Petőfi Népe, 2009. január (64. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-13 / 10. szám

4 PETŐFI NÉPE - 2009. JANUÁR 13., KEDD DUNAEGYHÁZA Dunaegyháza r> y A török dúlta, a szlovák építette az ősi „Eginázát” A mai falu helye az avar korban is lakott volt. A Duna túlpartján állt a római Intercisa vára, ezért a település fontos vízi átkelőhely lehetett. Neve - a középkori templomos helyre utalva - „Egi- házi” alakban egy 1560-ban kelt adománylevélben bukkan fel először. A török hódoltság alatt elnéptelenedett a falu, de a 18. század elején benépesedett evangélikus szlovákokkal. A fa­lu nagyjából a második világhá­borúig viszonylag zárt közössé­get alkotott. Innen származtat­ható csúfneve: Tótországnak em­legették. A helyi kultúrtörténet ma is beszédes emlékei a fejfák a temetőben. A fejfaállítás szo­kását a magyaroktól vették át a szlovákok, de a díszítésben idő­vel túlszárnyalták tanítóikat. A szlovák tájház szép népraj­zi gyűjteményében őrzik a kul­túrtörténeti emlékeket. Duna­egyháza nevezetes rendezvénye az augusztusi Falunapok, a szep­temberi szüreti felvonulás és bál, novemberben pedig a Nap­raforgó nemzetiségi táncos talál­kozó, mely látványos ízelítő a ha­zánkban élő nemzetiségiek ha­gyományaiból. KÉPVISELŐ-TESTÜLET POLGÁRMESTER: Nagy Tamás. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI: Bá­csi János, Boldoczki Imréné, Ko- márominé Huszárik Judit, Papp Gyula, Poros Mihály, Suhajda Imréné, Szurma Imre, Tilli Fe­renc, Tóth Gusztávné. jegyző: Zsidóné Faragó Mónika. SZLOVÁK KISEBBSÉGI ÖNKOR­MÁNYZAT A testület tagjai: Tomás Nagy (elnök), Éva Tóthová Vácziová (alelnök), Rozália Rakitaiová, Imrich Klementis, Rozália Pász- torová Vargová. Aprópénz a lélegzethez községi források Szűkös időkben készülnek a nagy építkezésre Napraforgó - a nemzetiségi táncosok találkozója látványos színfolt a községi kulturális rendezvények palettáján Takarékos esztendőnek néz elébe az önkor­mányzat. Növekvő műkö­dési hiánnyal számolnak a községi döntéshozók. Szűkös esztendőt hagyott hátra Dunaegyháza, ám úgy néz ki, nem lesz jobb az idei évük sem. Néhány napja az önhibájukon kí­vül finanszírozási problémákkal küzdő önkormányzatok segély­keretéből kapott a helyi költség- vetés. Az így leosztott ötmillió fo­rint csak a legsürgetőbb számlák kifizetésére futja. Aprópénz a lé­legzethez. Feltételezik, hogy az állami normatívák csökkenése miatt á működési hiány idén is el­éri a 30 millió forintot. Tavaly se­gítették a fejlesztéseket a pályá­zatok. Több mint kétmillióból burkolhatták a Rózsadomb utcát, ötmilliót nyertek két hosszú gya­logjáró renoválására, és közmeg­elégedésre megújították, rendez­ték a községi sírkertet. Az igazán nagy építkezésre, a csatornázás­ra azonban még csak most ké­szül a község.- Mikor köthetnek majd a csa­tornákra? - érdeklődtünk Nagy Tamás polgármestertől.- Az elején tartunk még, jelen­leg csak a tervezés költségeire van beadva kérelmünk. A leendő beruházásnak csak ez a tétele 50 millió forint. Pályázatunkat be­fogadták, a főhatóság döntését várjuk. A kész tervekkel folya­modhatunk majd az építkezési költségért, ami legalább nettó 800 millió forint körül lesz. Úgy számoljuk, két év eltelik, mire el­kezdődhet majd a megvalósítás.- Új pénzügyi terv ugyan még nincs, de vajon látható-e már, hogy az önkormányzati intéz­ményeknek milyen ellátásuk lesz 2009-ben?- Talán majd tél végén tudunk erről többet mondani, de az biz­tos: idén se lehet úgy beosztani a költségvetést, hogy mindenre fussa. Nemzetiségi település va­gyunk, több normatíva jut hoz­zánk, mint egyébként jutna, de csak az oktatáshoz és a kulturá­lis feladatokhoz. Az óvoda, isko­la fenntartását a normatívatöbb- lettel is csak 60 százalékosan fe­dezik az állami támogatások. A kötelező szociális feladatokat pedig már nem győzzük, kistér­ségi fenntartásba adtuk azokat. Újsolt és Dunaegyháza képez egy mikrotérséget, ebben a szer­vezésben a községi oktatás 600 ezer forinttal kap több támoga­tást. A kistérségi szintű oktatás- szervezéssel jobban jönnénk ki, viszont akkor a felső tagozat megszűnne, és a gyerekeknek utazniuk kellene más iskolába. Sajnos a több normatívát bejá­rók után adják. A szlovák ki­sebbségi önkormányzat költség- vetése az alapnormatívával, a 420 ezer forint feladatalapú tá­mogatással, illetve az elnyert kulturális pályázati támogatá­sokkal összesen egymillió­kétszázezer forint volt tavaly. Eb­ből az összegből tudtuk segíteni a közösségi szervezeteket, a nyugdíjasklubot, a citerazene- kart, a szlovák nyelvi tábort, a tánccsoportot, a községi kultu­rális rendezvényeket. Szeret­nénk legalább a tavalyihoz ha­sonló támogatást adni a szlovák kulturális szervezeteknek. Várjuk a Leader 2-es program­ban a döntést, onnan 5 milliót re­mélünk. Játszótér lesz belőle. Fontos az, bár vannak sürgetőbb feladataink. Az a baj, hogy a köz­ségfejlesztési támogatások fel- használását korlátozzák, gyak­ran nem az valósulhat meg, amit igazán szeretnénk. A pinceklub felújításának viszont sokan örül­nek, főleg a kulturális és egyéb rendezvények, tanfolyamok szer­vezői, résztvevői. Értékes az olyan hely, ahol az emberek tár­saságra, közösségre találnak. Jók kémiából és tériből, szedtek is jócskán babért a nagy versenyen Dunaegyházán 1715-től létezik alapfokú oktatás. Attól fogva a község legfontosabb intézménye volt az iskola, mert mindenki tudta: ott értek meggyőződéssé két nép együttélésének alapvető normái. Az alma maternek döntő sze­repe volt abban, hogy a magyar és a szlovák kultúrából a száza­dok során közösséget fenntartó, éltető tradíciók kristályosodja­nak. Valószínűleg ebből a közös hagyományból eredeztethetőek az újabb kori műveltségi és tan­tárgyi vetélkedők, melyeken a dunaegyházi kisdiákok rend­szerint magas szinten teljesíte­nek. - Pedagógusaink fontos­nak tartják azt, hogy a diákok ne csak a tananyagból, hanem egyéb más forrásokból is szerez­zenek ismereteket. Ezt nevez­zük nem szakrendszerű okta­tásnak, amiről kiderült, hogy esetenként lényegesen hatéko­nyabb oktatási szisztéma, mint ■ Nyugodt iskolában a jó tanulókból sikerre vadászó fiatalok csepe­rednek fel. a tárgyi tudás mechanikus suly­kolása. Úgy gondoljuk, a korsze­rű módszereknek is köszönhető, hogy a szlovák nemzetiségi és helyi vetélkedőkön kívül gyak­ran az országos versenyekre is eljutnak diákjaink - beszélt ta­pasztalataikról Szűcsné Takács Zsuzsanna, az intézmény meg­bízott igazgatója.- A legutóbbi időkben is értek el gyerekeink szép eredménye­ket. Szabados Roland Dunaújvá­rosban kémiaversenyt nyert. Jankovics Gáborné kollégám ké­szítette fel a tehetséges fiút. Ko­rábban, szintén kémiából, Fél­egyházi Fruzsina all. lett az or­szágos versenyen. Legutóbb pe­dig Tilli Fanni hetedikes diákun­kat én készítettem fel a történe­lemvetélkedő országos döntőjé­re. Fanni is remekelt: ötödik he­lyezést ért el az országos dön­tőben - mutatta be az eminens diákokat Szűcsné Takács Zsu­zsanna. Megerősítette: nyugodt iskolában lehet jó eredményeket elérni. A szülők, a gazdálkodók segítik az iskolát. A legutóbbi jó­tékonysági bálon mintegy félmil­lió forint jött össze. A tantermek szépítésére, eszközök vásárlásá­ra költik. A katedráról hívták önkormányzatot vezetni nagy tamás 1969-ben született Szabadszálláson. Elemi iskoláit Dunaegyházán járta ki, majd a dunaújvárosi Bánki Donát Szakközépiskolában érettségizett 1393-ban szerzett diplomát a szegedi tudományegyetem Juhász Gyula tanár- i képző főiskolai karán történe­lem-szlovák szakon. A helyi ál­talános iskolában taní­tott szlovák nyelvet 1998 óta a község pol­gármestere. Fele­sége magyar-tör­ténelem szakos tanár. Egy kislá­nyuk van. Takarékra vették a faluban az óvodát is intézmények A pályázati pénzből taneszközöket és bútorokat vásárolnak A burgonyatermesztőkhöz futnak, ha elkél a segítség A 75 személyes óvodában jelen­leg 46 kisgyerek gondját viseli Skrenyó Edit vezető óvónő (ké­pünkön) és munkatársai. Kisebb létszámhoz kevesebb állami nor­matíva jár, ezért az intézmény költségeivel takarékoskodik az önkormányzat. A személyi ki­adásokon faragtak, közös irányí­tásba vonták az iskolát és az óvo­dát, és az eddigi négy helyett csak három csoportba osztva foglalkoznak a kicsikkel. Kisebb fejlesztésekre főleg pályázatok­kal próbálnak pénzt szerezni. A múlt év végén 2,4 milliót nyer­tek. Abból egyebek közt interak­tív táblákat, számítástechnikai felszereléseket, az óvodába pe­dig új szekrényeket vásároltak. A kicsik semmit nem vesznek észre a felnőttek gondjaiból. Tiszta, gondozott környezetben töltik napjaikat. A helyi gazdálkodók érzik nem kevés felelősségüket: az önkor­mányzati források csökkenése következtében egyre több segít­séget vár tőlük a falu. A burgo­nyatermesztő Haladás Zrt. veze­tősége szerint nehéz időkben a vállalkozások kötelessége külö­nösen az iskola, az óvoda felka­rolása. - A faluhoz tartozunk, közel száz családnak biztosít a cégünk megélhetést. Tehát az oktatási intézmények támogatá­sával munkatársaink gyerekei­nek javát szolgáljuk. Érdekünk az, hogy az iskola megőrizhesse legjobb erényét: a színvonalas oktatást, és a lehető legtöbbet nyújtsa a fiataloknak. Ezért a ki­rándulásokat, a táborozásokat, a diáksportot is mindig elősegít­jük vagy pénzzel vagy termény­nyel - hallottuk Kecskés Gábor­tól, a Haladás igazgatójától. A másik nagy helyi cég, az ugyancsak burgonyatermesztő Fangmeier Kft. nevét is mindig emlegetik a faluban, amikor az adományozók kerülnek szóba. Thürmer Attila igazgató is azt mondja, hogy a falu egyre in­kább rászorul a helyi gazdaság segítségére. - Sosem zárkózunk el, amikor hozzánk fordulnak. Például legutóbb a községi sír­kert karbantartására küldtünk gépeket. Az iskolai jótékonysági bálákra is mindig elmegyünk adományainkkal - idézte fel az igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom