Petőfi Népe, 2008. november (63. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-28 / 278. szám

PETŐFI NÉPE - 2008. NOVEMBER 28., PÉNTEK MISKE 9 Világhírű festő emlékét óvják, ápolják mindennap Középpontban a gyerekek tervek Leginkább a munkahelyek hiányoznak a településről A község iskolája 1986 óta vise­li a neves festőművész, Tóth Menyhért nevét, róla készült fel­vételek sorakoznak a falakon. Volt lakóháza a róla elnevezett utcában található, sírja a miskei temetőben lelhető fel. Magányo­san, elszigetelten élt és alkotott, 1990-ben Posztumusz Kossuth- díjjal ismerték el munkásságát. A díj tárgyi emlékeit a szerzői jogok örököse, Zsellér Jenő átad­ta az iskolának. Hagyatéka a Kecskeméti Képtárba került Az 1904-ben született művész első, 1941-es egyéni kiállítását hu­szonhét évig nem követte önálló tárlat, 1945-től '58-ig mezőgaz­dasági munkákból, szobafestés­ből élt. Születésének és 1980- ban halálának napja egyaránt ja­nuár elejére esett, ezért az isko­lában minden év elején emlék­napot tartanak, ezzel is ápolják a névadó emlékét. Az udvaron áll Kis Sándor alkotása. Már ötször lett kiváló a két falu együttese Több évtizedes múltra tekinthet vissza a Miske-Drágszél Hagyo­mányőrző Néptáncegyüttes. A két szomszédos település szlo­vák, illetve magyar hagyomá­nyait dolgozza fel az többszörö­sen elismert teljesítményt nyúj­tó, 1996 óta a Rozmaring Egye­sület keretében működő csoport. A megyei közgyűlés a Nemzeti­ségi Kultúráért Díjjal jutalmazta teljesítményüket, 2000 óta öt­ször szereztek kiváló minősítést a hagyományőrzők kategóriájá­ban. Az együttest Kishegyiné Baráth Ildikó és Kishegyi Simon vezeti, több szólistájuk kiérde­melte a Fülöp Ferenc-díjat. Jellemző életkép: az iskola előtt várakozó biciklik többségét nem kell lezárni. Bíznak benne, hogy ez nem fog változni. Eredményeket hozhat az ésszerű gazdálkodás.- Talán az a legfontosabb, hogy a szennyvízcsatornázással teljesség vált az infrastruktúra. A csapadékvíz elvezetésének megoldása még várat magára, de a tervezett dolgok nagyobb részét sikerült megvalósítani - viszonyítja az egy évtizeddel ez­előttihez a község helyzetetét Il­lés Attila. A polgármester hoz­záteszi: mindezt úgy, hogy az ön- kormányzat pénzügyi helyzete stabil, minden feladatot ellátnak és még tartalékot is tudnak ké­pezni. Idén 340 millió forint a költségvetésük, hitelt nem kel­lett felvenniük, a pályázatokhoz vállalt önrészeket képesek vol­tak kigazdálkodni. Ehhez azon­ban a feladatokhoz és a finanszí­rozáshoz igazodó, racionális lét­számgazdálkodás kellett, így a társulások létrehozása nem járt leépítéssel. A jelenleg 1920 fős település az elöregedők közé tartozik. Ezért különösen fontos volt szá­mukra, hogy a házigondozásra és a falugondnoki feladatok ellá­tására egy kilencszemélyes kis­busz megvásárlásához nyertek támogatást. Az utóbbi években általában egy-másfél kilométer­nyi járda felújításá­hoz szereztek ily' módon pénzt. A bel­ső, négy kilométer­nyi úthálózat-felújí­tási tervüket viszont forráshiány miatt utasították el, az iskola korszerűsítésével kap­csolatos elképzelésüket pedig a társulásos fenntartással járó ad­minisztratív szabályok hiúsítot­ták meg. De nem tettek le a régi épületszárny 100-150 milliót igénylő megújításáról sem.- Számunkra létfontosságú az iskola, minden gye­rek ingyen kapja a tankönyvet, lehető­ségeink függvényé­ben minden évben anyagi segítséget nyújtunk a diákokat nevelő csa­ládoknak. A tudás megszerzését szolgálja az informatikai központ és könyvtár, ami 67 millió forin­tos beruházás volt, valamint a né­met nemzetiségi oktatás. Civil szerveztek, egyesületek, szociáli­san rászorulók, kisebbségi ön- kormányzatok támogatására évente 6-8 millió forintot biztosí­tunk. Mivel nincs rendőrünk, ezért a többszöri járőrözés érde­kében a kalocsai kapitányságot is a támogatjuk - sorolja Illés At­tila. Pedig nem dúskálnak a saját bevételekben. Iparűzési adóból mintegy nyolcmillió folyik be a település kasszájába. Az adó mértékét 2 százalékról másfélre szállították le 2009-re, és elkép­zelhető további mérséklés.- Reméljük, hogy a Kalocsa és Hajós közötti út felújítására si­kerül további pénzt szerezni és akkor nem csak a településeken kívüli szakaszok kapnak új bur­kolatot. Ez és a környékbeli utak korszerűsítése talán segíthet a munkahelyteremtésben, ami a legnagyobb gondunk. Várjuk a munkára ösztönző törvénymó­dosítást is, mert sokan vannak, akik jelenleg a segélyre rendez­ték be életüket. Pedig tudnánk feladatot adni, hiszen a nagybe­ruházások utáni időszakban a karbantartásra, kisebb felújítá­sokra kell helyezni a hangsúlyt - fogalmaz a polgármester. Három a nagylány- Lányos apuka vagyok - mondja Illés Attila Majd rögtön és büszkén pontosít: - Három fel­nőtt hölgyről van szó, hamarosan mindhár­man jogi diplomával rendelkeznek. A telepü­lést tíz éve vezető, agrármérnöki végzettségű polgármester 1955-ben Szabadszálláson született, Kalocsán érettségizett, 1981-ben diplomázott a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári szakán. A miskei termelőszövetkezetnél dolgozott ’93-ig, majd megválasztásáig biztosítási üzletkötő volt. Hobbija a sport: a labdarú­gás és a tenisz, de utóbbira kevés ideje jut. ■ Az adó mértékét 2 százalékról másfélre szállí­tották le. Csáki érsek telepítette be a pusztát írásban 1345-ben említik elő­ször, nevének alapja a Mihály személynév kicsinyítő-becéző alakja. Az 1548. évi összeírás templomos helyként említi, Csá­ki Imre kalocsai érsek 1718-ban római katolikus szlovákokkal te­lepítette be, így hozott új életet a török időkben elnéptelenedett pusztára. Szent Mihály tisztele­tére Csáki Imre templomot emel­tetett 1738-ban, melyet Batthyá­ny József 1768-ban szilárd anyagból újraépíttetett. Az 1853- ban felújított templomba 1882- ben villám csapott. 1778-ban ál­lították fel Keresztelő Szent Já­nos szobrát a templom mellett. 1828-ban nagy jégverés pusztí­tott Miskén, ennek emlékére a határban is emeltek egy Szent János-szobrot. A jégverés napját fogadott ünneppé tették. A köz­ség kiemelkedő rendezvénye minden évben az augusztus 20- i falunap, melyen a falu apraja- nagyja részt vesz, itt adják át a díszpolgári címet. ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLET: Illés Attila pol­gármester, Sima Dénes alpolgármes­ter, Baranyai Zoltán, Bikaliné Koliger Ilona, Bogárdi Ferenc, Hadna^ Attila, Kohl Ferenc, Miskolczi János, Perity István, Tóth Ervin (képviselők). Kör­jegyző: Serfőző Csaba SZLOVÁK KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNY­ZAT: Schaffer Istvánná elnök, Bárány Józsefné elnökhelyettes, Budai Mária, Frankhauzer Ferencné, Horváth Menyhértné. NÉMET KISEBBSÉGI ÖN- KORMÁNYZAT: Sima Mihályné elnök, Vuits Attila elnökhelyettes, Kollár Péterné, Mácsai Károlyné, Szeitz Já­nos. CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKOR­MÁNYZAT: Jakab Béla elnök, Jakab Péterné elnökhelyettes, Hatházi Jó­zsef, Kolompár Katalin, Körmendiné Kovács Melinda. Nemzetiségi kupával újítanak a horgászok Naponta többször jár az iskolabusz OKTATÁS Remélik, hogy egyszer majd megérkeznek a digitális táblák is Négy tó, 9,4 hektár. Ekkora terü­lettel gazdálkodik a 139 kilenc tagot számláló Miskei Sporthor­gász Egyesület. Évente megkö­zelítőleg hárommillió forintot költenek vizeikre.- Idén már volt 16 kilós amur és 7 kilogrammos ponty - szá­mol be a rekord fogásokat firtató kérdésre Kiss Béla elnök. Ám egyből hozzáteszi: négy éve egy leshálózó társaság miatt nagy volt a káruk, pedig a profi csapat sietősen távozott, hátrahagyva egyebek mellett 750 méter hálót, gumicsónakot. Jelenleg három tavon horgásznak intenzíven, a negyedik kotrásra vár. Éjszaka rendszeresen kell ellenőrizni a vendégpecások körében is nép­szerű vizeket. De, mint tapasz­talhatták, a horgászok között sem mindenki tartja be a szabá­lyokat. A környékbeli falunapok­hoz tartozó versenyek állandó résztvevői a miskeiek, kiemelke­dően jó a kapcsolatuk a bátyaiakkal. Velük, valamint a dusnokiakkal és a fajsziakkal úgy döntöttek: Nemzetiségi Kupa néven rendeznek csapatverse­nyeket. A viadalok, kiállítások lá­togatása egyébként is fontos ré­szét képezik az egyesület életé­nek. Hagyományosan évente két versenyt hirdetnek: május 1-jén, illetve az augusztus 20-ai falu­nap programjaként. Utóbbi ese­ményen a halászléfőző verseny lebonyolítása is az ő feladatuk. Az 1850-es években háromszáz gyerek látogatta a miskei isko­lát. Jelenleg 169 tanulója van a Tóth Menyértről elnevezett in­tézménynek.- Ne legyenek hátrányban a gyerekeink a városi iskolákba járókhoz képest! Ez a fő célkitű­zésünk, és a továbbtanulókról érkező visszajelzések szerint jó alapokkal lépnek tovább diákja­ink - mondja Illés Attiláné, az intézmény vezetője. A kor elvá­rásainak megfelelően társulás­ban működik az óvoda és az is­kola, Hajóssal fogott össze a te­lepülés. Az együttműködés nem újdonság, hiszen a szomszédos Drágszélről már régóta ingázik az iskolabusz. - Már az óvodá­Az udvarán műfüves, világítással felszerelt focipálya várja a gyerekeket. sok is átjárnak hozzánk, reggel két fuvarral hozza, délután pe­dig hárommal viszi haza a tíz óvodást és a huszonegy iskolást. Három óvodás csoportba 67 gye­rek jár, az iskolai osztálylét­számok is ideálisak. Főállású gyógypedagógus és irányításá­val két fejlesztő foglalkozik a rá­szorulókkal - avat be a hétköz­napjaik körülményeibe és törté­néseibe az igazgatónő. Tárgyi feltételeiket közepesnek nevezi, informatikai eszközökkel vi­szont jól felszereltek. Tavasszal egy másik pályázaton a nyerte­sek közé kerültek, de a négy in­teraktív tábla és a tizenhat mul­timédiás számítógép még nem érkezett meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom