Petőfi Népe, 2009. január (64. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-15 / 12. szám

3 PETŐFI NÉPE - 2009. JANUÁR 15., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Baja KÖZÉLET Ma délelőtt kilenc órától rendkívüli ülést tart a bajai képviselő-testület. Arról is egyeztet­nek a városatyák, hogy a helyi buszközlekedés menetrendjének átalakítása nem ok a 30 millió fo­rintos támogatás emelésére. Az évközi járatmódosításokról pedig nem a testület, hanem a város­üzemeltetési bizottság dönthet majd. (G. Zs.) Bátya KÖRÖK Ötödik találkozóju­kat tartják szombaton, 16 órától a Duna menti népdalkörök. Sükösd, Baja, Dusnok és Fájsz után a bátyai faluházban jönnek össze az együttesek, közel száz­ötvenen vesznek részt a találko­zón, amire az érsekhalmiakat is meghívták. (K. T.) Hajós/Fonyó tragédia A kór­házba szállítás közben meghalt egy hajósi férfi, akire kedden faki­vágás közben rádőlt egy fa Fonyód külterületén. A 42 éves férfi lánc­fűrésszel kivágott egy olyan fát, melyre korábban rádőlt egy másik törzs.- Ez utóbbi zuhant a férfira. A helyszínre mentőhelikoptert riasz­tottak, de már nem tudták meg­menteni a férfi életét, (sönline.hu) Kecskemét tárlat Bruncsák András festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás január 16án, 18 órakor a kecskeméti Művész Ká­vézóban. A Kecskeméti Képzőmű­vészeti Szabadiskola festőosztá­lyát vezető művésztanár alkotásai febrúár 2-áig tekinthetők meg a kávézóban. (R. J.) Kunfehérto galambok a hétvé­gén nyolcadik alkalommal ren­deznek galamb- és kisállat kiállí­tást a községben. A rendezvény egyben helyet ad a Máltai és Ma­gyar Tyúktarka országos fajta­klub kiállításának is. A kuriózum­nak számító bemutatót az általá­nos iskola sportcsarnokában ren­dezik meg. (S. I.) Lajosmizse BETÖRŐ Arany éksze­reket és ruhaneműket loptak el kedden egy családi házból. Az is­meretlen tettes az ajtót befeszrtve jutott az épületbe. Az okozott kár több mint 700 ezer forint. (T- K.) Tiszakécske áldoztatás Bábéi Balázs kalocsa-kecskeméti érsek vasárnap lelkipásztori látogatást tart a településen. A délelőtt fél tíz­kor kezdődő szentmisén négy hívő keresztényt: Beviz Miklóst, Gréczi Antalt, Lovas Józsefet és Radics Józsefet áldoztatóvá avat, Jávorka Lajost pedig beiktatja plébánosi szolgálatába. (Sz. T.) Van-e még gyógyítónk? egészségügy Külföldről sem lehet hozzánk csábítani a nővéreket Többé-kevésbé minden kórház szakember-hiány- nyal küzd. Több pénzt nem tudnak ajánlani, a pluszok között legfeljebb továbbképzésről, szolgá­lati lakásról lehet szó. Takács - Géczy - Kubatovics Telnek a hónapok, az évek, de hiába várjuk a hazai egészség­ügy sorsának jobbra fordulását. Ebből következik, hogy ahány­szor csak kórház közelébe kerü­lünk, annyiszor jut eszünkbe: van-e még, aki gyógyítson? A KECSKEMÉTI MEGYEI KÓRHÁZ azon ritka intézmények egyike, ahol nincs orvoshiány.- Átmeneti problémák ugyan itt is adódnak, de jelenleg példá­ul egyetlen szabad orvosi hely sincs - mondta lapunknak dr. Svébis Mihály főigazgató. - Sze­rencsére vannak fiatal orvosa­ink is. Magas fizetést ugyan nem tudunk biztosítani számukra, de a folyamatos továbbképzést igen, ami nagyon fontos egy or­vosnak. Főként ez az oka annak, hogy képesek vagyunk idecsá­bítani és megtartani a gyógyító­kat. Ebből a szempontból tehát azt mondhatom, hogy bármilyen is az egészségügy országos hely­zete, a mi intézményünkben egyelőre még biztonságban van­nak a betegek. A nővérhiány azonban a me­gyei kórházat sem kerülte el.- Hosszú ideje változatlan a helyzet, jelenleg húsz üres.szak- dolgozói hely van - nyilatkozta dr. Fáy Tamásné ápolási igazga­tó. - Utánpótlás szempontjából kilátástalan állapotok vannak. Már külföldről sem tudunk nő­véreket hozni, hiszen otthon töb­bet keresnek, mint amennyit itt kapnának. Néhány éve több mint negyven erdélyi ápolónő érkezett hozzánk. Szerencsére a dr. Fáy Tamásné A szakképzett ápolók hiánya a megyei kórházat sem kerülte el. Ezt a hivatást kevés férfi választja. háromnegyed részük egyelőre maradt, öten továbbutaztak, hár­man visszamentek Erdélybe. Át kellene gondolni az egészség- ügyi szakdolgozók képzését, és valamilyen ösztönző életpályát, jó megélhetést kellene nyújtani számukra. Jelenleg egy nővér kezdő fizetése nettó hetvenöt­dr. Svébis Mihály ezer forint körül van. Ennyiért senki nem áldozza fel az életét, az ünnepeit, a családi békéjét. A bajai kórház helyzetéről Tóth Gábor főigazgató főorvos adott tájékoztatást:- Bizonyos területeken - ame­lyek országosan is hiányszak­mák - nálunk is van munkaerő-hi­ány. Ilyen például a fül-orr-gége, a sze­mészet és a szülész­női állás. Vannak ál­láshirdetéseink, de ezekre cse­kély érdeklődés mutatkozik. Ami a külföldieket illeti, koráb­ban sokan jelentkeztek magyar területekről, ám ez mára meg­szűnt. Jellemző, hogy egy maros­vásárhelyi házaspár érdeklődött a bajai kórházban, de vissza­mondták az állást, ugyanis jelen­leg helyben is hasonló fizetést kapnak. A honi orvosképzésben egyelőre sötét a kép a kórházi szakemberek utánpótlását te­kintve.- A KALOCSAI KÓRHÁZBÓL, húsz orvos és húsz nővér hiány­zik. Ez az intézmé­nyi összlétszám nyolc százaléka - mondta Deák Zol­tán, az intézmény főigazgató főorvosa. - Azonban a doktorok esetében sokkal kedvezőtlenebb a hely­zet: a státuszok negyede betöl­tetlen. Nincs orvos, a finanszíro­zás pedig nem ad mozgásteret az intézménynek. Extra juttatás­ként legfeljebb szolgálati lakást ajánlhatunk fel. ■ Kalocsán az or­vosi státuszok egynegyede betöltetlen. Menni kell a pénz után! több fontos kérdést is fölvet­nek a megyei önkormányzat által rendezett „pályázati nap” tanulságai. Hogyan le­het, hogy a Dél-Alföld regio­nális pályázatain a Csongrád megyei elképzelések kétszer akkora támogatást kaptak, mint a Bács-Kiskun megyei­ek? Hiszen az aránynak for­dított előjelűnek kellene len­nie, mert Bács-Kiskunban 535 ezer ember él, Csong- rádban pedig csupán 427 ezer. KÉT MAGYARÁZAT adható. A kézenfekvő (és nyilvánvaló­an helyes) válasz azt mond­ja, hogy Csongrád kormány- párti megye, a mienk vi­szont ellenzéki. Csak a vá­lasz helyes, a gyakorlat hely­telen! A politika úgy keverte a kártyát, hogy a regionális fejlesztési tanácsban ülő döntéshozók többsége a ha­talom küldötte legyen, akik maguknak osztanak. Naiv lennék, ha nem venném tu­domásul, hogy a dolgok így működnek, de az arányta­lanság olyan kirívó, hogy szóvá kell tennünk: ízléste­len a mértéktartás hiánya! felmerül az a kérdés is, hogy a Bács-Kiskun megyei települések eleget és jól pá­lyáznak-e? Megyei közgyűlé­sünk elnökének szavait éles kritikának tekinthetjük a he­lyi önkormányzatok felé. A bírálat megalapozottságával nyilván sokan vitatkoznak, de súlyos kijelentések hang­zottak el. Nincs megegyezés a kistérségekben, a települé­sek nem együtt, hanem egy­mással rivalizálva nyomul­nak! A pályázatírók nem kérdeznek, a vezetők nem lobbiznak, de nem igénylik a segítséget sem. kérdés az is, hogy a megyei önkormányzat vezetése nem vállalta-e túl magát, amikor a kötelező feladatokon felül összefogni próbálja a tőle független erőket? Erre nem merek válaszolni, de nem is az én dolgom. Az élet meg­adja majd a feleletet. Csongrád megye viszi a pénzt pályázatok Bács-Kiskun települései nem kérik a segítséget Figyeljünk a magányosokra! áldozatvédelem Egy kis törődéssel életeket menthetünk Noha a dél-alföldi régióban Bács- Kiskun megye adja a társadalmi­gazdasági teljesítőképesség 42 százalékát, a fejlesztési forráso­kat nagyrészt Csongrád megye kapja. Erről is beszélt Bányai Gá­bor, a Bács-Kiskun megyei köz­gyűlés elnöke azon a „pályázati napon”, amit a minap tartottak Kecskeméten. Bányai Gábor a megye telepü­lési önkormányzatainak vezetőit hívta meg arra a tanácskozásra, amelyen EU-s szakértők és a Dél- Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (DARFÜ) illetékesei tartottak előadásokat a területfej­lesztési pályázatok részleteiről. A tanácskozás meghirdetett célja, hogy a megyei önkormányzat és a területfejlesztési tanács segítse a településeket a forráshoz jutás­ban. Az elnök szerint a megyei önkormányzat sikeresebb a pá­lyázatokban, mint a települések. Azt tanácsolta a helyi vezetők­nek, hogy kérdezzenek többet a DARFÜ szakembereitől, s vegyék igénybe a megyei önkormányzat segítségét is. A vezetőknek sze­mélyesen kell lobbizniuk Szege­den! Sajnálatos - mondta -, hogy a megye 118 településéből csu­pán mintegy 20 élt azzal a lehe­tőséggel, amit a megye EU-s ap­parátusa nyújthat ingyenes ta­nácsadás formájában. A megyé­ben előfordul az is, hogy nincs megegyezés a kistérségben, s a települések egymás ellen pályáz­nak. Ez is oka annak, hogy Bács- Kiskunba kevesebb pénz érkezik a lehetségesnél. Az elnök éles hangon ostoroz­ta azt az önkormányzati beruhá­zási rendszert is, amelynek nyo­mán a gyakorlatban 30 százalék­kal lesz drágább egy fejlesztés, mint a piaci ára lenne. „Egy négy­zetméter beton kiöntése harma­dával többe kerül az önkormány­zatoknak a piaci árnál, és ez tűr­hetetlen.” ■ Bálái F. István Fejlesztési források a Dél-Alföldön: Támogatott Elnyert összeg projekt (db) (milliárd Ft) Bács-Kiskun: 89 . 6,4 Békés: 70 5,0 Csongrád: 119 12,3 FORRÁS: BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT Az elmúlt télen Magyarországon közel háromszáz ember halt meg kihűlésben. Sok volt közöt­tük a magányos, idős ember, aki saját lakásában fagyott meg. Ezt szeretné elkerülni a jövőben a kecskeméti önkormányzat, amely úgy véli: az áldozatokat kellő odafigyeléssel, törődéssel meg lehet menteni. Elég, ha időben bekopogunk magányos, idős szomszédunk­hoz, ha mielőbb jelezzük a problémát a hajléktalanokat el­látó intézményhez, a családse­gítő szolgálathoz, a szociális gondozó szolgálathoz vagy a ci­vil segítő szervezethez. Szeren­csés lenne, ha legalább hideg­ben mentőt hívnánk az utcán fekvő emberhez, vagy ha felhív­nánk a háziorvos figyelmét a le­romlott egészségi állapotú, idős emberre. Az önkormányzat kéri mind­azokat, akik ismernek idős, ma­gányos embereket, hogy azt je­lezzék az alábbi szervezetek va­lamelyikénél: Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgató­ságának Hajléktalan Gondozó- szolgálata, telefon: 76/494-926, vagy 504-441, Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgató­ságának Családsegítő Szolgála­ta, telefon: 76/506-084, vagy 504-085, Magyar Máltai Szere­tetszolgálat Egyesület Dél-alföldi Regionális Diszpécser Szolgálat, telefon: 76/485-582. ■ T. V. A megfagyott emberek egynegyede hajléktalan A NAGY HIDEG MIATT országosan is a figyelem középpontjába került, hogy miként lehetne megelőzni a kihűléses halál­eseteket. Csak most január­ban 40 ilyen tragédia történt Magyarországon. Elgondol­kodtató, hogy az eseteknek mindössze egynegyedében volt hajléktalan az áldozat. Több­ségében azonban olyan idős, beteg embereket ért utol ez a borzalmas vég, akiknek volt fedél a fejük felett, csak ép- , pen senki nem akadt, aki rá­juk nyitotta volna az ajtót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom