Petőfi Népe, 2008. december (63. évfolyam, 280-304. szám)
2008-12-22 / 298. szám
PETŐFI NÉPE - 2008. DECEMBER 22., HÉTFŐ DÜSNOK 5 Féltve őrzik a rác ősök hagyományait Nevét ül. Béla 1193-1196 között kelt adománylevele említi először. A XVII. század utolsó harmadában dalmáciai és boszniai katolikus rácok telepedtek meg a faluban. A község etnikai összetétele az első összeírások névanyaga alapján fele-fele arányban lehetett rác és magyar, 1730-ban az egyensúly megbillent a szláv nevek javára. Beszélt nyelvük nagyon messze került a horvát nyelvtől, főleg az irodalmitól, amit az általános iskolában ma is tanítanak. A dusnokiak rácnak mondják magukat, a faluban ezzel kapcsolatban nincs is megosztottság. Hagyományaikban, kultúrájukban ezt a rokonságot keresik. Dusnok szláv eredetű helységnév, a dusenik szó magyarosodon alakja, jelentése lélekváltó. A falu nyugati részén terül el Elegyurpuszta, Haller- puszta és Budzsak. A puszta mögött hatalmas erdő húzódik le a Dunáig, amit Lenesnek neveznek. A falu keleti részén van Pap- föld, Baja félé pedig Borsoshát- puszta és Izsákpuszta terül el. Három - horvát, német, cigány - kisebbségi önkormányzat működik a településen. A tervek szerint 2009-ben jelenik meg a település történetét összegző könyv, Bárth János munkája. A részletes és alapos munka közel ezer oldalon számol be az eseményekről, a község gazdaságtörténetéről, kultúrájáról. A pár száz példányban megjelenő monográfia elkészíttetésére 3,2 millió forintot szán az ön- kormányzat. KÉPVISELŐ-TESTÜLET Palotai Péter polgármester, Simonits István alpolgármester, dr. Bajusz István, Gorbay-Nagy Tihamér, Hévizi János, Kapitány Zsolt, Marcsányi István, Mihalik Gábor, Mindszenti István, Pécsi József, Simonies Vince, Walter János. Jegyző: dr. Bajai Bernadett. Alkalmazkodni a helyzethez lehetőségek A vállalkozások megerősítése a falufejlesztés alapja Jó dusnokinak lenni. Nem könnyű, de egy igazi közösséghez tartozik az ember - vallja a település vezetője.- Tartalékokat képeztünk, hogy sikeres pályázatok után ne legyen gond az önerő. Reméljük, szükség lesz erre a pénzre és a következő időszakban. Akár tetszik, akár nem, alkalmazkodni kell az adott helyzethez - fogalmaz Palotai Péter. Bőséges tapasztalata van a polgármesternek, hiszen egy ciklus kivételével mindig a nagyközség vezető testületénék tagja, illetve vezetője volt. Nosztalgiával tekint vissza a rendszerváltás utáni évekre, hiszen azóta egyre több feladatot és egyre kevesebb pénzt kapnak az önkormányzatok. A fejlesztésekben pedig a négyévenkénti ciklikusság a jellemző, amit ennyi idő alatt mindenki megtapasztalhatott. Náluk a kilencvenes évek első felében meg lehetett oldani a korszerűsítéseket, kábeltévéhálózat épült, és a községbe ért a földgáz. Utána két cikluson átívelő feladat és 1,3 milliárd forintos beruházás volt a csatornázás. Azóta csak kisebb dolgokra futotta. Jelenleg abban bíznak, hogy a Leader-programban és az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretein belül újabb, jelentős százmilliós korszerűsítések lehetnek.- A működtetés több szempontból egyre nagyobb terhet jelent. Az iskolára és az óvodára az állami normatíván felül mintegy 50 millió forintot kell költeni. Az óvoda öt csoportjába közel százhúszan járnak. Idén 8,5 milliót költhettek akadálymentesítésre. Mindezt a közel félmilliárd forintból. Fejlesztésekre 15-20 millió jut, azaz költségvetésünknek csupán három százaléka. Nagyon észnél kell lenni a létszámoknál, viszont a feladatok teljesítéséhez dolgozókra van szükség. Rontja helyzetünket az energiaköltségek jelentős növekedése is - sorolja a polgármester. Bosszantónak tartja, hogy a különböző támogatási programok aránytalanul nagy adminisztrációval járnak, sokszor nincsenek összehangolva, és a különféle statisztikák nem a valós képet mutatják. Példaként említi: - Egy közhasznú munkásnak nem tudunk munkaruhát biztosítani, aztán jön egy új akció, amiSok versenyen jutalmazták már a főztjét- kapros-túrós lepény, sósán- mondja Palotai Péter némi hezitálást követően kedvenc ételéről. Majd megemlíti a halászlét, amivel már több zsűrit is lenyűgözött, hiszen a nagybaracskai Sobri-kupán kétszer választották a legjobbnak, és elnyerte a Baja Halászléfőző Bajnoka címet is. Kecsege- és harcsapörköltje kapros-snid- linges táros csuszával pedig országos versenyen érdemesítette első helyre az 51 éves Palotait. Szülőfalujában ’90-től társadalmi megbízatású polgármesterként, a következő ciklusban pedig alpolgármesterként dolgozott, 2002-től ismét ő áll a település élén. Érettségi után a helyi szövetkezetben dolgozott pénzügyi területen, 1983-ban szerzett diplomát a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán. Főkönyvelőként két évet dolgozott Érsekcsanádon is. Nős, egy fia és egy lánya van. A főzés mellett a kertészkedés a hobbija. nél előírás, hogy a bevont személyeket a sapkáról a védőfelszereléseken át a kesztyűig mindennel el kell látnunk. Ráadásul ennek helyszíni ellenőrzésére jut pénz, idő és ember. Közben az embereknek el kellene magyarázni, hogy az egyiknek miért jár az, ami a másiknak nem. Palotai Péter szerint a falufejlesztés alapja a vállalkozások megerősítése. Csakhogy kevés a helyi cég, és gondban vannak. Ezt jelzi, hogy az önkormányzat által kialakított nyolc telek fele elkelt, de fejlesztésekre már nem futja erejükből. Ezért a képzett fiatalok elvándorolnak, csökken a születések száma és a lélek- szám. Míg 1980-ban négyezren éltek a községben, mára 3300 alá esett a lakosok száma.- Szerencsére jól működik a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat, a fiatalok és az idősek figyelnek egymásra. Ez mutatja és erősíti az összetartozást, ami mindig jellemző volt a faluban - említi fontos körülményként Palotai Péter. ■EHnHEI Nagy terv az iskola felújítása átalakítás Már első körben a nyertesek közé került a Nemzeti Iskolafelújítási Programban a dusnoki iskola. A Fajsszal társulásban működtetett intézmény tárgyi és szakmai megújulás előtt áll. Terveikben szerepel például az egészség-, illetve a környezettudatos nevelés, amire már eddig is nagy hangsúlyt helyeztek. A különféle szabályzatok, dokumentumok elkészítését követően a második körben válhat véglegessé a jelentős mértékű anyagi támogatás. Ez az összeg meghaladja a 140 millió forintot, és jóvoltából - egyebek mellett - korszerűsíthető az iskola fűtési, valamint világítási rendszere, ami jelentős megtakarítást eredményezhet. Szent Iván napján nem dolgoznak hagyomány Több, hatalmas kárt okozó jégeső sújtotta a gazdákat a falu története során. A pusztításhoz kapcsolódik az egyik egyedi szokás, miszerint Iván napján nem végeznek mezőgazdasági munkát. Ezzel emlékeznek az 1895. június 24-ei jégesőre. Tíz éve ezen a napon fáklyás, ladi- kos felvonulást tartanak a horgászok és evezősök által is kedvelt Vajason. A nyári napfordulókor nem maradhat el a kultikus tűzgyújtás és a vigadozás. Gyúlnak a tüzek a parton és a szívekben. Rác pünkösd Tizenöt éve a település legnagyobb rendezvénye a rác pünkösd. Erre a hétvégére hazalátogatnak az elszármazottak, családi-baráti társaságok szánják meg a Barai-szabadidőparkot. A különféle bemutatókkal, fellépésekkel, műsorokkal, versenyekkel tarkított program legfontosabb alkotóeleme az összetartozás. Az esemény sok munkával, nyűggel, szervezéssel jár, ám kihagyhatatlan. Egy hétnél hosszabb a fonó téli esték Farsang idején minden este összegyűlnek Visszacsempészték a régi idők szokásait az utóbbi években a helyi hagyományok közé. Farsangkor, a hosszú esték időszakában minden este összegyűlnek a művelődési házban. A rác fonóban régi népi eszközökkel, használati tárgyakkal, bútorokkal ismerkedhetnek a fiatalok. A hat-tíz napos programsorozatban minden korosztály számára vonzó rendezvényeket tartanak, helyi és vendég fellépők, táncosok szórakoztatják a dusnokia- kat. Szerény összegből - nagy összefogással és lelkesedéssel - szervezik a hagyományos ételek, a tea és a forralt bor illatfelhőjében zajló programokat, ami a prélóval ér véget. Ezeken az estéken olyan sokan jönnek össze, hogy úgy tűnik: kinőtték a művelődési házat.
