Petőfi Népe, 2008. december (63. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-24 / 300. szám

4 PETŐFI NEPE - 2008. DECEMBER 24., SZERD KARÁCSONY Nem szabad kiürülni hagyni a jászlat! hit és szeretet A szentkúti pálos testvérek sorra látogatják a befogadó családokat Magyar Örökség-díjat ka­pott a jóváhagyásának hétszázadik évfordulóját idén ünneplő magyar pá­los rend. A díjat decem­ber 20-án, szombaton ad­ták át a Magyar Tudomá­nyos Akadémia díszter­mében. Szász András Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend Bács-Kis- kunban is jelen van. A magyar püspöki kar 1939-ben kérte fel a pálosokat a szentkúti kegy­hely gondozására. Az első há­rom páter és két laikus testvér 1940 májusában foglalta el új helyét. A szentkúti kolostorban ma ugyanannyi szerzetes él, mint hatvannyolc évvel ezelőtt. A kis közösséget Barnabás test­vér vezeti.- Rendjük egyik elöljárója szerint: a manapság is reme­teközösségben élő pálosok Is­ten fehér galambjai, akik bé­kében és boldogságban élnek közösségükben, s időnként ki-kiröppennek, hogy megosz- szák másokkal is hitükből eredő erejüket...- A karácsonyváráshoz két szép hagyomány fűződik Petőfi- szálláson. Egyik a betleheme- zés, másik a Szent Család-járás. Az utóbbi szokás újraélesztése céljával minden évben kará­csony előtt sorra járjuk a falu­ban azokat, akik jelzik: hajlan­dók jelképesen befogadni Szűz Máriát, Szent Józsefet és a betle­hemi kisdedet. Kilenc, egymást követő napon esténként összejö­vünk egy-egy családnál, hogy beszélgessünk, és közös imával készítsük fel lelkünket a kará­csonyra.- Az ünnepi készülődés köz­ben eszünkbe jutnak a régi karácsonyok. Amikor még szorongva vártuk az ajándék­hozó angyal vagy Jézuska ér­kezését. A szerzetes testvérek mivel ajándékozzák meg egy­mást?- Idén nagyon könnyű dol­gunk van. P. Bátor Botond tarto­mányfőnök atyától kaptunk „Jézus akkor is értem, miattam jött, miattam vállalta a szenvedést, és azt akarja, hogy én újra tudjam kezdeni, A szeretet a legfőbb parancsolat ajándékokat, amiket szétosz­tunk a testvérek között. Nem nagy dolgokról van szó, de ezek­nek az apró figyelmességeknek is fontos szerepük van. Ezekből érzik a testvérek, mennyire fon­tosak a közösség számára. Ugyanakkor ezek az apró aján­dékok a szeretet kifejezései.- Hogyan készül egy marok­nyi, csupa férfiból álló közös­ség a szeretet ünnepére? Egy­általán mit jelent Remete Szent Pál gyermekei számára karácsony?- Advent négy vasárnapján Örkényben voltam lelkigyakor­latot tartani az ottani közösség számára. Ezekben az elmélke­désekben valahol épp a legfon­tosabb dologra: a szeretette pró­bálja felhívni a hívek figyelmét a pap. Manapság a karácsonyra tényleg sokan azt mondják, hogy a szeretet ünnepe. Nagyon sokan valóban így is gondolják, és eszerint is élnek, csak egyva­lamit kezdenek kihagyni belőle: magát az Istent. Magát Jézus Krisztust. Emiatt nagyjából úgy néz ki a karácsonyunk, hogy ott van a betlehem, ott vannak az angyalok, a pásztorok, és ott Antal testvér: - A karácsony­ban én a húsvétkor történtek elejét látom. Minden reggel, a hajnali (rorate) mise végétől háromnegyed kilencig van egy csendes időszakunk, amikor felkészülhetünk. így, év vége felé korán sötétedik, ez megint csak alkalmas a lelki felkészü­lésre. Mert mi elsősorban erre helyezzük a hangsúlyt. LÁSZLÓ TESTVÉR: - Én CSak annyival egészíteném ki Antal testvér összegzését, hogy Jézus­nak - aki éppen értünk, embe­rekért született meg a világra - az volt a legfőbb parancsa, hogy szeressük egymást. Szá­momra tehát karácsony a sze­retet ünnepe. Imre testvér (Novíóius): - Ka­rácsony Jézus születésének ün­nepe. Azé a Jézusé, aki bár Is­ten fia volt, mégis egyszerű gyermekként jött közénk... Az volna tehát az igazi, ha a hét­köznapjainkban is meg tud­nánk élni karácsony örömét. van a jászol, csak éppen üre: Pedig ha csak egy kicsit jól ban odafigyelnénk, nem is ke lene különösebben több enei giát befektetnünk ahhoz, hog megtegyük, amit Jézus kért ti lünk, és akkor valójában úg tudnánk megünnepelni kari csonyt, ahogyan Mária és Jí zsef örült a kis Jézus megszt letésének, s ahogyan a pászti rok, s a háromkirályok, aki hódoltak előtte. A huszonegyedik századba rengeteget hallani a médiábar hogy az adventi időszakban ad; kozzunk, meg figyeljünk jobba oda embertársainkra, meg hog ajándékozzuk meg egymást, d magáról az Istenről és arró hogy épp a mi megváltásunkéi lett emberré, ez valahogy kim; ■ A Magyar Örökség-díjjá korunk legjelentősebb magyar teljesítményeit jutalmazzák. Évente négy alkalommal hét­hét díjazott részesül az elismerésben. rád. Tehát ünnepeljük Jézu Krisztus születésnapját, az ür népéit nélkül. Pedig az lenne legfontosabb, hogy maga az üi népéit is jelen legyen a közösst geinkben, a családokban, a k; rácsonyi ünneplésben. Mert h( gyan akar szeretni az ember, h magát a szeretetet nem akarj megismerni, vagy nem akarj elfogadni? A karácsonyi ünneplésne számomra két mondanivaló]' van. Az egyik: azért született Megváltó, hogy az embert me; szabadítsa bűnétől, hogy újra I: tenhez tudjon kapcsolódni. Bá mennyi hibám, nyomorúságoi és gyengeségem van, Jézus al kor is értem, miattam jött, mia tam vállalta a szenvedést, és a; akarja, hogy én újra tudjam ke: deni. A másik fontos dolog: Megváltó, aki megszületett, az világ teremtő ura. Az, aki ingyi nesen szeret olyannak, amilye vagyok. Valahol ennek a szeri tetnek a megtanulása, de legfi képp gyakorlása kellene legye az, ami a karácsonyból kiindu va, a karácsonyban gyökerezv egész évünket és mindennap]'; inkát átjárja. A karácsony mint felkiáltójel áll egy fontos mondat végén gondolatok Két lelkésszel beszélgettünk az ünnep előtt az ünnepről - az emberről Tudjuk-e még, miről szól a kará­csony? És tudunk-e még egyálta­lán ünnepelni? - tettem fel a kér­dést Kis János evangélikus, vala­mint Ferenczi Zoltán református lelkésznek az ünnep előtt egy ko­ra délutáni közös beszélgetésen.- A karácsony előtti időszak az elcsendesedés, a készülődés időszaka kellene hogy legyen. Nekem mégis úgy tűnik, nem tudunk lassítani... K. j.: - Azt tapasztalom, hogy az emberek alapvetően félnek csendben lenni. A kérdés igazán az, hogy lelkileg képesek va­gyunk-e ráhangolódni az ünnep­re. Sajnos a karácsony és az azt megelőző hetek sokaknak csak a külsőségekben jelenik meg: mint ajándékvásárlás, fenyőbe­szerzés, evés-ivás. F. z.: - A napokban az interne­ten olvastam fiatalok véleményét a karácsonyról. Megdöbbentő volt, hogy mennyien nyilatkoztak úgy: utálják az egészet, minden csak álszent látszat, szó sincs va­lódi szeretettől. Vagyis nem tud­ják meg- és átélni ezt a csodálatos ünnepet.- Mi lehet az oka ennek a ki­ábrándultságnak? Miközben mindenki meghittségre, béké­re, nyugalomra vágyik kará­Kis János evangélikus lelkész. csonykor, mégis családok vesz­nek össze az odaégett vacsorán vagy a nagytakarításon... Hol rontjuk el? F. z.: - Az emberek gyakran el­tévesztik a célokat Jó dolgot akar­nak, csak valahogy mégsem megy. A karácsony üzenete pedig éppen az is: vajon ki vagyok én, mik a céljaim, az irányaim, fel me­rem-e vállalni önmagam. Nehéz ezekre a kérdésekre megtalálni a válaszokat, hiszen mindannyian álarcokban élünk, és bizonytala­Ferenczi Zoltán református lelkész. nők vagyunk a saját szeretetköz- lésünkben is. A karácsony igazi tragédiája, hogy miközben a má­sik embertől a feltétlen szeretetet várjuk, mi nem tudjuk azt adni. Sőt sokszor még azt sem tudjuk megfogalmazni: milyen is az a szeretet, ami stabilitást ad. K.J.: - Karácsony tájékán látom a szándékot az emberekben, hogy jobbá akarnak válni. A vágy sokakban megvan a változásra, a javulásra, a segítségadásra, a jó­tékonykodásra. De meg kellene érteni, hogy a karácsony, Krisz­tus születése nem csak erről a pár napról szól...- Mitől válhatna igazán ünne­pé az ünnep? K. j.: - Egy biztos: a karácsonyi történet ismerete nélkül elveszik az ünnep lényegi tartalma. Ha a templomba betérők nem ismerik a betlehemi történetet, akkor bár­melyik egyházról legyen is szó, maximum a hangulatot tudja közvetíteni, a lényeget nem. És még valami: a karácsonyt egye­dül nem lehet ünnepelni. Ez kö­zösségi élmény. f Z:. - A karácsonyi ünnepkör, sajnos, mostanra nagyon degra­dálódott. És a fogysztói társada­lom, a vásárolt ajándékok erre csak ráerősítenek. Az ünnep ak­kor lesz valami igazán különle­ges, világító esemény az életünk­ben, ha a hétköznapjaink is erről szólnak. Az igazi kérdés az, vajon meglátjuk-e Istent a karácsonyi történetben, önmagunkban és a másik emberben...-Említettétek az ajándékot. Mi­lyen a jó ajándék? K. J.: - Ezzel valóban nagy b; jók vannak. Gyakorlatilag ott ta tunk, hogy meg kellene menti ni a karácsonyt! A bevásárlókö: pontokban megvett ajándéko semmit nem mondanak arró mi is a karácsony, és arról sen aki adja az ajándékot. A jó ajái dék azt adja a másiknak beli lem, ami neki fontos. Vagyis m; gamból adok valami fontosat másiknak. F. z.: - A plazmatévék és a h tette vett ajándékok helyett li gyen merszünk meglátni és fe vállalni saját magunkat ajái dákként! És adjuk ezt a másil nak. A lényegünket, a szereti tünket. Hiába születik meg Ji zus Krisztus minden karácsom kor újra meg újra, ha bennün nem születik újra. ■ Magyarvári Annamári

Next

/
Oldalképek
Tartalom