi a piacot. Előnytelen alkuk a piacon ingatlan A devizahitelesek egy részének gond a növekvő részlet Mind több a kényszer eladás a hazai ingatlan- piacon: azok válnak meg - általában jócskán a piaci ár alatt - a lakásuktól, házuktól, akik nem bírják fizetni a megemelkedett hiteltörlesztést. Hampl Márta Mind több ingatlantulajdonos nem győzi a hiteltörlesztést, és kénytelen ezért piacra dobni lakását vagy házát - értesült lapunk. Elsősorban a jenhitelesek kerültek ilyen helyzetbe (esetükben a havi törlesztőrészlet akár hetven százalékkal is nőhetett az elmúlt fél évben), ugyanakkor a svájci frank alapú kölcsönnel rendelkezők körében is egyre többen válnak meg kényszerből ingatlanuktól. „Tömeges hitelbedőlésről egyelőre korai lenne beszélni, az ugyanakkor tény, hogy mind több lakástulajdonos kénytelen fizetésképtelenség miatt túladni ingatlanán” - erősítette meg lapunknak Murányi Ákos, a Duna House ingatlanközvetítő elemzője. A szakértő nem derűlátó ami az előttünk álló időszakot illeti, úgy véli ugyanis, hogy a „jenesek” és a „frankosok” után az „eurósok” következnek, várhatóan már a következő hónapokban. És valóban, a válság kirobbanása óta a forint húsz százalékkal gyengült az euróval szemben. A spekulánsoknak áll a piac Az elmúlt időszakban jelentősen emelkedett azoknak a készpénzben bővelkedő spekulánsoknak a száma, akik agresszív árletörésre használják ki a helyzetet. A hitelüket fizetni nem tudó lakástulajdonosok ugyanis minél előbb pénzhez akarnak jutni, így számukra előnytelen alku,kba is belemennek. „A döntéskényszerben lévő tulajdonosok akár harminc-negyven százalékkal alacsonyabb áron is kéaz MSZP azt kéri a bankszövetségtől, javasolja tagjainak, hogy a csoportos létszámleépítéssel elbocsátott embereknek adjanak 12 hónapos morat& riumot lakáshiteleik törlesztésére. Juhászáé Lévai Katalin szocialista képviselő ismertetépesek eladni lakásukat, az alkalmi vételre vadászók pedig ki is használják ezt” - véli Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezetője. Vonzó lett az albéríet is Az egekbe szökő törlesztőrészletek ugyanakkor a korábban kényszermegoldásnak tekintett lakásbérléssel szembeni előítéleteket is jócskán átformálták. „A bizonytalan gazdasági helyzetben egyre többen választják a kivárás módszerét: Ingatlanvásárlás helyett inkább albérletbe költöznek az emberek” - mondta el érdeklődésünkre Kühne Kata. A szakértő szerint a bérleti piac élénkülése mindazonáltal nem fogja feltornázni az árakat, a főbérlőknek ugyanis továbbra is se szerint egy éven keresztül nem kellene lakáshitelt törlesztenie az adósnak, de ez nem járna hátránnyal számára, és ha újra találna munkát, folytatná a hitelek visszafizetését. A Magyar Bankszövetség várja a szocialisták írásos javaslaaz az érdekük, hogy minél rövi- debb idő alatt találjanak megbízható bérlőt a lakásukba. A piaci átlagot túlszárnyaló bérleti díjak mellett ez azonban nagyon nehéz. Nem mozdulnak az árak Mindennek ellenére a válság nem forgatta fel fenekestül az ingatlanpiac árait. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint ennek az az oka, hogy Magyar- országon immáron öt éve stagnálás jellemzi az ingatlanpiacot, így a válság már nem tudja hova letörni az árakat. Ráadásul a kereslet és a kínálat ár-érték arányosan lőtte be az ingatlanárakat az elmúlt években, és ennek köszönhetően nálunk nem alakult ki úgynevezett ingaüanár-buborék, mint például Amerikában. tát, de máris jelezték, az ötlet vélhetően sok tisztázandó kérdést vet fel. leginkább azt, hogy hány embert érinthet, illetve a moratórium alatt ki finanszírozza a bankokat, különösen a jelenlegi nehéz helyzetben, amelyet forrásszűke jellemez. Tízezer embert raktak ki a multik csak a Dunántúlon három hónap alatt Feszített Dél-, Közép- és Nyugat- Dunántúl munkaerő-piaci helyzete - jelentette be tegnapi tájékoztatóján Tukacs István „válságügyi” kormánybiztos. Elmondása szerint e régiókban koncentráltan jelentkezik a munkanélküliség, a leépítések ugyanis jobbára a multinacionális cégeknél jelentkeznek, amelyek sok embert foglalkoztatnak, és akár teljes kistérségek egyetlen nagy munkaadói. ■ A kis- és közepes cégek odafigyelnek dolgozóik szociális helyzetére. Az elmúlt negyedévben a három régióban összesen tízezer ember csoportos létszám-leépítési szándékát jelezték. A Közép- Dunántúlon négyezer, Dél- és Nyugat-Dunántúlon 3-3 ezer főt bocsátottak vagy bocsátanak el. Döntően a piacaikat elvesztő elektronikai, elektrotechnikai, valamint hírközléssel foglalkozó cégek és beszállítóik jelezték elbocsátási szándékukat. A kormányzatnak e téren csekély a mozgástere - tette hozzá Tukacs. Míg a kis- és középvállalkozások a túlélés érdekében hozott döntéseiknél figyelembe veszik, miként alakulnak dolgozóik szociális viszonyai, miként tarthatják meg a tapasztalatot és a tudást, a multinacionális cégeknek nincsenek ilyen szempontjaik. ■ M. S. Lemarad a cég, hogyha nincs netes kínálata A csaknem 4,2 millió magyar internetező közül 2,5 millió már vásárolt az interneten keresztül - derül ki a GfK Hungária Piackutató friss vizsgálatából. Leggyakrabban ételt, könyvet, CD-t és DVD-t rendelnek, ruhát ugyanakkor kevesebben (20 százalék). A legtöbb felhasználó, ha nem is ott vásárolja meg, a világhálón néz körül, ha tartós fogyasztási cikket készül venni. „Az olyan cégek termékei, amelyek nincsenek fenn az interneten, biztosan nem kerülnek be a fogyasztók kosarába” - hangsúlyozta a GfK menedzsere az InfoRádiónak. ■ Moratóriumot javasolnak a lakáshitelekhez a szocialisták Megmentenék térségünket a nagy nyugati bankok válság A pénzintézetek azt szeretnék: Kelet-Közép-Európa is kapjon a stabilizációs pénzekből „Ötven évig harcoltunk azért, hogy ezek az országok kikerüljenek a kommunizmusból. Most pedig, amikor dúl a válság, nem hagyhatjuk őket magukra” - indokolta a Financial Times neves brit pénzügyi lapnak Herbert Stepic, az osztrák Raiffeisen vezérigazgatója, hogy miért erkölcsi kötelessége az uniónak megsegíteni a kelet-közép-európai térség országait. A lap értesülései szerint a Raiffeisen és nyolc banktársa (köztük az Erste és az UniCredit) intenzív lobbizásba kezdett Brüsszelben azért, hogy a kelet-közép-európai régió országai - az euróövezet tagjaihoz hasonlóan - részesülhessenek a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartását szolgáló támogatásokban. Egyelőre mind az unió, mind az Európai Központi Bank azon az állásponton van, hogy csak az eurót használó országokat kell megsegíteni. így az eurózónán kívüli országok nem kaphatnak azokból a pénzekből, amelyek a banki hitelezés újraindulását, az adósokra rakódó terhek csökkenését, egyáltalán: a pénzügyi rendszer stabilitását segítik. A kilenc bank viszont úgy látja: a kelet-közép-európai pénzügyi szektorban is nagyon nagy a baj, és ha az uniós intézmények nem nyúl- nak a térség hóna alá, sorozatos J bankbedőlések, pánik és össze- 1 omlás lehet az eredmény. ■ M.S. A kelet-közép-európai bankoknak is szükségük lenne pénzügyi segítségre Németország is dupláz újabb bankmentő csomagon dolgozik a német kormány - értesült a Handelsblatt. Az üzleti újság úgy tudja: a német állam 300-400 milliárd euró- nyi problémás pénzügyi eszközt (például bedőlt hitelt) venne át a pénzintézetektől. A német parlament tavaly októberben 500 milliárd eurós ment& csomagot fogadott el, ám ez nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a bankok állapotán javítson. az elmúlt napokban Francia- ország és Nagy-Britannia is bejelentett egy második bankmentő csomagot.
