Petőfi Népe, 2009. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-15 / 12. szám
3 PETŐFI NÉPE - 2009. JANUÁR 15., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Baja KÖZÉLET Ma délelőtt kilenc órától rendkívüli ülést tart a bajai képviselő-testület. Arról is egyeztetnek a városatyák, hogy a helyi buszközlekedés menetrendjének átalakítása nem ok a 30 millió forintos támogatás emelésére. Az évközi járatmódosításokról pedig nem a testület, hanem a városüzemeltetési bizottság dönthet majd. (G. Zs.) Bátya KÖRÖK Ötödik találkozójukat tartják szombaton, 16 órától a Duna menti népdalkörök. Sükösd, Baja, Dusnok és Fájsz után a bátyai faluházban jönnek össze az együttesek, közel százötvenen vesznek részt a találkozón, amire az érsekhalmiakat is meghívták. (K. T.) Hajós/Fonyó tragédia A kórházba szállítás közben meghalt egy hajósi férfi, akire kedden fakivágás közben rádőlt egy fa Fonyód külterületén. A 42 éves férfi láncfűrésszel kivágott egy olyan fát, melyre korábban rádőlt egy másik törzs.- Ez utóbbi zuhant a férfira. A helyszínre mentőhelikoptert riasztottak, de már nem tudták megmenteni a férfi életét, (sönline.hu) Kecskemét tárlat Bruncsák András festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás január 16án, 18 órakor a kecskeméti Művész Kávézóban. A Kecskeméti Képzőművészeti Szabadiskola festőosztályát vezető művésztanár alkotásai febrúár 2-áig tekinthetők meg a kávézóban. (R. J.) Kunfehérto galambok a hétvégén nyolcadik alkalommal rendeznek galamb- és kisállat kiállítást a községben. A rendezvény egyben helyet ad a Máltai és Magyar Tyúktarka országos fajtaklub kiállításának is. A kuriózumnak számító bemutatót az általános iskola sportcsarnokában rendezik meg. (S. I.) Lajosmizse BETÖRŐ Arany ékszereket és ruhaneműket loptak el kedden egy családi házból. Az ismeretlen tettes az ajtót befeszrtve jutott az épületbe. Az okozott kár több mint 700 ezer forint. (T- K.) Tiszakécske áldoztatás Bábéi Balázs kalocsa-kecskeméti érsek vasárnap lelkipásztori látogatást tart a településen. A délelőtt fél tízkor kezdődő szentmisén négy hívő keresztényt: Beviz Miklóst, Gréczi Antalt, Lovas Józsefet és Radics Józsefet áldoztatóvá avat, Jávorka Lajost pedig beiktatja plébánosi szolgálatába. (Sz. T.) Van-e még gyógyítónk? egészségügy Külföldről sem lehet hozzánk csábítani a nővéreket Többé-kevésbé minden kórház szakember-hiány- nyal küzd. Több pénzt nem tudnak ajánlani, a pluszok között legfeljebb továbbképzésről, szolgálati lakásról lehet szó. Takács - Géczy - Kubatovics Telnek a hónapok, az évek, de hiába várjuk a hazai egészségügy sorsának jobbra fordulását. Ebből következik, hogy ahányszor csak kórház közelébe kerülünk, annyiszor jut eszünkbe: van-e még, aki gyógyítson? A KECSKEMÉTI MEGYEI KÓRHÁZ azon ritka intézmények egyike, ahol nincs orvoshiány.- Átmeneti problémák ugyan itt is adódnak, de jelenleg például egyetlen szabad orvosi hely sincs - mondta lapunknak dr. Svébis Mihály főigazgató. - Szerencsére vannak fiatal orvosaink is. Magas fizetést ugyan nem tudunk biztosítani számukra, de a folyamatos továbbképzést igen, ami nagyon fontos egy orvosnak. Főként ez az oka annak, hogy képesek vagyunk idecsábítani és megtartani a gyógyítókat. Ebből a szempontból tehát azt mondhatom, hogy bármilyen is az egészségügy országos helyzete, a mi intézményünkben egyelőre még biztonságban vannak a betegek. A nővérhiány azonban a megyei kórházat sem kerülte el.- Hosszú ideje változatlan a helyzet, jelenleg húsz üres.szak- dolgozói hely van - nyilatkozta dr. Fáy Tamásné ápolási igazgató. - Utánpótlás szempontjából kilátástalan állapotok vannak. Már külföldről sem tudunk nővéreket hozni, hiszen otthon többet keresnek, mint amennyit itt kapnának. Néhány éve több mint negyven erdélyi ápolónő érkezett hozzánk. Szerencsére a dr. Fáy Tamásné A szakképzett ápolók hiánya a megyei kórházat sem kerülte el. Ezt a hivatást kevés férfi választja. háromnegyed részük egyelőre maradt, öten továbbutaztak, hárman visszamentek Erdélybe. Át kellene gondolni az egészség- ügyi szakdolgozók képzését, és valamilyen ösztönző életpályát, jó megélhetést kellene nyújtani számukra. Jelenleg egy nővér kezdő fizetése nettó hetvenötdr. Svébis Mihály ezer forint körül van. Ennyiért senki nem áldozza fel az életét, az ünnepeit, a családi békéjét. A bajai kórház helyzetéről Tóth Gábor főigazgató főorvos adott tájékoztatást:- Bizonyos területeken - amelyek országosan is hiányszakmák - nálunk is van munkaerő-hiány. Ilyen például a fül-orr-gége, a szemészet és a szülésznői állás. Vannak álláshirdetéseink, de ezekre csekély érdeklődés mutatkozik. Ami a külföldieket illeti, korábban sokan jelentkeztek magyar területekről, ám ez mára megszűnt. Jellemző, hogy egy marosvásárhelyi házaspár érdeklődött a bajai kórházban, de visszamondták az állást, ugyanis jelenleg helyben is hasonló fizetést kapnak. A honi orvosképzésben egyelőre sötét a kép a kórházi szakemberek utánpótlását tekintve.- A KALOCSAI KÓRHÁZBÓL, húsz orvos és húsz nővér hiányzik. Ez az intézményi összlétszám nyolc százaléka - mondta Deák Zoltán, az intézmény főigazgató főorvosa. - Azonban a doktorok esetében sokkal kedvezőtlenebb a helyzet: a státuszok negyede betöltetlen. Nincs orvos, a finanszírozás pedig nem ad mozgásteret az intézménynek. Extra juttatásként legfeljebb szolgálati lakást ajánlhatunk fel. ■ Kalocsán az orvosi státuszok egynegyede betöltetlen. Menni kell a pénz után! több fontos kérdést is fölvetnek a megyei önkormányzat által rendezett „pályázati nap” tanulságai. Hogyan lehet, hogy a Dél-Alföld regionális pályázatain a Csongrád megyei elképzelések kétszer akkora támogatást kaptak, mint a Bács-Kiskun megyeiek? Hiszen az aránynak fordított előjelűnek kellene lennie, mert Bács-Kiskunban 535 ezer ember él, Csong- rádban pedig csupán 427 ezer. KÉT MAGYARÁZAT adható. A kézenfekvő (és nyilvánvalóan helyes) válasz azt mondja, hogy Csongrád kormány- párti megye, a mienk viszont ellenzéki. Csak a válasz helyes, a gyakorlat helytelen! A politika úgy keverte a kártyát, hogy a regionális fejlesztési tanácsban ülő döntéshozók többsége a hatalom küldötte legyen, akik maguknak osztanak. Naiv lennék, ha nem venném tudomásul, hogy a dolgok így működnek, de az aránytalanság olyan kirívó, hogy szóvá kell tennünk: ízléstelen a mértéktartás hiánya! felmerül az a kérdés is, hogy a Bács-Kiskun megyei települések eleget és jól pályáznak-e? Megyei közgyűlésünk elnökének szavait éles kritikának tekinthetjük a helyi önkormányzatok felé. A bírálat megalapozottságával nyilván sokan vitatkoznak, de súlyos kijelentések hangzottak el. Nincs megegyezés a kistérségekben, a települések nem együtt, hanem egymással rivalizálva nyomulnak! A pályázatírók nem kérdeznek, a vezetők nem lobbiznak, de nem igénylik a segítséget sem. kérdés az is, hogy a megyei önkormányzat vezetése nem vállalta-e túl magát, amikor a kötelező feladatokon felül összefogni próbálja a tőle független erőket? Erre nem merek válaszolni, de nem is az én dolgom. Az élet megadja majd a feleletet. Csongrád megye viszi a pénzt pályázatok Bács-Kiskun települései nem kérik a segítséget Figyeljünk a magányosokra! áldozatvédelem Egy kis törődéssel életeket menthetünk Noha a dél-alföldi régióban Bács- Kiskun megye adja a társadalmigazdasági teljesítőképesség 42 százalékát, a fejlesztési forrásokat nagyrészt Csongrád megye kapja. Erről is beszélt Bányai Gábor, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnöke azon a „pályázati napon”, amit a minap tartottak Kecskeméten. Bányai Gábor a megye települési önkormányzatainak vezetőit hívta meg arra a tanácskozásra, amelyen EU-s szakértők és a Dél- Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (DARFÜ) illetékesei tartottak előadásokat a területfejlesztési pályázatok részleteiről. A tanácskozás meghirdetett célja, hogy a megyei önkormányzat és a területfejlesztési tanács segítse a településeket a forráshoz jutásban. Az elnök szerint a megyei önkormányzat sikeresebb a pályázatokban, mint a települések. Azt tanácsolta a helyi vezetőknek, hogy kérdezzenek többet a DARFÜ szakembereitől, s vegyék igénybe a megyei önkormányzat segítségét is. A vezetőknek személyesen kell lobbizniuk Szegeden! Sajnálatos - mondta -, hogy a megye 118 településéből csupán mintegy 20 élt azzal a lehetőséggel, amit a megye EU-s apparátusa nyújthat ingyenes tanácsadás formájában. A megyében előfordul az is, hogy nincs megegyezés a kistérségben, s a települések egymás ellen pályáznak. Ez is oka annak, hogy Bács- Kiskunba kevesebb pénz érkezik a lehetségesnél. Az elnök éles hangon ostorozta azt az önkormányzati beruházási rendszert is, amelynek nyomán a gyakorlatban 30 százalékkal lesz drágább egy fejlesztés, mint a piaci ára lenne. „Egy négyzetméter beton kiöntése harmadával többe kerül az önkormányzatoknak a piaci árnál, és ez tűrhetetlen.” ■ Bálái F. István Fejlesztési források a Dél-Alföldön: Támogatott Elnyert összeg projekt (db) (milliárd Ft) Bács-Kiskun: 89 . 6,4 Békés: 70 5,0 Csongrád: 119 12,3 FORRÁS: BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT Az elmúlt télen Magyarországon közel háromszáz ember halt meg kihűlésben. Sok volt közöttük a magányos, idős ember, aki saját lakásában fagyott meg. Ezt szeretné elkerülni a jövőben a kecskeméti önkormányzat, amely úgy véli: az áldozatokat kellő odafigyeléssel, törődéssel meg lehet menteni. Elég, ha időben bekopogunk magányos, idős szomszédunkhoz, ha mielőbb jelezzük a problémát a hajléktalanokat ellátó intézményhez, a családsegítő szolgálathoz, a szociális gondozó szolgálathoz vagy a civil segítő szervezethez. Szerencsés lenne, ha legalább hidegben mentőt hívnánk az utcán fekvő emberhez, vagy ha felhívnánk a háziorvos figyelmét a leromlott egészségi állapotú, idős emberre. Az önkormányzat kéri mindazokat, akik ismernek idős, magányos embereket, hogy azt jelezzék az alábbi szervezetek valamelyikénél: Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatóságának Hajléktalan Gondozó- szolgálata, telefon: 76/494-926, vagy 504-441, Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatóságának Családsegítő Szolgálata, telefon: 76/506-084, vagy 504-085, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Dél-alföldi Regionális Diszpécser Szolgálat, telefon: 76/485-582. ■ T. V. A megfagyott emberek egynegyede hajléktalan A NAGY HIDEG MIATT országosan is a figyelem középpontjába került, hogy miként lehetne megelőzni a kihűléses haláleseteket. Csak most januárban 40 ilyen tragédia történt Magyarországon. Elgondolkodtató, hogy az eseteknek mindössze egynegyedében volt hajléktalan az áldozat. Többségében azonban olyan idős, beteg embereket ért utol ez a borzalmas vég, akiknek volt fedél a fejük felett, csak ép- , pen senki nem akadt, aki rájuk nyitotta volna az ajtót.