Petőfi Népe, 2008. december (63. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-22 / 298. szám

INTERJÚ Kiskunfélegyházára mindig hazajövök portré Beszélgetés a kilencvenhét esztendős Morell Mihállyal, a filmessel, a szobrásszal és a festővel Morell Mihály olyan klasszikus filmek akotásában is részt vett, mint a Szinbád vagy A tizedes meg a többiek. Morell Mihály szobrász- művészt köszöntötték a közelmúltban a félegyházi Hattyúházban, ahol bemu­tatták a 97 éves mester munkásságát összegző könyvet. Az eseményen je­len volt az idős művész is, akit rövid beszélgetésre kértünk fel. Szász András- Említette, hogy a délvidéki Zomboron született, de fiatal­ságát Félegyházán töltötte. Mikor és hogyan került a vá­rosba?- Apám katonaember volt. Megszoktuk: ha szól a parancs, | neki mennie kell. S mi minden­hová követtük őt. így kerültünk előbb Bácsalmásra, majd Kis­kunfélegyházára. Emlékszem, borongós, esős, csúnya késő őszi napon érkeztünk a város­ba. A mai Attila utcában kap­tunk egy földes lakást, abban húzódtunk meg mind a négyen. Kezdetben furcsa volt minden. Furcsák az emberek, furcsa és idegen palócos kiejtésük. Idővel aztán megkedveltem a várost, főleg miután felfedeztem teme­tőit és a Lövöldét. Ez utóbbi cso­dálatos-hely volt. Máig szívesen gondolok vissza árnyas sétánya­ira, hatalmas fáira, bokraira és kicsiny, meghitt tavára.- Egyszer mesélte, hogy már diákként is festegetett...- Igen. Akkoriban többnyire, fákat festettem. Inkább vékony facsemetéket. De osztálytársaim­nak tetszettek, és egyre többen rendeltek belőlük. Én meg szor­galmasan festettem nekik a fács- kákat, mert cserébe mindig meg­osztották velem tízóraijukat.- Az iskolaévekről maradtak emlékei?- Természetesen. Elemi és gimnáziumi tanulmányaimat is Félegyházán végeztem, aztán kedvenc tanárom, dr. Bíró Béla hatására beiratkoztam a képző- művészeti főiskolára (akkor aka­démiának hívták), ahol előbb Glatz Oszkárnál festészetet, az­tán Kisfaludy Strobl Zsigmond- nál szobrászatét tanultam. Vagy­is festőnövendékként kezdtem, és szobrászként végeztem. Kese­rű évek voltak. Míg más, nálam jóval kedvezőbb anyagi feltételek között élő évfolyamtársaim kitű­nő külföldi ösztöndíjakhoz jutot­tak, én mindössze szegénységi bizonyítványt kaptam. Azt se szí­vesen adták. Elvégeztem az aka­démiát, megszereztem rajztaná­ri diplomámat, aztán két évig mesterképzős voltam. Közben Bí­ró Béla egyéves római ösztöndí­ját kapott, és egy évig én helyet­tesítettem Félegyházán.- Emberek a havason, Szind- bád, Gyöngyvirágtól lombhul­lásig, Vadvízország, A tizedes meg a többiek, és még sorol­hatnám a filmcímeket. Filme­két, melyekben vágóként vagy segédrendezőként közre­működött. Mikor és hogyan lett filmes? Közelkép morell Mihály 1911-ben szü­letett Zomboron. Középfokú tanulmányait 1931-ben fejezte be a félegyházi Szent László Gimnáziumban, a Móra-gim- názium elődjében. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán fes­tészetet és szobrászatot tanult. A második világháború ide­jén, 1941-ben került a Fiunnia- Jóval az akadémia elvégzése után, 1941-ben kerültem, úgy­mond, filmközeibe, és egészen nyugdíjba vonulásomig ott is ma­radtam. Máig melegséggel tölt el a tudat, hogy olyan nagyokkal dolgoztam együtt, mint Homoki- Nagy István vagy Huszárik Zol­tán. Közben, amikor időm enged­te, szobrászkodtam.- Mint említette: az akadémi­án Glatz Oszkárnál festészetet tanult, mégis meglehetősen későn vette kezébe az ecsetet, a palettát.- Voltaképpen csak nyugdíjba vonulásom után kezdtem el fes­teni. Ehhez egyrészt az is hozzá­járult, hogy gerincsérvem miatt egyre nehezebb volt állnom. Ma már szobrot egyáltalán nem is készítek. Műtermembe se járok el. Festeni viszont otthon is lehet. Másfelől a festészet, úgymond, hajlékonyabb, többrétűbb, szelle­mibb a szobrászatnál. Sok olyan, Filmgyárba, ahol vágóként dolgozott. Tagja a Magyar Képzőművészek és Iparművé­szek Szövetségének, valamint a Magyar Szobrász Társaság­nak. Kiskunfélegyházán 1972- ben és 2006-ban volt önálló kiállítása. A Kiskun Múzeum­ban állandó kiállításon te­kinthetők meg munkái. Budapesten él. belülről fakadó érzést, hangulatot meg lehet festeni, ami szoborban nem kifejezhető. A szobor mégis­csak anyag. Valóság. A festésze­tet inkább a zenéhez hasonlíta­nám, ami szintén megfoghatat­lan anyaggal dolgozik. És ez most közelebb áll hozzám.- Milyen érzés visszatérni?- Mindig szeretettel jövök Félegyházára, mely ugyan nem szülővárosom, de mondjuk úgy: nevelővárosom. Sajnos az igazi szülővárosomat azóta se láttam, hogy az első világháború után el­jöttünk onnan. Ám Félegyháza részben azért is kárpótol. Na­gyon sok minden ideköt. A gyer­mekkorom, tanulóéveim, ifjúsá­gom, első szerelmeim. Ezért egé­szen természetesnek tartom, hogy majdnem olyan, mintha szülővárosom lenne. így amikor erre visz el az utam, mindig be­térek. Mert Félegyházára én mindig hazajövök. Januárban jubilál a Vámpírok bálja dupla szilveszteri előadással nyit december 31-én a Vám­pírok bálja musical második téli szériája. Szeptemberig több mint 60 ezren látták a Pesti Magyar Színházban a darabot. Kamarás Máté Herbertként debütál a janu­ári előadásokon. A társaság január 9-én ünnepli a száza­dik budapesti előadást. Michael Jackson nem énekel többet? eltűnt a nyilvánosság elől Michael Jackson. Az énekes egészsége megromlott, gond van a tüdejével, a szemével és a gyomrával is gyakran kezelik. A sztár barátai sze­rint Jacko a halálra készül, és emlékiratain dolgozik. Baráti összefogás a fogyatékos gyerekekért ajándékgyűjtéssel egybekö­tött jótékonysági programot rendeznek a hátrányos hely­zetű és fogyatékkal élő gyer­mekek megsegítésére vasár­nap 10 órától Budapesten, a Művészetek Palotájában. A rendezvényen fellép Pres­ser Gábor, Szikora Róbert, Szent Martin, Caramell. @ további hírek: www.reggel.hu Egyáltalán nem vérre megy a játék lazaság Kovács Áron: az embernek tudnia kell magán nevetni A rendszerváltás történetei a televízióban Ratios Virág- Ön a Popdarálóban elég laza, hiszen be­szólásaival néha szinte y ledarálja a versenyzőket. Nem szoktak megsér­tődni?- Már az adás előtt igyek­szem megértetni velük, hogy nem hántás, ha éppen rajtuk csattan egy poén. Sőt biz­tatom őket, nyugodtan beszélje­nek vissza, legyen egy kis szó­párbaj. Emberi vonás, hogy sze­retünk mások rovására mulatni; de magunkon is tudnunk kell. Találó mondás, hogy aki nem tud Kovács Áron híres az éles nyel­véről, szívesen figurázza ki mű­sorában az ügyetlenkedőket. En­nek ellenére maga is fenntartá­sok nélkül vállalja a poéncéltáb­la szerepét. Kovács Áron zenél, műsort vezet és céget igazgat, s közben mindig igyekszik megőrizni humorérzékét- Nem szégyenlősek az embe­rek az ilyen szórakozáshoz?- Alkohol kérdése az egész. Viccen kívül: rengeteg múlik a műsorvezetőn, hogy mennyi­re tudja feloldani a gátlásokat. Hangulatot kell csinálni, és la­zán kezelni a dolgokat. Azt kell megértetni, hogy nem vérre megy a játék. Névjegy .kovács áron műsorvezető, énekes SZÜLETETT: 1973. május 19. tanulmányok: eredetileg magyartanár PÁLYÁJA ÉS MŰSORAI: Kifutó, Luxor-show, Sztár FM, Radio Deejay, Juventus, Popdaráló, egy kreatív ügynökség tulajdo­nosa hobbi: sanda (küzdősport, a kungfu egyik irányzata)- Ön műsorvezető és énekes. Hogyan találkozott a kettő?- Van egy zenekarom, a Reload. Örömzenélgetünk, de legszíve­sebben csak ezzel foglalkoznék. Már ha Magyarországon meg le­hetne élni belőle. A zenekar többi tagja szintén profi muzsikus, aki anyagi okokból választott más polgári foglalkozást, de a hang­szert sem tudta letenni.- Önt karaokekirályként is emlegetik.- Én csináltam meg a magyar karaokét. Akkor csak angol da­lok voltak, és DVD sem jelent még meg az országban. Alapítot­tam egy karaokecéget. önmagán nevetni, az a legna­gyobb gaztettekre is képes.- Ön bebizonyította, hogy nem ilyen ember, amikor mez­telenül motorozott a Margit­szigeten.- Elveszítettem egy fogadást, és az adott szó kötelez. Mond­tam: tessék, itt vagyok, én is L lehetek céltábla. Ha rólunk V van szó, mindannyian túlér- zékenyek vagyunk, a saját egónk örvényében kapálózunk. Engem is nagy egójú embernek ismernek, de én ezt bármikor félre tudom tenni.- A tévéműsorban, amit vezet, a versenyzőknek több évtized nótáit kell kívülről fújniuk. Nem túl nehéz ez?- Mindenki kap hideget-mele- get. Könnyed játék, de egyálta­lán nem könnyű. Én biztosan nem nyerném meg.- A zenéről szólva a megélhe­tést említette. Némelyek sze­rint azoknak sikerül, akik lefi­zetik a rádiócsatornákat, hogy az ő dalaikat játsszák.- Ilyesmi mindenhol van, a médiában is. A tisztességtelen­ség ellen nincs mit tenni, legföl­jebb azt, hogy az ember tisztes­séges marad. Betartja a szabályo­kat, vagyis nem fogja meg a lab­dát kézzel. Visszajátszás címmel indít soro­zatot szilveszterkor a közszolgála­ti televízió. Az első adás egyebek mellett az 1988-as szilveszteri ka­baréból válogat. A később hétfőn­ként jelentkező műsor a rend­szerváltozás történeteit eleveníti föl személyes visszaemlékezé­sekkel, érdekes statisztikai ada­tokkal fűszerezve. A műsorban megszólalnak a kor szakértői, szembesítik a civilek és a közéle­ti szereplők emlékeit, illetve a ko­rabeli sajtóanyagok felhasználá­sával rekonstruált jelenetekben villantják fól a történéseket. „A műsor tükör és látlelet egy­ben: a rendszerváltás kulcssze­replői szólalnak meg, miközben felidézzük a húsz évvel ezelőtti ■ Híres közszereplők és kisemberek mesélnek a nyolcvanas évekről. eseményeket - mondta el Erdős Gábor, a műsor vezetője. - A hét­köznapi emberek nézőpontja leg­alább olyan fontos, mint a kor is­mert közéleti szereplőié, mert a személyes történetekből kereke­dik ki Magyarország húsz évvel ezelőtti története." Az egyes epizódokból olyan ér­dekességek is kiderülnek majd, hogy mi történhetett 1989 első lottó ötösének nyertesével, kik és hogyan építettek karriert az el­múlt két évtizedben. ■ R. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom