Petőfi Népe, 2009. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-10 / 8. szám
6 GAZDASÁG 2009. JANUÁR 10., SZOMBAT ■heb« Sokat költöttek a turisták hazánkban A tavalyi első tizenegy hónapban 17,6 százalékkal több pénzt költöttek el itthon a külföldi turisták, mint 2007 hasonló időszakában - közölte a Magyar Turizmus Zrt. Összesen 3,1 milliárd eurót fizettek a külföldi vendégek turizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokért. Milliók kerültek utcára Amerikában A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ vége óta nem volt olyan mértékű elbocsátáshullám az Egyesült Államokban, mint tavaly: 2008-ban mintegy 2,6 millióan veszítették el az állásukat Az éves átlagos munkanélküliség 5,8 százalék volt ez előző évi 4,6 százalékhoz képest. Kisebb vétségeket talált csak a PSZAF jelentős szabálytalanságokat nem, csak kisebb vétségeket tapasztalt a pénzügyi szolgáltatóknál a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a vasárnap lezárult, többhetes fogyasztóvédelmi ellenőrzési program keretében. A lakosság is önmérsékletet tanúsított: az áruhitel-felvétel mintegy húsz százalékkal csökkent. A BUX-index 2009. január 9-én 13000 12800 12 600 Változás: -3,58% Záróérték: 12 539 pony/ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 ora FORRÁS: BÉT NYERTESEK ORC 2175 +5,58 0,72 Pannergy 728 +5,50 31,78 TVK 2495 +4,83 43,23 Zwack 11385 + 1,20 0,06 RFV 2 099 +0,43 0,01 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Résnény IttsőárM Változási?«-) Sitié Ft Phylaxia 11-8,33 4,99 Mól 10240-4,74 2910 Richter 29 995-4,42 1904 Fotex 330-4,06 30,83 Hűmet 25-3,84 5,76 A BUX-index az elmúlt napokban 13600 13413 13 200 12 819^^ 13005 12800 / 12977 12400 12 165^ 12 000 Cr~i2 286 11800 11600 11200---------------------------------port > 12.28 12.30 01.05 01.06 01.07 01.08 ' FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. január 9-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft f f f 275,83 201,39 184,56 +5,64Ft +2,4 Ft +3,99 Ft Amikor négy nap a hét munkaidő-csökkentés Nem lesz kötelező a négynapos munkahét Tíz százalékkal zuhant a kivitel és a behozatal is novemberben A Graboplast győri üzemében. A cégnél a válság miatt heti négy napot dolgoznak, a munkavállalók keresete ennek ellenére nem csökken. Már Magyarországon is vannak cégek, amelyek a négynapos munkahét bevezetésével próbálják elkerülni a tömeges leépítést. A szakértők szerint azonban elképzelhetetlen, hogy a mindennapokban is meghonosodjon ez a gyakorlat. Hampl Márta Hétfőtől már elérhetők lesznek az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány honlapján (www.ofa.hu) a bérkipótlás-pályázatokkal kapcsolatos információk - tudta meg lapunk Tukacs István kormánybiztostól. Egyelőre azonban csak a részvételi feltételekről tájékozódhatnak a cégek, a kiírás időpontjáról nem, arról ugyanis még nem született döntés - tette hozzá Tukacs. Mint ismert, több magyar- országi cég is úgy döntött az elmúlt hónapokban, hogy a szűkülő piaci kereslet miatt csökkentett termelés ellenére nem bocsát el dolgozókat, ehelyett rö- videbb, négynapos munkahetet vezet be. A többi között így tett a Graboplast és a Rába Járműipari Kft. is. Igen ám, de ezzel a lépéssel párhuzamosan elméletileg a dolgozók bérét is arányosan (az ötödével) csökkenteni kellene. Ennek elkerülésére dolgozta ki válságkezelő csomagjának részeként a kormány a bérki- pótlásprogramot, amelynek keretében a cégek az államtól fogják megkapni azt a pénzt, amelyet amúgy a munkavállalóktól kellene megvonniuk. A dolgozók keresete így - a rövidebb munkaidő ellenére - nem csökken majd. Külföldön már nem új a módi A létszámleépítéseket kivédeni hivatott stratégia csak hazánkban új keletű. Amerika Számos városában 2008 nyarán - a növekvő üzemanyagárak miatt - már bevezették az új rendet. Az alabamai Birminghamben például tavaly július elsejétől mintegy 2400 önkormányzati alkalmazott dolgozik hétfőtől csütörtökig, havonta 80-160 millió forintnyi dollárt spórolva ezzel a városnak. Ki jár jói a négynapos munkahéttel? „Kiegyensúlyozott gazdasági helyzetben mindenképpen ösztönzőleg hatna, ha a munkavállaló heti négy nap munkával biztosítani tudná magának azt a megélhetési színvonalat, amelyet a mostani, ötnapi munkával tud csak elérni. Ez azonban jelenleg elég utópisztikus” - kommentált Liebhardt László lapunknak. A munkaügyi szakértő szerint ugyanis a magyar munkaadók (meg persze a hazai termelékenység) messze nem érettek egy ilyen lépésre, a négynapi munka ötnapi bérért gyakorlat bevezetése óhatatlanul a keresetek bújtatott leszorításához vezetne. Viniczay Ferenc munkapszichológus meglátása szerint a magyarok persze egy ideig lenyelnék a békát, tapasztalatai szerint ugyanis a többség inkább dolgozik kevesebbért, mint hogy munkanélkülivé váljon. Hosszabb távon ugyanakkor a dolgozók új munkahelyet keresnének, a többség számára ugyanis a javadalmazás a legfőbb motivációs tényező. Nem lehet kötelezővé tenni Mindez persze egyelőre csak spekuláció. Tukacs István szerint legalábbis „a kormány sem a verseny-, sem pedig a közszférában nem tudja, és nem is akarja bevezetni a négynapos munkahetet”. Maguk a cégek persze bármikor így dönthetnek, igaz csak akkor, ha a kollektív szerződés megengedi ezt - tette hozzá a kormánybiztos. Tíz óra munka, hét óra pihenés, hét óra szórakozás? MAXIMUM 48 ÓRÁBAN rögzítenék a heti munkaidőt, és az ez alóli kivételeket három éven belül eltörölnék az Európai Parlament foglalkoztatási szakbizottságának vezetői. A remények szerint ugyanis ezzel a lépéssel gátat lehetne szabni az uniószerte jellemző korlátlan túlóráztatásoknak. A mimka\’állalói érdek- képviseletek szerint egy ilyen lépés azonban súlyosan hátrányos helyzetbe hozná mind az uniós, mind pedig a magyar munkavállalókat. Hol mennyit kell dolgozni? Franciaország 35 óra Dánia 37 óra Írország 39 óra Luxemburg 39 óra Magyarország 40 óra Németország 41 óra FORRÁS: EUROPRESSOVCrtéS Utoljára a 90-es évek elején tapasztalt zuhanást produkált a magyar külkereskedelem novemberben - áll a statisztikai hivatal tegnap ismertetett adataiban. A kivitel és a behozatal egyaránt tíz százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ez sor: ban a harmadik hónap, amikor csökkent a külkereskedelmi termékforgalom. Az exportdinamika alakulása (éves exportváltás euróbán számolva, százalék) FORRÁS: KSH, PORTFOLIO.HU A számok egyértelműen jelzik: a magyar gazdaság tizenöt éve nem látott válság felé tart. A pénzügyiből gazdaságivá terebélyesedett globális krízis lassacskán teljesen maga alá gyűri hazánkat: uniós felvevőpiacaink leálltak, nincs igény a Magyar- országon előállított termékekre. Az eredmény: a multinacionális vállalatok sorra leállítják vagy mérséklik az exportra szánt termelést magyarországi üzemeikben. Ennek viszont a gazdasági teljesítmény visszaesése, a bérek befagyása, valamint tömeges elbocsátás a következménye. A problémák a közvetlen környezetünkben sem kisebbek, Csehországban például nem kevesebb mint 17 százalékkal zuhant az ipar termelése, Ukrajnában pedig ötödével. Óriási bajban van a német gazdaság is, amelynek kivitele 10,6 százalékkal zuhant novemberben. ■ M. S. Egyensúlyban novemberben mintegy százmillió euróval többet exportált a magyar gazdaság, mint importált Ezzel újra pozitív tartományba került az éves egyenleg. Mivel decemberben mindig jelentős hiány keletkezik, ezért várható, hogy 2008-at kismértékű deficittel zárja a magyar gazdaság. Legkésőbb január végén eldől a Malév sorsa tulajdonoscsere Szinte biztos, hogy az Aeroflot orosz légitársaság veszi át az ellenőrzést 4 A hónap végéig eldőlhet a Malév sorsa. Lapinformációk szerint az orosz kézben lévő légitársaság közgyűlése még januárban ösz- szeül, hogy megvitassa: hogyan tovább. A legvalószínűbb forgató- könyvnek most az tűnik, hogy a jelentős adósságállománnyal küszködő társaság tulajdonosai (köztük a megroggyant Air- Union orosz légiszövetséget ellenőrző Borisz Abramovics) részben vagy teljesen kivonulnak a cégből. Helyükre a Malévnak privatizációja óta hitelező orosz pénzintézet, a Vnyeseko- nombank kerülhet. Nagyon valószínű azonban, hogy a bank nem kíván majd a hitelezésen túlmutató szerepet játszani a légi- társaság életében, ezért vagy továbbadja a cég tulajdonjogát vagy átadja a társaságot egy tapasztalt légiipari szereplőnek. Az átvevő jó eséllyel az orosz állam által ellenőrzött Aeroflot légitársaság lesz. Az Aeroflot tulajdonosi megjelenése ugyanakkor nem lenne egyszerű, hiszen a Malév csak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő jóváhagyásával, az eredeti privatizációs szerződés betartásával cserélhet gazdát. Az államnak ráadásul visszavásárlási joga is van. Igaz, Veres János pénzügyminiszter korábban azt mondta, hogy a kormány nem tervezi a légitársaság újraállamosítását. Orosz kézből orosz kézbe kerülhet az egykori magyar állami légicég Egy biztos: a Malévnak mindenképpen tőkére van szüksége ahhoz, hogy tovább tudjon működni. Gyászos pénzügyi helyzetét jól jelzi, hogy a Ferihegyi repülőteret működtető Budapest Airport üzemanyag-forgalmazó leányvállalata az utóbbi időben már csak napi kétszáz tonna kerozint adott a légicégnek - a hiányzó mennyiséget külföldön kellett a Malévnak beszereznie. A sors fintora*, hogy szinte ugyanezzel a forgatókönyvvel vette kezdetét az AirUnion kálváriája is. Az egyre inkább elhatalmasodó kerozinhiány következményeként ugyanis egy idő után már nem tudtak felszállni a légicég gépei. ■ M. S.
