Petőfi Népe, 2008. december (63. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-15 / 292. szám

PETŐFI NÉPE - 2008. DECEMBER 15., HÉTFŐ

5

ÚJTELEK

Józan paraszti ésszel

önállóság Aki nem gazdag, annak jól kell gazdálkodnia

Az összefogással megépített pihenőparkban korszakok kapcsolódnak össze: a gémes- és a szökőkút.

■É.iljÚt.üüü

Sokan ügyelnek a falu rendjére

őrök A falu legnagyobb létszámú közössége a polgárőröké. Állandó rendőri jelenlét híján az önkéntesek munkájának nagy szerepe van abban, hogy a kistelepülésen rend legyen. Hatvan tagja van a szervezetnek, a járőrözést vállalók mellett olyanok is, akik pártolóként segítik a munkát.

Nem hozták össze az ünnepeket

jeles napok Bár Keserűtelek és Résztelek egy településsé lett, a két rész külön tartja búcsúját: Az egyesülés idején szóba került, hogy a családi naptárakban fontos eseménynek egy napja legyen, de nem jutottak egyezségre. így Keserűtelek augusztus 20-án, míg Résztelek október harmadik vasárnapján tart búcsút. A falunapot pedig hagyományosan május 1-jén ülik, egyre nagyobb körben.

Több terv után épült a templom

érték Közel nyolc évtizede vetődött fel a templomépítés szükségessége, de az akkor elkészült vázlatok alapján nem kezdtek építkezésbe. Tíz évvel később Möller Károly készített tervet, majd 1941. október 26- án Zichy Gyula érsek áldotta meg a nagyjából felépült templomot, aminek búcsúját szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagaszta- lása ünnepén tartják.

A második terv valósult meg.

Kicsi, de megáll a saját lábán a fiatal, ám elöregedő falu.- Megújítottuk a falut, apró lépésekkel szeretnénk előbbre jutni. Az önkormányzatoknak mindig sok fejtörést okozott a pénz előteremtése, de úgy látom, ha reális célokat tűzünk ki magunk elé, akkor van esélyünk azok megvalósítására. Mi főleg a biztonságos működésre figyelünk, és a lehetőségeinkhez illeszthető fejlesztéseket igyekszünk megvalósítani - mondja Tóth Ignác polgár- mester. Példákat is sorol a 450 lelkes település vezetője. Az előző Leader-program során tovább csinosították a falu központjában lévő parkot, ehhez a támogatás mellett alapítványuk hozzájárulását is felhasználták.- Jó pályázatokkal lehet nyerni, ezért fontos körülmény a megfelelő előkészítés. Mi most azon dolgozunk, hogy a temetőben javuljanak a körülmények: kerítésépítéshez, a ravatalozó felújításához szeretnénk forrást találni. Ezek mintegy nyolcmillió forintba kerülnének. Az ön- kormányzatnak kell aktívan pályáznia, mert a vállalkozásokban erre kisebb a hajlandóság.

Önállóság nélkül valószínűleg sosem jutottunk volna arra a szintre, ahol most vagyunk. Minden évben fákat telepítünk, teszünk környezetünk csinosításáért. Elértük, hogy valamennyi utca szilárd burkolatú. Csaknem teljes a közműellátottság, csak a csatorna nem épült meg. Sajnos a különböző kecsegtető pályázatok feltételei sokszor nem felelnek meg a józan paraszti észnek. Pedig mi csak így tudunk gondolkodni! Nem vagyunk gazdagok: évi 45-50 millió forintos a költségvetésünk, ezért jól kell gazdálkodnunk. Inkább veszünk, mint eladunk, például az

úgynevezett tanítói földeket is bérbe adjuk. Évi átlagban jellemzően 10-12 millió forint jut fejlesztésekre, jelenleg akadálymentesítenek a községházán, ahová át szeretnénk telepíteni az orvosi rendelőt - sorolja a polgármester.

Az elöregedés azonban sújtja a falut. Csupán két-három évente ünnepelhetnek születést, miközben általában tíz körül van a temetések száma. Öt éve nincs iskolájuk, diákjaik Szakmárra járnak át, a kalocsai központú társulás tagiskolájába. Mindennap megtelik a huszonhét személyes közösségi busz. Ez már a

második buszuk, két éve cserélhették le az előzőt. Ezzel a tanulók mellett a sportolókat, a kirándulásra indulókat is segíthetik. Helyben működik a szintén társulásban fenntartott óvoda, egy csoportjában 19 gyerek cseperedik. Faluházukat felújították, ez ad otthont a nagyobb rendezvényeknek, a fiatalok részére szintén kialakítottak egy sportolásra, szórakozásra, bulizásra alkalmas helyet.- Nem csak rajtunk múlik, hogy milyen lesz itt az élet öt-tíz múlva - válaszolja Tóth Ignác a lehetőségeiket firtató kérdésre. Véleménye szerint a nagypolitikának foglalkoznia kell a köz- igazgatás átalakításával, amire nem tudnak hatni. Elképzelhető, hogy nyugdíjas faluvá válik Újtelek. A mezőgazdaság koncentrációja miatt egyre kevesebb munkalehetőség kínálkozik, a fiataloknak nem lesz esélyük tudásukat otthon hasznosítani, ezért másutt próbálnak boldogulni. Szelíd közelsége azonban előny lehet, hiszen a házak elkelnek, az új tulajdonosok rendbe teszik azokat. Néhány éve ezt még nem nézték jó szemmel, ám a kedvező tapasztalok hatására változott a közvélekedés. Talán ez jelentheti a község jövőjét.

Újévkor az

önállóságot

ünnepelhetik

A családok neveit őrző Keserűtelek és Résztelek Szakmártól vált el és lett Újtelek. A két ősi kalocsai szállást a török megszállás alatt a szegedi szandzsák solti náhijéjé- be szervezték. Keserűteleken 1553-ban és 1582-ben 6-6 fejadófizetőt írtak össze a török defterekben. Részteleken 1548-ban 15, míg 1590-ben mindössze 4 fejadófizetőt számláltak. Keserűteleken a juhtenyésztés, Részteleken a sertéstenyésztés emelkedett ki. A Kalocsai-Sárközben a XVIII. századi újratelepítések óta többféle magyarság, többféle nemzetiség él együtt. Több néprajzi csoport és népsziget különíthető el. A Kalocsa által bérelt pusztákon alakultak ki, illetve fejlődtek újjá az úgynevezett szállások. A XIX. század közepétől egyre lazábban kötődtek a városhoz, majd elváltak tőle és fokozatosan négy önálló községet alkottak, ezek egyike Szakmár és szállásai voltak. Ez azonban csak közigazgatási különállást jelentett a paraszti közösség számára, az gyüttélés alatt kialakult népszokások és művészet változatlanul megmaradt.

Újtelek 1986. január 1-jétől létezik, Résztelek és Keserűtelek egyesüléséből jött létre Szakmár társközségeként. Teljes önállósága 1991. január 1-jétől számítható. A közös múlt mellett a jelenben sem nélkülözhetik egymást a települések, számos területen vannak közös feladataik. 2005 óta például közös hivatalt működtetnek a körjegyzőség keretein belül.

KEPVISELO-TESTULET

Tóth Ignác polgármester. Simon Sándor Róbertné alpolgármester. Balogh Imréné, Tóth László- né, Szőnyi Ferenc, Vörös Imre (képviselők). Körjegyző: Csefkó- né Busa Andrea.

Húsért nem ad pénzt, inkább neveli vagy lövi

Tóth ignác, aki 1995 óta polgármester, disznót, kacsát, csirkét tart. Hobbijának nevezi a gazdálkodást, néhány hektáron termel és állatokat nevel. Másik szenvedélye a vadászat: ez a szerelem három évtizede tartja rabságban. Munkáját a forradalom évfordulóján Bács- Kiskun Megye Közszolgálatáért díjjal ismerték el. Korábban majd’ két évtizeden át a kalocsai parancsnokság tűzmegelőzési előadója volt, előtte a szakmán tanácsnál és a tsz-nél dolgozott a falu 60 éves vezetője. Nős, két gyermeke és négy unokája van. Ne kik szeretne halastavat építeni.

Régóta segít a falugondnok a mindennapok teendőiben

Menyecskékből lett asszonykórus

együtt Negyven éve eredményesen őrzik hagyományaikat

Másfél évtizede, országos összehasonlításban is az első között kezdett el működni a községben a falugondnoki szolgálat. Azóta Is eredményesen nyújt segítséget a helybélieknek. Akkor pályázaton nyert pénzből vették meg a mindennapok során nélkülözhetetlen gépkocsit. Azóta már az újabb autó is sokat futott, hiszen nyolc éve szolgálja a lakosságot, és 150 ezer kilométer van az órájában. Sok rövid távon jött össze ez a teljesítmény, hiszen az óvodába és a szociális étkezőknek is ezzel szállítják az ebédet. De a falugondnoknak számos egyéb feladatuk is akad.

A betegek helyett kiváltja a hetente kétszer rendelő orvos által felírt gyógyszereket a patikában, és házhoz szállítja azokat. Elvégzi a kisebb, létfenntartáshoz szükséges munkákat; ha kell, fát vág vagy elintézi a bevásárlásokat. Kórházba, ügyvédhez, esetleg a munkaügyi központba szállítja a helybélieket.

Rövidesen új autó szolgálhatja a rászorulókat, ugyanis az ön- kormányzat sikeresen szerepelt a Magyar Vidékfejlesztési Hivatal pályázatán. Lecserélik a járgányt, kis költséggel gyarapodhat a község vagyona. A közbeszerzést követően, várhatóan tavasszal állhat szolgálatba az új gépkocsi.

■ Rövid utakon jött össze a 150 ezer kilométer.

Jeles évfordulóra emlékeztek tavasszal. Negyven évre tekintettek vissza a Faluházban. Akkor - 1968-ban - alakult meg tizennégy fővel a Részteleki Menyecske Együttes Fehér Gyulá- né tanítónő és Hontvári János iskolaigazgató szervezésében. Hírük a megalakulás után nem sokkal már túlnőtt a falu határain, több rádió- és televíziófelvétel őrzi hangjukat, táncaikat, saját készítésű népviseletüket. A csoportot ma már Újteleki Hagyományőrző Asszonykórusként lehet és kell emlegetni. A hagyományőrző és -ápoló társaság tavaly kiválóan megfelelt minősítést ért el Országos Népzenei Minősítőn.

Remélik, lesznek olyanok, akik tovább éltetik a hagyományokat, és öltik fel a fellépésekre a népviseletet.