Petőfi Népe, 2008. december (63. évfolyam, 280-304. szám)
2008-12-18 / 295. szám
5 PETŐFI NÉPE - 2008. DECEMBER 18., CSÜTÖRTÖK SÉTA - SAJTÓ ÉS TANULÁS A hetedik SÉTA résztvevő iskolái KECSKEMÉT Bolyai János Gimnázium KAPCSOLATTARTÓ PEDAGÓGUS: DR. KOVÁCS ISTVÁN KECSKEMÉT ÁFEOSZ Kereskedelmi Köz- gazdasági Szakközépiskola KAPCSOLATTARTÓ PEDAGÓGUS: BERKI JUDIT KISKUNHALAS Szilády Áron Református Gimnázium KAPCSOLATTARTÓ PEDAGÓGUS: BERTALAN GÁBOR BAJA III. Béla Gimnázium KAPCSOLATTARTÓ PEDAGÓGUS: NAGY ERIKA Az emberek futurisztikus álmai A tizenéves fiatalok gyakran találkahelyként és közösségi térként használják a plázákat. Időnként - sajnos - suli helyett is ott lógnak... Egyesek szerint alig 50 év múlva a gyerekeknek már virtuális állataik lehetnek, a kocsik pedig a levegőben közlekednek majd. És hogy mi jöhet még? A jövőben már nem csak projektorral lehet képeket vagy filmeket vetíteni, hanem akár mobiltelefonnal is. A Sony nemrég mutatta be első, hajlékony kijelzőjét. A képernyő gyártásakor a cég üveg helyett műanyagot használt, így tett szert a kijelző arra a tulajdonságára, hogy kiválóan tűri a hajlít- gatást. A gyártó a jövőben olyan méretű hajlékony kijelzőt szeretne fejleszteni, ami a nappalikban is használható. Állítólag pár évtized múlva működni fog egy bizonyos „telepatikus elektronika” is. Ez azt jelenti, hogy gondolatainkat ki tudjuk majd sugározni egy készülékre. Tudom, hogy ez ma még nagyon futurisztikusan és hihetetlenül hangzik, de mégis lehetséges lesz. Kozla Rebeka, Szilády-gimnázium es léta oldalún^ TanulásproSra°Sajto VevőtanárokZ reműköpésével u lak°k köz' Minap beszélgettem egyik ismerősömmel, és mesélte, hogy milyen sok diák lófrál napközben a szórakoztató- és bevásárlóközpontokban és azok környékén, ahelyett hogy iskolában lenne. Boros Éva 12/D - ÁFEOSZ A megdöbbentő az, hogy nem is az idősebb korosztály, hanem inkább a 13-15 év körüliek. Én ezt el sem akartam hinni. Múltkor, amikor a nyelvvizsgám miatt hiányoztam a suliból egy napot, bementem a Malomba reggeliért, és vagy öt iskolatáskás gyerekkel találkoztam. Ültek a padokon - gondolom, suli helyett -, és tulajdonképpen csak unatkoztak. Nem csináltak semmit. Lógtak. Szerintem elég nagy gond, hogy már ilyen fiatalon kerülik az iskolát. A szüleik erről persze valószínűleg semmit sem tudnak. Ennek az egyik oka az lehet, hogy a szülők egy része meg se kérdezi a gyermekét, mi történt az iskolában, milyen jegyet kapott, vagy van-e valami problémája. Nem igazán értem, ez hogy lehet. Mert nézzük azt is, mi történik akkor, ha az illegális sulikerülés ideje alatt valami történik a gyerekkel? Mondjuk, baleset, kirabolják, vagy eltűnik. Ilyenkor ki a hibás? Hisz a szülő úgy tudja, gyermeke az iskolában van, így nem aggódik. A pedagógus pedig arra vár, hogy a szülő jelezze, miért nem jelent meg a tanuló a suliban. És mikor a pedagógus végül a diákja után érdeklődik (ha egyáltalán eléri a szülőt), lehet, hogy már megtörtént a baj. És ezzel már be is zárul a kör. Persze nem minden lógás jár ilyen következménnyel, de a veszély ott leselkedik. Az ilyenfajta iskolakerülés szerintem egyáltalán nAn trendi. Egy végzetes baleset vagy bűncselekmény áldozatának lenni pedig még inkább nem az. A fejlesztések néha már ijesztővé válnak technikai csodák A kutatóknak sem biztos, hogy mindig igazuk van Sok film foglalkozik a gépek lázadásával, csak hogy néhányat említsek: Wall-E, Sasszem, Én a robot Valamelyik nap saját bőrömön tapasztalhattam a modernizáció erejét. Egyik nagyon jó barátom azzal hívott fel, hogy letöltötte hangoskönyvben Paulo Coelho két regényét is. Először nagyon megörültem, hogy így ő is részesévé válhat az általam oly sokszor emlegetett Coelho- műveknek. A kezdeti öröm azonban hamar elszállt, ugyanis elgondolkodtatott a kifejezés: hangoskönyv. Vajon ha kinyitnám az értelmező szótárt, mit találnék ennél a címszónál!? Valami ilyesmire tippelek: XXL századi technikai fejlesztés, mely a nyomtatott könyveket hivatott felváltani. Mondják, hogy a változás, a fejlődés pozitív. De ez minden esetben igaz? Vegyük, mondjuk, az előbb említett példát: hogyan lehetséges az olvasás élményét felváltani hanganyaggal? Az olvasói élmény már a kiválasztott kötet kézbevételénél elkezdődik; hiszen befolyásolja az embert a borító, a betűtípus, és még sorolhatnám. Mindez a kézzel fogható élmény kimarad, ha egy CD-ről, egy idegen hang tolmácsolásában „hallgatjuk” a könyvet. A XXI. század jelmondata az is lehetne: „ne aggódj, mi megoldjuk!”. Napjainkban minden erről szól. Nincs időd főzni, rendelj kaját; nincs időd elolvasni, majd mi felolvassuk. Természetesen nem minden újítás negatív. A technikai fejlődésnél ugyanúgy megfigyelhető egyfajta evolúciós folyamat, mint az embereknél: vegyük például a walkman-discman-Mp3-Mp4 fejlődést. Azt hiszem, kezdhetünk félni, hogy vajon még milyen tevékenységeket fognak fel- és kiváltani a XXL századi kütyük és ketyerék. A legnagyobb kérdés az, meddig feszegethetjük a technika határait. A kutatók bizonyára tudják a választ. Én viszont kutatók nélkül is tudom: azt szeretném, ha a gyerekeim az esti meseolvasásnál az én hangomra aludnának el, nem egy idegenére! Toldy Laura, Bolyai-gimnázium A divat és a sztárvilág érdekesebb, mint a tananyag! A mostani diákok velem együtt nagyon szeretik a zenét, a divatot, a sztárvilágot és az egyéb ilyen dolgokat. Szerintem mindannyian nagyon örülnénk neki, ha mondjuk egy híres énekes vagy zenész bejönne az iskolába, és tartana egy órát nekünk. Vagy olyan különleges óránk lenne, amiben csak a sztárvilággal foglalkozunk és arról tanulunk, azt tanulmányozzuk. De lehetne esetleg egy olyan külön- foglalkozás is, amiben popzenék angol dalszövegét tanuljuk, és később előadnánk valahol. De el tudnék képzelni egy olyan foglalkozást is, ahol a divatirányzatokkal foglalkozunk és megbeszéljük, hogy a világ melyik pontján „mi a trendi". Kozla Rebeka, Szilády-gimnázium Ajánlatunk: Harry Potter és a Főnix rendje Hogy miért ajánljuk nektek a J. K. Rowling-kötetek ötödik részét? Nos, erre egyszerű választ tudunk adni: a H. P.-könyvek ötödik része fordulatokkal, izgalmakkal, titkokkal, felfedezésekkel teli, fantasztikusan varázslatos olvasmány. Fény derül néhány múltbéli -esemény titkára, az író olyan dolgokkal szembesít minket, amelyekről nem is álmodtunk volna. A történet eddig csak mellékszerepet játszó szereplői hirtelen a középpontba kerülnek. A gyerekek utat törnek maguknak, harcolnak, küzdenek az igazukért. A kötet lehetőséget ad bekukkantani a múltba, megérteni a régen történt eseményeket, eloszlatni a ködöt. Garantáljuk, hogy aki kézbe veszi ezt a könyvet, arra izgalmas napok és éjszakák várnak a karácsonyi szünetben, hiszen a Főnix rendjét szinte képtelenség letenni. Úgyhogy akinek még nincs meg ez a könyv, az igy ekezzen beszerezni. De persze az is járható út lehet, ha az angyalkáktól vagy a Jézuskától kéritek ajándékba... Magoss Dorottya és Turcsik Bíborka 8/b, Baja, III. Béla Gimnázium Ami kimarad, azt a Baon.hiHi keressétek! sétások! Senki ne keseregjen, ha nem találja közlésre szánt anyagát a lapban! A helyhiány miatt kimaradt írásaitokat a megjelenést követő nap délutánjától már kereshetitek és bőn- gészhetitek a f A www.baon.hu .J t—M oldalon a SÉTA l lógó alatt! ^ . Ne feledjétek, a legjobban sikerült, illetve a legolvasottabb cikk írójának hetente ajándéköt küldünk! Érdemes tehát a baon.hu-ra klikkelni és véleményezni az írásokat! Miért kell a jogosítvány már tizenhét évesen? A múlt héten egy nagy csattanás hallatszott az iskola előtt. Egy másik gimnázium tanulója kocsijával két tanárunk autóját törte össze és tette tönkre. Sok fiatal kezdi el az autóvezetői tanfolyamot olyan hamar, amilyen hamar csak lehet. De hova ez a nagy sietség? A felnőttek jó része megemelné a korhatárt a vezetői engedély megszerzéséhez. A17-18 éves tanulónak meg kellene értenie, hogy ő is felelős, s nemcsak azért, amit a kezébe adnak, hanem másokért is: főleg azután, hogy átveszi az oktatójától a kis rózsaszín plasztikkártyát. De ott van a másik dolog is: milyen példát mutatnak a felnőtt vezetők a fiataloknak? És mi van azokkal a szülőkkel, A felelősségteljes autóvezetéshez fel kell nőni! akik meggondolatlanul kocsit vesznek ajándékként az érettségire? Nekem majd’ egy éve van jogosítványom. Saját megítélésem szerint jól, biztonságosan vezetek. Nem úgy, mint azok, akik a városban is rodeóznak és nem veszik figyelembe sem a táblákat, sem a gyalogosokat, sem az útra felfestett jeleket. Az autóvezetés az egyik legérdekesebb és legveszélyesebb területe az életünknek. Sokszor sajnos rohanunk és idegesek vagyunk... Ausztriában bevezették, hogy ha a lurkó 17 évesen megkapja a jogsiját, a szülei felügyelete alatt kell még 100 órát vezetnie, amit az erre rendszeresített füzetben vezetnie is kell. Nálunk persze biztosan ezzel is csalnának. De hogy mi a tanulság? Szerintem 20-30 óra alatt nem lehet megtanulni vezetni. Főleg nem tolatni, beállni egy parkolóba - úgy, hogy közben a lendülettől nem török szét két ott parkoló kocsit. Zéró tolerancia... - hirdeti a rendért felelős „biztos”. De csak beszél és beszél. Nyilatkozik és nyilatkozik. Sajnos nem sok a haszna. Mintha süketeknek beszélne. Legyünk már figyelmesebbek egymással! A 17 éves, jogosítvánnyal rendelkezőknek meg ajánlom, hogy lassítsanak! Tovább érnek! És talán mások is tovább élnek! Fekete Zsolt, 12/C, Bolyai-gimnázium A lógásból akár baj is lehet iskolakerülés A bevásárlóközpontok vonzzák a diákokat