Petőfi Népe, 2008. december (63. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-03 / 282. szám

PETŐFI NÉPE - 2008. DECEMBER 3., SZERDA FÁJSZ 5 Egyre kevesebb a hal a Dunában, ezt tapasztalják a kishalászok A víz partján és pártján jövő Kistérségi összefogás kellene a turizmus fejlesztéséhez- Akkor még mertünk inni a fo­lyóból, ma nem vállalkoznék er­re - érzékelteti Csere Lajos, a Du­na Gyöngye Kishalász Egyesület elnöke az 1986-os megalakulá­suk óta eltelt időszak óta bekö­vetkezett változásokat. A hetven­kilenc tagú egyesület érdekkép­viseletként, hagyományőrző és -teremtető, valamint környezetvé­dő szervezetként működik. Kez­deményezésükre vált jeles ese­ménnyé a halászok védőszentjé­ről, Szent Jakabról elnevezett fajszi mulatság, a Jakab Nap. Leg­idősebb tagjuk, a ’14-es születésű Nánai (Füstös) Lajos tavaly még kijárt a vízre és még ma is köti a varsákat, azaz szíve a Dunához húzza. Pedig a folyó sokat válto­zott hátrányára az utóbbi évtize­dekben. - Negyedére, ötödére esett a halmennyiség. A nagyvá­rosok, főleg Budapest tisztítatlan szennyvize, a folyó mederbe szo­rítása, tehát az ívóhelyek megszű­nése és a kormoránok borzalmas mértékű halpusztítása okozza mindezt - panaszolja az elnök. ■ Jeles esemény a védő­szentről elnevezett Ja­kab Nap. A kisszerszámos halászat ősi mesterségét művelő egyesületek- Baja, Fájsz, Szekszárd és Sü- kösd - a hatékonyabb fellépés reményében hozták létre az Or­szágos Kishalász Érdekképvise­leti Szövetséget. Terveik között szerepel egy, a halvédelemről szóló konferencia megszervezé­se, mert az említett körülmé­nyek mellett még a rapsickodás is jelentős károkat okoz a folyó- nak és a halászoknak. mariim« KÉPVISELŐ-TESTÜLET: Berta Zsolt polgármester, Kocsis László alpolgár­mester, Domine Lajos, Jánosi Mária, Kovács Ferenc, Ifj. Nagy Károly, Papp Kálmánná, Szabadi Árpád, Szabadi Jenő Zsolt, Varga Károly. Jegyző: Estók Mihályné. CIGÁNY KISEBBSÉ­GI ÖNKORMÁNYZAT: Horváth Gusz­táv elnök, ifj. Horváth Gusztáv, Hor­váth Gusztávné, Hórváthné Patocskai Magdolna, Horváth Andrea. NÉMET KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT: Schumacher Józsefné (elnök), Ta- nyóné Kocsis Erzsébet, Richter Ist­ván, Cseréné Markella Margit, Gomb­kötő Andorné. Nem aratnak zajos sike­reket, pedig közös az aka­rat. ugyan, de hiába a közös akarat és a kellő hivatali szaktudás, nem aratunk zajos sikereket. De igyekszünk nyitott szemmel járni és tanulni másoktól. Ab­ban hasonlítunk a Dunához kö­tődő településekhez, hogy a fo­lyójobb hasznosításában látjuk az egyik kitörési lehetőséget. Ezért fontosnak tartjuk az ár- vízvédelmi töltés aszfaltozásá­val megépítendő kerékpárutat. Nyolc kilométeres szakasz hi­ányzik a Szent László-hídig, je­Meghatározza a település lehető­ségeit, hogy mezőgazdasági jel­legű. Van ugyan nagyhírű ipari vállalkozás is a faluban, de nem bánnák, ha más is betelepülne, így összegez Berta Zsolt polgár- mester. Az 1897 lakosú község önkormányzata évi 210 millió fo­rintból gazdálkodik.- Verseny van a települések között a befektetőkért, és ebben nem állunk túl jól. Pedig a volt kompkikötőhöz vezető elkerülő út jóvoltából a lakott területet nem terhelné a forgalom, az M6- os autópálya megépülésével ta­lán megközelíthetőségünk is je­lentősen javulna, hiszen mind­össze néhány kilométerre va­gyunk tőle. Bizonyára jótékony hatása lenne, ha végre a Szent László-hídtól megépülne az ösz- szekötő út az 54-esig. Ezek a kö­rülmények, a Duna közelségével együtt, segíthetnék helyzetünk javítását - sorolja a fiatal telepü­lési vezető. Fontos tényezője a hétköz­napoknak, hogy évek óta nincs rendőr a faluban. Ezért a pol­gárőrség aktív munkája szük­séges a rend fenntartásához. Most azon dolgoznak, hogy ka­merák telepítésével korszerű feltételeket teremtsenek a biz­tonság megőrzéséhez. Évente 10-15 születés jellemzi az utób­bi esztendőket, ami mostaná­ban különösen fontos körül­mény, főleg a kis lélekszámú falvakban. Iskolájukat és óvo­dájukat Dusnokkal társulva működtetik, szintén két telepü­lést szolgál a szennyvíztisztító.- Apróbb dolgokat tudunk csak indítani - például piacot építeni -, mert pályázunk Ahogy a község története során sokszor, ismét megélhetést jelenthetne a folyó. lenleg az északi, két és fél kilo­méteres rész terveztetése fo­lyik. Viszont nem egyszerű ösz- szehangolni az érdekeket és előteremteni a beruházáshoz szükséges pénzeket. Pedig tu­risták most is vannak, ők az egykori kompnál jó feltételek mellett pihenhetnek és pár száz méterre vannak a község boltja­itól. Idén újra megnyílt a folyó­parti csárda, jövőre az önkor­mányzat tulajdonában lévő kis­hajó hasznosítását szeretnék megoldani. Persze, az 51-esen nem indul el a biciklis. A turiz­mus csak kistérségi összefogás­ban fejlődhet, adhat élményt a vendégeknek és megélhetést az embereknek. Ezt a lehetőséget, adottságainkat jobban kellene hasznosítani - fogalmaz a tele­pülés vezetője. Többször is átvészelték a pusztításokat Nevét valószínűleg Árpád egyik unokájáról, Fájsz fejedelemről nyerte, az 1061-ben alapított szekszárdi bencés apátság ok­levelei említik első ízben. Egy­kori lakói IV. Béla 1239. évi pri­vilégiumlevele alapján kaptak kiváltságot, ennek fejében fegy­veres szolgálatot vállaltak a szekszárdi apátság birtokainak védelmében. A tatárok 1241-ben felégették a települést, de a la­kosság nagyobb része az erdők és vadvizek bozótosai között át­vészelte a pusztítást. A dunai hajómalmok száma tíz körül alakult a XVI. század végéig, je­lentős szerepet töltött be a rév­forgalom és a vízi szállítás, vala­mint a halászat. Az 1770-ben hitelesített úrbé­ri tabella a fajsziakat zsellérek­ké nyilvánította. A községet 1852-ben, 1873-ban, majd 1881- ben hatalmas tűzvészek pusztí­tották, a lakóházak kétharmada megsemmisült. Kezdetét vette a középkori halmazfalu átépülé- se. Az új házak sakktáblaszerű utcarendben épültek. Fájsz eb­ben az időben a Sárköz legren- dezettebb községe lett. Francia testvértelepülése Trun, a hivatalos kapcsolat 1996 óta létezik. A névadó emlékműve. A település egyik figyelemreméltó Jellegzetessége a községháza Impozáns épülete. Sajátos kábítószerre leltek hölgyek Húszán járnak a heti táncórákra Vannak köztünk olyanok, akik csak saját örömükre táncolnak és nem vállalnak fellépést. Pedig a legszebb elismerés, amikor visszahívnak bennünket oda, ahol már közönség elé álltunk - mondja Tanyó Péterné, az ízisz Hastánc-csoport vezetője. Három éve kezdték, jelenleg húszán jár­nak hastáncolni, köztük gyere­kek is. De a többgyermekes anyu­kák kitartóbbak és a családjaik­kal elfogadtatták hobbijukat, a kezdeti ellenérzések mára beletö­rődéssé változtak. Maguk készí­tik ruháikat, díszeiket egy-két sa­ját koreográfiát is kitaláltak. Vall­ják, hogy a hastáncot nem lehet abbahagyni, kortól, alkattól füg­getlenül bárki el tudja sajátítani. Májusban nagyszabású gálaműsort szerveztek, hét együttes ötven tánco­sa varázsolta el a nézőket, akik a tervezett két és fél óra helyett négy órán át nézték a lányokat, hölgyeket. mámhoz, a gépé­szethez. Itt is össze kell hangol­ni a fogas- . kereket ah- ..jjP hoz, hogy y jól működ­jön a gépezet - von párhuza­mot pályájának két szakasza közt. vezetőnek. - Óriási kihívás tenni a tele­pülésért, sok gond­dal szembesült az ember. Nem tit­kólóm, bőven akad tanul­nivaló, de kicsit ha- * sonlít tan ült szak- 1 két Éve. foglalhatta el a polgár­mesteri tisztséget a jelenleg 30 éves Berta Zsolt. A fajszi iskola után a megyeszékhelyen gépjárműtechnikusi végzettsé­get szerzett, majd a fővárosban a Bánki Donát Főiskolán gé­pészmérnökként diplomázott 2001-ben. Ezt követően szak­májában dolgozott Kiskő­rösön, innen váltott települési Fogaskerekeket összeilleszteni

Next

/
Oldalképek
Tartalom