Petőfi Népe, 2008. december (63. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-05 / 284. szám

PETŐFI NÉPE - 2008. DECEMBER 5., PÉNTEK KEREKEGYHÁZA 7 TÖRTÉNELEM A települést egy 1323-beli okle­vél említi először. Felfedezték egy majdnem kör alakú temp­lom alapjait: onnan a város neve. A török időkben kihalt. 1856- ban szervezte önálló községgé Balatoni Farkas János. 2001. jú­lius 1-jén kapott városi címet. Az alapító 1824-ben született, Gödöllőn végzett agrárszakem­berként. Önkéntesen vonult a szabadságharcba. A mai város területén a saját pénzén parcel­lákat méretett ki a betelepü­lőknek. Ő alakította ki a ma is jellemző, híres és különleges négyzetrácsos település-szerke­zetet. Erdőket, szőlőt és gyü- mölcsösöketet telepített. Kerek­egyházán 1908-ban halt meg. A város őrzi emlékét, egyebek közt utca és a Farkas-erdő viseli nevét. Régi adósságot törleszt- vén, ez idő tájt pihenő erdőt, a sírhelye körül emlékparkot ala­kít ki az önkormányzat. ONKORMANYZAT Polgármester: dr. Kelemen Márk. Alpolgármester: Hallai Tibor. A képviselő-testület tagjai: Bódi Györgyné dr. Mánya Irén, Cser­tő Attila, Csőszi Sándor, Dómján István, dr. Berényi Antal, dr. Zöl­di Gábor, Kaldenekker Zoltán, Pinczel Sándor, Rozsnyói Zoltán, Szabó Sándor, Székely Klára, Vörösmartiné Tőzsér Emma. Jegyző: Vincze Miklós. Aljegyző: Verosztáné Csorba Mónika. Nyertes pályázatok (MFt) Idősklub akadálymentesítése _______10 Eg észségház akadálymentítése 10 Kun utca felújítása 3,6 Sportcsarnok tetőszigetelése 1,5 Móra-isk. informatika feji. 18,2 Kisbusz vásárlása 7,3 Szüreti fesztivál 0,1 Értékelés alatti pályázatok Új bölcsőde 194 Helyi közösségszervezés 50 Településkép javítása 50 Polg. hiv szervezetfejlesztés 18,4 Ifjúsági klub 10,6 A város ereje, tekintélye településfejlesztés Nem problémákat látnak, hanem feladatokat Két éve 60 millió forint működési hiányt örökölt az új önkormányzat. Tetézte ezt az elmúlt két évben a több mint százmilliós álla­mi forráscsökkenés. Ezzel szemben 2008. év végére várhatóan csak 20 millió forint körüli működési hi­telt kell igénybe venni.-Vajon a pénzügyi kondíció javulásával a városfejlesztés esélyei is biztatóbbak? - kérdeztük dr. Kelemen Márk polgármestert.- A képviselő-testület eddig szinte kivétel nélkül támogatta fejlesztési céljainkat. Az egyik legfontosabb felismerés az, hogy a hasznot hozó városfejlesztési terveinkhez jelentős forrásra, kötvénykibocsátásra van szük­ség. Ez az intézkedés sajnos, má­jus óta húzódik. Három-négy képviselő többször nem szavazta meg. Pedig azóta a kötvény több tízmilliós tiszta hozama mellett a megszorító intézkedéseket is át­gondolhattuk volna. Ma már ked­vezőtlenebbek a feltételek, de normál hitelt fejlesztéseinkhez egyáltalán nem, vagy sokkal rosszabb kondíciókkal kapnánk, ezért nem odázható tovább a köt­vénykibocsátás.- Kerekegyháza arculatán látszik, hogy ami forrás meg­szerezhető, azt megszerzik. Úgy hírlik, a városi döntésho­zók mégsem elégedettek a pályáztatással.- Több pályázatunk van elbírá­lás és előkészítés alatt, és foly­nak a beruházások. Például aka­dálymentesítések, utcák felújítá­sa, a szeméttelep rekultivációja. Azt sajnáljuk, hogy az 5 ezer fő Gold Step 2001 tánccsoport. A településen különös jelentőséget tulajdonítanak a kulturális hagyományoknak. feletti, nem hátrányos és nem kistérségi központként működő városok korlátozottan pályázhat­nak. Kerekegyházának nincse­nek ilyen minősítései, ezért el­zárják számos fejlesztési forrás elől. Kormányzati szinten kezde­ményezzük a jogszabályok mó­dosítását.- A tanyán élők érdekében nemrégen ön is felszólalt a parlamentben az e témában összehívott tanácskozáson. Segíti a Leader és más forrá­sok érvényesítését. Az M8-as tervezését felgyorsították. Mit vár e sokrétű munkától?- A kistérség, főleg Kerekegyhá­za lakói életének javítását, a fej­lődést, a város gazdasági és poli­tikai súlyának növelését. Komplex, egymásra épülő fej­lesztésekre van szükségünk. Ke­rekegyháza fekvése kedvező, a lélekszám nő, a tervezett M8-as különösen fontos nekünk. Telke­ket, iparterületet alakítunk ki, fejlesztjük a bel- és külterületi út­hálózatot, új óvodát és bölcsődét A pedagógusi és ügyvédi pályát cserélte fel a közéleti szerepléssel DR. KELEMEN MÁRK 1971-ben született Kecskeméten. A Kato­na József-gimnáziumban érett­ségizett, 1992-ben a Kecske­méti Tanítóképző Főiskolán szerzett diplomát, 1994-ben a Testnevelési Egyetemen. A JATE-Károli Gáspár Reformá­tus Egyetem jogi karán 2000- ben doktorált. 1996-ig a helyi iskolában testnevelést, rajzot tanított. Később ügyvezetője volt a Kecskeméti Sport Kht- nek, a Széktó Kft-nek, majd ügyvédként praktizált. 2006- tól Kerekegyháza polgármeste­re. A megyei közgyűlés tagja és még betölt több közéleti tisztséget. Felesége jogász, egy lányuk és egy fiuk van. Nagy öröme a magánéletben: mo­solyt csalni gyermekei arcára. akarunk, a közbiztonságot erő­sítjük. Szorosabb kapcsolatra törekszünk a helyi vállalkozá­sokkal, folytatni kell a foglalkoz­tatást elősegítő programot. Ám számolnunk kell a kormányzati források további csökkenésével, ezért mi is megszorításokra kényszerülünk.- A lakosságban partnerre ta­lál-e az önkormányzat célkitű­zései megvalósításához?- A civil szervezetekkel, egyhá­zakkal, vállalkozásokkal, egyszó­val az emberekkel jó a kapcsola­tunk. Szervezzük az együttmű­ködést a már meglévő és leendő testvértelepülésekkel is. Keres­sük a gazdasági együttműködé­seket is. A franciákkal uniós fej­lesztések előkészítésén dolgo­zunk, az ökoturizmus és az alter­natív energia felhasználása terén. Soha nem problémák, hanem mindig feladatok állnak előttünk. Mi kerekegyháziak tudjuk, és egyre többen tudják rólunk, hogy közösen képesek vagyunk célja­ink megvalósítására, ezért vonzó és fejlődőképes városunk. Álmaik óvodáját maguk alkotják, de kémek hozzá szép, új házat is Haliamé Kiss Mária csaknem 30 éve neveli a kicsiket a kerekegy­házi óvodában. Évekig csoport- vezető volt, ám nemrégen meg­változott az élete: az egész intéz­mény irányítását bízták rá. Al­kalma nyílhat megvalósítani ál­mai óvodáját.- Az a célom, hogy a mi óvo­dánkban mindenekelőtt a játék töltse ki a gyermekek életét úgy, hogy közben tanuljanak is. Olyan óvodát szeretnék, ahol mindenkit olyannak fogadnak el, amilyen, képességeihez mé­rik a feladatot - mondja a fiatal pedagógus.- Ennek érdekében milyen változásokat tervez az oviban?- Építünk mindarra, ami bevált. Fontosnak tartom azt, hogy idéntől alkalmazhatunk fejlesztő pedagógust, aki taná­csaival segíti az óvónők, szülők munkáját. Foglalkoztató szobát ugyan még nem tudtunk kiala­kítani a számára, ezért az isko­lába kell átvinni a gyermekeket. Ezen hamarosan változtatnunk kell. Hátrányos az is, hogy vá­rosszerte három helyen visel­jük a kicsik gondját, ráadásul a tagépületek felújításra várnak. Főleg abban bízunk mindannyi­an, hogy a városvezetés végre konkrét döntései és pályázatai eredményeként mielőbb meg­épül az új bölcsődénk és óvo­dánk.- Munkatársait milyennek látja azután, hogy óvodavezető lett?- Szerencsés vagyok, mert olyan munkatársak vesznek körül, akik nap mint nap lelke­sen, kitűnő szakmai felkészült­séggel nevelnek. Egyszers­mind a hagyományok, a jó pe­dagógiai gyakorlatok megőrzé­sére és az új ismeretek alkal­mazására törekednek. Vezeté­sem alatt is már többször bizo­nyították, hogy kitűnő csapat­munkával rendkívüli teljesít­ményre képesek. Csaknam harminc éve nevel. Jó utakkal összekötnék lakóhelyüket a fővárossal Példát adnak az értelmes és egészséges életről Elő, szép beszéddel tanul emberséget a fiatalság Gazdasági válságok idején a te­lepüléseken is számot vetnek a helyi ipar, mezőgazdaság állapo­tával, kilátásaival, kaldenekker Sándor, a Kalfém igazgatója - aki 2008-ban Az év Kerekegyhá­zi Vállalkozója kitüntetésben részesült - azt mondja, nem kell tartani sú­lyos problé­máktól ott, ahol sok kicsi vállal­kozás működik. - Kerekegyháza jelenlegi gazdasága összességé­ben erősebb, jelentősebb, mint húsz évvel ezelőtt. A kicsi, köze­pes méretű életképes cégek együttvéve nagyobb biztonságot jelentenek, mintha egy-két nagy gyár lenne nálunk. Ezért úgy gondolom, az újabb kori válságot képes átvészelni a város. Termé­szetesen ehhez okos önkor­mányzati gazdálkodást, az adó­bevételek célszerű beosztását feltételezzük. Elismerés illeti a helyi döntéshozókat, többnyire helyesek az intézkedéseik, fő­leg az úthálózat és más infrast­rukturális fejlesztések tekinte­tében. Örülünk annak is, hogy a városvezetés felismerte az or­szágutak jelentőségét, s arra tö­rekednek, hogy összekössék Kerekegyházát a fővárossal. Várjuk az M8 megépülését, az­zal új távlatok nyílhatnak a te­lepülés előtt. Kerekegyháza közművelődésé­ért díjat idén ádám kálmánné Icuka kapta az önkormányzat­tól. A köztiszteletben álló, immár nyugdíjas óvónő hétféle régi kéz­műves mesterség hagyományait ismeri és tanít­ja jó szívvel a fi­ataloknak. A városi rendez­vények nélkü- lözhetetlen szervezője, te­vékeny élete példa másoknak.- Öröm látni, hogy a kulturá­lis seregszemlékre milyen sokan kíváncsiak nálunk. Példaként említhetem az aratófesztivált, a városi napokat, amelyek tartal­masak és szépülnek folyton, merthogy évről évre mind töb­ben dolgoznak értük - tapaszta­latait Ádámné Icuka. Gyarapodnak az egyházi, a ma­gánszervezésű programok is színesítve, gazdagítva Kerek­egyháza kulturális életét. Ma már több, a város történelmét, a hagyományokat, a népművésze­tet bemutató magángyűjtemé­nyekről is tudunk. Jelentősek a tanyai vendégfogadók szolgálta­tásai lovas programokkal, ősi magyar állatokkal, népzenével, néptánccal. Büszkeségünk a kunpusztai élő tanyamúzeum. Nagyra becsüljük az öko múze­umot és tanyát, amely az értel­mes, egészséges vidéki élet fi­A Móra Ferenc Általános Iskolá­ban idén nyáron ünnepelték az alapítás 80. évfordulóját. A szü­letésnapra befejeződött az épület felújítása, bővítése. Vélhetően az iskola élete is változott, mert új igazgatót ne­veztek ki az élé­re, GYURKOVICS balázsné sze­mélyében.- Nagy meg- tiszteltetés volt a válasz­tás. Tősgyökeresként szív­ügyem a minél színvonalasabb oktatás és nevelés feltételeinek a megteremtése - foglalta ösz- sze törekvése lényegét az igaz­gató.- Konkrétan mi az, ami feltétlen kell az eredményes tanításhoz?- Az önkormányzattal, a szülőkkel való jó együttműködés nélkülözhetetlen. Lényeges fel­adatunk a pedagógiai-módszer­tani és technikai megújítás. Tanítanunk kell az egészséges életmódot, a szabadidő okos be­osztását. Iskolánkban a hagyo­mányok ápolása a pedagógia ré­sze. Nyitottak lehetünk úgy is, hogy őrizzük ősi nemzeti érté­keinket. A személyes kapcso­latok háttérbe szorulnak az elektronikus világban, pedig emberséget tanulni élő szavak­kal lehet. Élen járunk a szép ma­gyar beszéd örökítésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom