Petőfi Népe, 2009. január (64. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-02 / 1. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP PETŐFI NÉPE - 2009. JANUÁR 2., PÉNTEK Bácsalmás szemétdíj A város­atyák elfogadták a jövő évi sze­métszállítási díjakat. Tegnaptól 6 százalékkal kell többet fizetni a kötelezően előírt települési szilárd hulladék kezeléséért. A 110 lite­res kukák ürítési díja bruttó 317 forint, negyedévente 4121 forintot kell fizetni. A 70 literes kukáknál ez alkalmanként 201,6 forintba kerül. Negyedévente 2621 forint fizetendő januártól. (J. J.) Baja EGÉSZSÉG Bokor Katalin keresztény szellemiségű termé­szetgyógyász tanácsadó, fito- terapeuta, lelkigondozó tart elő­adást január 8-án, csütörtökön 18 órakor a volt zsinagógában. A belépés ingyenes. Tervezett té­mák: téli depresszió, a megfázás megelőzése, egészséges táplál­kozás, hogyan kerülhető el a csontritkulás. (R. R.) Kecskemét első babák a kecskeméti megyei kórház Izsáki úti szülészetére több kisbabát is „hozott a gólya” az év első nap­ján. A szülőszoba ügyeletén ér­deklődve megtudtuk: az új évet a Bence Keve keresztnevű kisfiú köszöntötte először, ő az éjféli tű­zijáték kezdete után alig 35 perccel született. A 2009-es esztendő első kecskeméti új­szülöttje a nap folyamán társa­kat is kapott: tegnap délután fél ötig további két kisfiú és két kis­lány érkezésének örülhettek a szülőszobán. (M. A.) Kiskunfélegyháza vonat a selymesi vasúti megálló köze­lében valaki egy betontömböt tett a sínre. A három kocsival érkező masiniszta észrevette ugyan az akadályt, de megállni már nem tudott. A szerelvény nem siklott ki, és senki nem sérült meg. (N. N. M.) Nagykőrös étkezés Januártól 9 százalékkal több étkezési hoz­zájárulást kell fizetni a gyerekek után az önkormányzati tanintéz­ményekben. Az óvodai napközi­ben 261, a Petőfi-iskolában 300, a diákotthonban pedig 456 fo­rintba kerül a napi ellátás. A hoz­zájárulás megemelését az élel­miszerek drágulásával indokolja a fenntartó. (M. J.) Szánk VÍZDÍJ Januártól 170 fo­rint (+áfa) lesz a szennyvízdíj a községben. A szippantott szenny­víz elszállításáért 520 forintot (+áfa) számláz köbméterenként a szolgáltató. Az emelés 6,5 szá­zalékos a korábbi tarifákhoz ké­pest. (I. N.) Folyóvíz jegére lépni veszélyes! horgozás Télen sem pihennek a sarokban a botok, ha engedélyezett a lékhorgászat Bár a bajaiak meny halra lesnek a hideg téli estéken a Duna partján, azért a lék­horgászatot sem vetik meg. Csak éppen nem tudják hol űzni. Géczy Zsolt Folyóvizeken ugyanis nem taná­csos sétálgatni, még ha vaskosra hízott jégpáncél borítja is. De a horgászvizek kezelői amúgy is tiltják ez a módszert. Marad a menyusles, ha befagy is a spicc. Szeremlén viszont engedélyezett - mint ahogy a kiskunhalasi Sós­tón is - a lékhorgászat. Csak ép­pen most nem elég vastag a jég, így nem fúrható lék. Nézzük, mi a teendő, ha mégis horgozni indu­lunk egy befagyott tóra. Amennyiben az időjárás és a szabályok sokasága lehetővé te­szi a lékhorgászatot, számos do­logra illik odafigyelni a bizton­ság érdekében. Lék vágása ese­tén a jégmentessé vált területet legalább 50 méter távolságból • felismerhető módon meg kell je- i lölni. Az 1 négyzetmétert meg­haladó területű léket nem elég megjelölni, azt 1 méter magas­ságban, legalább 10 centiméter széles piros-fehér csíkozású kor­láttal körül kell határolni. Leg­alább 8 centis jégnek kell boríta­nia az állóvizet, de biztonságo­sabb a 10-12 centis jég. Baltával vagy lékfúróval ajánlatos mun­kához látni. Előbbit könnyebb beszerezni és a helyszínre vinni, ráadásul a nagy hidegben nem árt egy kis testmozgás. Márpe­dig a lékvágás igencsak húzós munka. Viszont zajosabb a fúró­A Holt-Tisza télen is kirándulásra csábít, de jégre menni egyelőre mindenhol veszélyes Ami a felszerelést illeti: rövid, 1- 2 méteres bot bőven elég. Mond­juk, ha lefektetjük a jégre, köny- nyen odafagy a zsinór, tehát prak­tikus a jégbe fúrható bottartó. Az orsó 30-40-es, a dugó meg 10-20 grammos (a csalihalhoz mérten), a monofii zsinór mérete pedig 25- 30-as lehet. Mivel a szakirodalom szerint télen a csuka, de a süllő is Lék vágása esetén a jégmentessé vált területet legalább 50 méter távolságból felismerhető módon meg kell jelölni. nál, így elriaszthatjuk a ragado­zó halakat. A kör vagy négyzet alakú lék átmérője maximum 40-50 centis legyen. Ha mégis lékfúróval vonulunk a helyszín­re, gyorsan és halkan tevékeny­kedhetünk, ráadásul pecázás közben ripsz-ropsz újabb leshe­lyeket alakíthatunk ki. finnyásabban, ritkábban és ké­nyelmesebben eszik, kis horog kerüljön a zsinór végére. Leg­gyakrabban talán csuka - esetleg sügér, süllő - lehet a zsákmány. Vadászterületét nem szívesen hagyja el, de télen kevesebbet mo­zognak a kishalak, ezért kóbor­lásra kárhoztatik a krokodilpofá­jú vadász. így bárhol van esély megfogására, de sokan ragasz­kodnak az ősszel, illetve más év­szakokban bevált helyekhez. Fő­leg a medertörések határait aján­latos meghorgászni. Jónak ítélik a profik a víz fólé belógó bokrok, fák alatt fúrt lékeket is. Sekély víz­ben is érdemes próbálkozni, főleg a nádassal átszőtt öblökben. Baján, spéciéi, ez a módozat hi­ányzik a kínálatból. Petrity György, a sporthorgász-egyesület elnöke korábban kérdésünkre el­mondta, hogy a Sugovicán eleve tilos a lékhorgászat, hiszen nem állóvíz. Ugyanakkor a Kék-tó is tiltott terület, így döntött a vezető­ség. - Legalább ilyenkor hagy­junk egy kis békét a halaknak. Elég gond nekik a jég. Az is igaz, hogy nagyon könnyű lenne kifog­ni lékből hármas horoggal akár a pontyot is. Márpedig minden lék mellé nem állíthatunk ellenőrt, hogy szabályosan zajlik-e a horgá­szat - tudtuk meg az elnöktől. Szeremlén viszont elméletileg nincs akadálya a léki horgászat­nak. Tóth Zoltán, a Szeremlei HE elnöke idén elmondta, hogy az el­múlt két esztendőben fogott egy- egy csukát lékről. - Negyvenszer negyvenes léket kell vágni, mini- ,mum. Ám ha hó borítja a vizet, nem látható, hol, milyen vastagra hízott a jég. így pedig veszélyes lenne rámenni. A léki horgászat során alapvető, hogy megjelöljük a kivágott lyukat. Sem kiránduló, sem másik horgásztársunk vélet­lenül se léphessen bele. A kiskunhalasi Sós-tón engedé­lyezett a lékhorgászat. Baja felől az 55-ös útról az 53-asra térve ér­hető el, Kecskemét felől pedig az 54-es út vezet Soltvadkertre - majd onnan az 53-as visz az egy­kori szikes, 34 hektáros (teljes te­rülete a nádassal 52 hektár) tó­hoz. Ponty, amur, harcsa, süllő, csuka, balin, keszegfélék, compó, kárász, ezüstkárász, busa is van a vízben. Horgászni hajnali négy­től 23 óráig lehet, valamint szom­batról vasárnapra virradó éjjel is. Télen is horgászható lékről, aztán rögtön olvadás után az először melegedő laposok lehetnek jók, leginkább békés halra. A jégen tartózkodás főbb szabályai A szabadvizek befagyott területe veszélyes. A hir­telen hőmérséklet-válto­zások, illetve a tartósan enyhe időjárás nagy­mértékben megváltoztat­hatja a jégtakaró tulaj­donságait, ezáltal kiis- merhetetlenné válhat. A szabadvizek jegén csak akkor szabad tartózkod­ni, ha az kellő szilárd­ságú: nem olvadt, nem mozog. Éjszaka, a kor­látozott látási viszonyok között, járművel (a biz­tonságos munkavégzés kivételével), kikötők és veszteglőhelyek terüle­tén valamint a folyó­kon tilos a még bizton­ságosnak ítélt jégre is rámenni. jégre nemcsak a sporto­lásra, csúszkálásra vá­gyók mennek, hanem azok is, akik horgászat, illetve szellőztetés céljá­ból léket vágnak. Ha gya­nús ropogást, recsegést hallunk, azonnal feküd­jünk le, hogy minél na­gyobb felületen legyen ter­helve a jég. Próbáljuk meg a legközelebbi biztos pontot hason csúszva el­érni. Beszakadás esetén igyekezzünk a jég szélé­ben megkapaszkodni, és lábunkkal a part felé lök­ni magunkat. Kerülni kell a felesleges mozdula­tokat, hogy megőrizzük a ruházatunkban lévő szi­getelő légréteget. Ha par­tot értünk, azonnal men­jünk meleg helyre, szárít- kozzunk meg, igyunk for­ró, meleg italt, de kerül­jük a kávé és az alkohol fogyasztását! mentésnél a mentőt kö­telekkel, illetve társak­kal biztosítsuk. Ha más eszköz nincs, egy hosz- szú, de erős ágat, ruha­darabot nyújtsunk a jég­be szakadtnak. Ha töb­ben vagyunk, egymás lábátfogva - mint egy hason fekvő lánc - se­gíthetünk. A mentést kö­vetően hívjunk mentőt! Ha megkérik, be is vásárol szolgálat A tanyagondnokok eleinte saját autóikkal járnak Megszüntetnék az alapítványt ballószög A kuratórium nem ért egyet a testülettel A tervek szerint tavasszal Kis­kunfélegyházán is beindul a ta­nyagondnoki szolgálat. Ezzel megszűnik a külterületen élők elszigeteltsége. Lőrincz Tibor, az önkormány­zat mezőgazdasági, környezetvé­delmi és városrendészeti bizott­ságának elnöke még a szeptem­beri testületi ülésen vetette fel a tanyagondnoki szolgálat mielőb­bi kiépítésének szükségességét. Hangsúlyozta: a szolgálat mű­ködtetésével járó költségeket, a különböző pályázatok révén, szinte százszázalékosan megtérí­ti az állam, a működtetés színvo­nala a különböző pályázati lehe­tőségek révén tovább emelhető. Felhívta a figyelmet arra, hogy támogatás kizárólag már műkö­dő szolgálatra igényelhető. Kiskunfélegyháza külterülete­in jelenleg 4626-an élnek. Megfe­lelő ellátásukhoz legalább tizen­egy tanyagondnokra lenne szük­ség. Ezt az önkormányzat képte­len felvállalni. Ezért az előzete­sen végzett felmérések alapján úgy döntöttek: a szolgálatot első lépcsőben két tanyagondnokkal indítják be, akiknek tevékenysé­gét a Kapocs Segítő Szolgálat ko­ordinálja. A tanyagondnokok kez­detben saját gépkocsijaikkal jár­ják a területüket. A járművek költségeit eleinte az önkormány­zat magára vállalja egy külön er­re a célra elkülönített keretből. A körzethatárokat az aljegyző asz­szony és a hivatal szociális és csa­ládvédelmi osztályának vezetője jelöli ki, a mezőőrök és a védő­nők javaslatai alapján. A két tanyagondnok a jogsza­bályban előírtak alapján végzi majd feladatát. Rendszeresen lá­togatja a körzetében lakókat. Ha szükséges, bevásárol, a betege­ket orvoshoz, a gyerekeket óvo­dába, iskolába viszi, majd dél­ben vissza. Segít a külterületen élők hivatalos ügyeinek elinté­zésében, de indokolt esetben akár bevásárlóutakat is szervez. S ami legalább ennyire fontos - a tapasztalatok alapján -: állan­dó jelenléte a külterületi bűnö­zést is jelentős mértékben visz- szaszorítja. ■ Szász András ► Folytatás az 1. oldalról. Mint kiderült: a termőföldet annak idején úgy kellett vissza­perelnie az alapítványnak. A pe­rekben volt olyan érintett, aki most az egyik önkormányzati bi­zottság külső tagja, és szoros csa­ládi kapcsolatai vannak a képvi­selő-testület felé. A földre azóta sokan és sokfé­le vételi ajánlatot adtak, de a ku­ratórium egy négyzetmétert sem értékesített, inkább bérbe adják. Az alapítvány idén huszonöt kü­lönböző rendezvényt szervezett. Ez több mint háromezer embert érintett. Annyit, amennyi a tele­pülés lélekszáma. Ezenkívül a Faluház számos, heti és havi rendszerességgel megtartott összejövetelnek ad helyet. Mind­ezt évente kevesebb mint há­rommillió forintos költségvetés­ből oldják meg, amibe a hatal­mas Faluház működtetésének költsége, és két alkalmazott - a gondnok és a félállású takarító­nő - bére is benne van. Az ezt • szolgáló források egy része ma­ga a föld bérleti díja.- Azt nem igazán értem, hogy mitől lesz hatékonyabb a működ­tetés, amikor szemlátomást ugyanazokat az összegeket for­dítanák közművelődési célra, amit mi is - folytatja az elnök.- A kuratórium egyébként egy­hangúlag támogatott abban, hogy jogi lépéséket tegyek, amennyiben a bíróság eleget tesz az önkormányzat kérésének. Volt már néhány csatánk az ön- kormányzattal, legfeljebb lesz még egy. A helyiek igényeit . hivatott szolgálni A „BALLÓSZÖGÉRT” alapítvány alapító okiratában a célok kö­zött szerepel: a szervezetnek a település közművelődési, kultu­rális, oktatási, ifjúsági és közös­ségi igényeit kell kielégítenie, tá­mogatnia a Faluház működteté­sével. Az alapítvány vállalkozá­si tevékenységet csak közhasz­nú céljainak megvalósítása ér­dekében folytathat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom