Petőfi Népe, 2008. december (63. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-09 / 287. szám

PETŐFI NÉPE - 2008. DECEMBER 9., KEDD DUNASZENTBENEDEK 7 mwíMZM Jótett helyébe kaput kaptak összefogva Az erdélyi Marosmagyaróval tíz éve ápolják a testvér-települési kapcsolatot. Évente, felvált­va utaznak egymáshoz a küldöttségek. Jellemzi az együttműködést, hogy a magyarói ravatalozó felépí­tése érdekében az önkor­mányzat, valamint a refor­mátus és a katolikus feleke­zetek is gyűjtést rendeztek. Ezt a segítséget egy székely kapuval viszonozták, amit a református templom mellett állítottak fel. Mindig nagy buli a benedeki falunap ősz Messze túlnőtt a telepü­lés határán a hagyományo­san szeptember első hétvé­géjén megrendezendő falu­nap híre. Ezt 1996 óta tart­ják, tíz éve pedig állandó műsorszám az Irigy Hónalj­mirigy élő koncertje. A mi­rigyek baráti szálakkal kö­tődnek a faluhoz, fellépésük sokakat sarkall arra, hogy a falunapra zarándokoljanak és együtt szórakozzanak a helybéliekkel. Ezreket vonz a selymes zátony vízpart A Duna-part télen- nyáron kellemes időtöltést nyújt. Nyáron a homokos zátony sok fürdőzőt vonz a partra. A folyó ugyanis itt rakja le hordalékát, és épít zátonyt a selymes homok­ból. Ez vonzza a helyieket és a környékbelieket, de sok túrázó is szívesen köt ki. Jellemző a terület közked­veltségére, hogy az egykori révházból kialakított ven­déglátóegységet bérbe tudja adni a község. Sokszor esküvői fotók is készül­nek a hangulatos helyen. Egyre több idősre ügyelnek vízügyek Leginkább a csatornázást szeretnék megoldani Időutazásra csábít a tájház, ami építészeti, tárgyi emlékeivel és hangulatával idézi fel a múltat. Felvételünk az új kenyér ünnepén készült. Csökkenő gyereklétszám, elöregedő lakosság. Ez a két körülmény sújtja a kistelepülést.- Legfőbb gondunk az iskola fenntartása. Az állami normatíva nem fedezi a kiadásokat, azon felül mintegy húszmillió forintos kiadásra kényszerül az önkor­mányzat - mondja Vargyas Mi­hály polgármester. Ez az összeg jelentős tétel gazdálkodásukban, hiszen a 930 lelkes település éves költségvetése mintegy 130 millió forint. A kedvezőbb finan­szírozás miatt Benedek is társu­lásban tartja fenn az iskolát a ka­locsai központú, fél tucat közsé­get magába foglaló együttműkö­dést tagjaként. A felsősök napon­ta ingáznak a városba, kilenc ötö­dikes buszozik, hatodikos gyerek nincs is. Jövőre a felmenő rend­szer miatt az alsósok - évfolya­monként 6-7 gyerek - mellett csupán a nyolcadikosok járnák helyben az iskolát. így viszont gondot jelentene a szaktanári el­látottság biztosítása. . - Érthető, hogy a fiatalok a jobb megélhetés reményében a városokba tartanak, de ez több­szörös terhet jelent az itt élők­nek. A gyerekhiány mellett ugyanis a szociális ellátások is feladatot adnak. Az időseket se­gíti a házi gondozás, ami egyre fontosabb feladatunk. Van saját konyhánk, ami négy főnek, azaz négy családnak biztosít jövedel­met, és a diákok, valamint a fel­nőttek számára főz - fogalmaz a polgármester. Régi vágyuk a csatornázás, hi­szen a többi folyóparti település­sel együtt sérülékeny vízbázison található a település. Terveik sze­rint Kalocsára vezetnék a szenny­vizet, de a hálózat kiépítésére be­nyújtott pályázataikat eddig nem kísérte siker. Igaz, annak önré­sze komoly anyagi terheket róna a háztartásokra. Ennek kapcsán Vargyas Mihály megjegyzi; - Bár­csak már ott tartanánk, hogy ezen törjük a fejünket! Az atomerőműhöz legközelebb fekvő település hosszú ideig nem vetett ki iparűzési adót, csupán 2007 óta terheli ez a költség az itt működő vállalkozásokat. A fél- százalékos mérték azonban még így is kedvező a cégek számára. - Vannak kisebb, öt-hat főt foglal­koztató vállalkozások a faluban, és legalább egytucatnyi olyan is, ami ide van bejegyezve. Nálunk azon­ban a legjelentősebb a súlyadóbe­vétel, ami nagyon komoly tétel a költségvetésben. Ez egyedi adott­ság, hiszen a üualitrans Cargo be­nedeki cég, jelentősége messze túlnőtt a térségen is. Számunkra fontos továbbá az atomerőmű által alapított Duna-Mecsek Területfej­lesztési Alapítvány, ami könnyít­het a fejlesztések önrészének biz­tosításán. Uniós forrásokhoz mé­retünk miatt nem juthatunk, ezért ezzel a lehetőséggel nem tudtunk igazán élni - számol be helyzetük­ről a polgármester. A víz vonzó, és esélyt kínál a kistelepülésnek- a duna-part a község lelke és egyik esélye, hiszen sok fel- fedeznivalót kínál a környék - vallja Vargyas Mihály, aki hobbijának nevezi a folyót és a csóna­kázást. Érdekesség­ként említi tájházu­kat, amit egymillió forintért vásárolt meg két és fél éve a település. Az épüle­tet előző tulajdono­sai nem moderni­zálták, így lehetővé vált bemutatni, hogyan éltek az elmúlt évszázadok során. Két ciklusban alpolgármester­ként dolgozott az önkormány­zatban, két éve lett a falu első embere. Kalocsán született 1956. október 24-én, a városban szerzett szakmát, évtizede­kig alkalmazottként dolgozott, majd la­katosüzemet létesí­tett. Nős, két felnőtt gyermeke van. Szerzetesek voltak az ősök lelkipásztorai Régi feljegyzések szerint a falut Szent István király adományoz­ta a kalocsai érseknek. A job­bágyfelszabadításig mint egyhá­zi birtok szerepelt. Dunaszent- benedekről az első feljegyzés egy 1334. évi oklevélből maradt fenn. Szent-Benedek 1350-ben már mint templommal, sőt plé­bániával is rendelkező község volt nyilvántartva. Bizonyos, hogy itt hajdan, a reformáció és a törökdúlás előtt bencés szer­zetesek látták el a lelkipásztori teendőket. A katolikus templom védő­szentje, Szent Benedek apát a bencés rend alapítója. Szent-Be­nedek a török hódoltság alatt is ezen a néven szerepelt a török adókönyvekben. A katolikus egyház anyakönyvei 1737-ben kezdődnek. A református egy­háznál 1626-ból való az első fel­jegyzés, anyakönyve 1787-ben kezdődik. A település népének élete szorosan kapcsolódik a víz­hez, a folyó meghatározta lakói­nak életmódját. A19. században sok elemi csapás érte a közsé­get. 1838-ban és 1862-ben nagy árvíz pusztított. 1866 nyarán le­fagyott az összes termés. 1892- ben hatalmas tűzvész pusztított, amit nagy újjáépítés követett. Mai nevét 1900-ban kapta. ONKORMANYZAT Vargyas Mihály polgármester, Kovács Miklós alpolgármester, Füri Bálint, Vajdáné Sebestyén Julianna, Miklósity Mátyás, Nya­ka Zoltán, Felnagy István, Kapi­tány István Attila (képviselők). Körjegyző: Zsigmond Katalin. Cigány kisebbségi önkor­mányzat: Feri Ádám elnök, Ko­vács András elnökhelyettes, Fe­ri Krisztina, Szücsény Ilona, Ta­más Ferencné (tagok). A Falllház Több mint százéves múltra tekint vissza az épület, amit az 1892-es tűzvész után építettek fel. Volt református polgári olvasókör, népház. Amikor 1951-ben kultúrházzá építették át, Rákosi születésnapján kellett átadni. Az új ház a régi helyére épült, és 1992-ben adták át, idén újították fel. Elnevezésével azt kívánták jelezni, hogy valóban az egész falué az épület, ami napjainkban teleházként is szolgál. Csak a macska ne jöjjön! kilátások Nehezebb feltételekre kell számítani Kovács Miklós babonás. Rögtön a fékbe tapos az alpolgármester, ha átmegy előtte egy fekete macska. Akkor se menne to­vább, ha élen állna egy verseny­ben. Kovács Miklós ugyanis au­tóversenyző. Kamionos, aki 2007-ben egy szervizautóval ment Dakarig. Majd versenyző­ként szerette volna teljesíteni a távot, ám a viadalt lefújták. Re­méli, 2009-ben, az Afrika Ra- cingen végigmegy a Marseiile- Dakar úton. - Ez a 151. kamio­nunk.’ Azt mondhatjuk, hogy kész van, pedig tudjuk: egy ver­senyautót mindig lehet szögelni - fogalmaz a Qualitrans Cargo Kft. ügyvezetője. A kétszáz em­bernek munkát adó, főként autó­kat, teherautókat, kombájnokat fuvarozó - ezen a piacon a legna­gyobb magyar - cég vezetője sze­rint most mindent nehéz vezet­ni. Aki kamionozásból él, annak A cég 150 kamionja rója az utakat. a nehéz feltételek és a nagy for­galom miatt fárasztó a munkája, a települést a pénztelenség, a vállalkozást pedig a pénzügyi, gazdasági környezet fojtogatja. - Egy kis merészség, szerencse, sok munka és kilométer, akarat, erő és folyamatos változás - so­rolja az üzleti siker receptjét. Fel­idézi, hogy 1991-ben a nemzet­közi szállítmányozás kezdetén nem volt telefonvonaluk, Kalo­csáról lehetett faxolni. Székhe­lyük említésekor is sokan cso­dálkozva néztek. - Idehúz a szí­vünk, ezért csináltuk itt a céget, és a következő évekre sincs más tervünk. Ma már idetalálnak partnereink - mond példát az ál­landóságra és a változásokra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom